Lépésről lépésre – A BAGázs Közhasznú Egyesület és a változás módszertana

 

A Transznacionális Együttműködések program keretében újabb workshop-ot tartottunk Miskolcon 2018. december 17-én. Ezúttal a BAGázs Közhasznú Egyesület munkatársa, Lőrincz Borbála mutatta be az általuk végzett munkát, tapasztalataikat és jövőbeni terveiket. Az alábbi szöveg az előadáson elhangzottak összefoglalása, melyet a szerző engedélyével adunk közre.

A BAGázs Közhasznú Egyesület Pest megyei romatelepeken (Bag és Dány) valósít meg komplex fejlesztő programokat annak érdekében, hogy az ott élők is esélyt kapjanak az elszigeteltségből való kitörésre. Hiszünk benne, hogy a cigánytelepeken élők integrációja mindannyiunk közös érdeke és felelőssége. Ennek jegyében komplex módszertannal dolgozunk és több szinten hatunk: a telepeken élő személyeket és közösségeket fejlesztjük és tudatosabbá tesszük, míg a többségi társadalom tagjait érzékenyítjük, hogy befogadóbbakká váljanak.

A BAGázs valamennyi program kialakításakor azonos alapelveket tart szem előtt. Ezek közül elsőként említem a kétoldalú felelősségvállalást, melynek értelmében igyekszünk hangsúlyozni, hogy a többség és a kisebbség is tegye meg a tőle elvárható lépéseket a köztük lévő falak lebontása érekében. Másodikként szeretném hangsúlyozni, hogy nem adományozunk, mert mellérendelt viszonyra törekszünk a telepeken élőkkel. Ahelyett, hogy halat adnánk nekik, halászni tanítjuk őket, amely hosszú távú, tartósabb megoldást jelent. Fontos eleme módszertanunknak a fejlesztő szemlélet. Minden körülmények között hiszünk a változás lehetőségében! Munkánk sikeréhez elengedhetetlen a törvényes működés, az átláthatóság és a nyílt kommunikáció. Ezeken felül fontos szempont az értékalapú működés, hogy politikai és szakmai függetlenségünket megőrizve, független finanszírozással dolgozunk.

Egyesületünk egyelőre két településen van jelen, melyek a hasonlóságok mellett számos különbséget is mutatnak. Bag egy körülbelül 4000 fős település, ahol 3-400 ember él a telepen mélyszegénységben és markánsan jelen vannak a droghasználatból adódó problémák is. Itt dolgozott Both Emőke, a BAGázs elnöke pártfogó felügyelőként a telepen, és itt indult el 2010-ben nyári táborral, illetve 2011-ben az első mentorprogrammal a munkánk. Dány hasonló méretű község, a romatelep azonban valamivel nagyobb, 5-600 főt számlál, melynek tagjai az oláhcigányok közé tartoznak. 2017-ben indultak el itt az ismerkedő programok annak érdekében, hogy az egyesület az általa kidolgozott módszert máshol is kipróbálva fejleszthesse és modellprogrammá formálhassa.

A munka során egyszerre dolgozunk a telepiekkel, önkéntesekkel, illetve a helyi intézményekkel és a többségi társadalom tagjaival. Az első csoport, a telepiek esetében az egyén, a család és a közösség szintjén is szervezünk programokat a holisztikus szemlélet jegyében. Ezek során is végig a korábban megfogalmazott alapelvek mentén dolgozunk, igyekezve elérhető, teljesíthető célokat kijelölve motiválni az egyént arra, hogy érdekelt legyen saját életminőségének és lehetőségeinek javításában. Mindezek során természetesen mind az egyéni, mind a közösségi szinten folyamatosan dolgozunk a felmerülő igények mentén alakítani a programstruktúrát.

Az önkénteseink között évente több, mint száz ember fordul meg, ki hosszabb, ki rövidebb ideig segítve munkánkat. Nagy hangsúlyt fektetünk a folyamatos képzésükre, szupervízióra és arra, hogy lehetőséget kapjanak a személyes kapcsolatok kialakítására a terepen. Ők nem csak egy-egy program megvalósításához nyújtanak elengedhetetlen segítséget, hanem ablakot nyitnak a világra a telepen élők számára: rajtuk keresztül új lehetőségeket, a megszokottól eltérő mintákat ismerhetnek meg a helyiek. Az önkéntesek munkája során ők maguk is változnak, érzékenyednek és később jó példával járhatnak elől saját, szűkebb és tágabb környezetükben is.

A helyi intézményekkel és a nem roma közösséghez tartozó helyi lakosokkal elengedhetetlenül fontos a folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció és együttműködés ahhoz, hogy a társadalmi falak lebontása sikeres legyen. Közös problémáik megoldásában fontos az ő feladataikat is kijelölni, illetve lehetőségeiket a változás apróbb-nagyobb lépéseinek megtételében. Természetesen mi magunk is kötelességünknek érezzük, hogy a munkánk eredményeiről időről-időre beszámoljunk nekik.

De mit is csinálunk a gyakorlatban? Alábbiakban röviden, vázlatos formában igyekeztem ezt összefoglalni:

  • felnőtt programok – célja a tudatos és legális életvitel, hatékony érdekérvényesítés erősítése, önértékelés és nyitottság, készségek fejlesztése. Eszközök: készségfejlesztés, pozitív minták, támogató csoportok, egyéni mentorálás.
  • gyerekprogramok – célja a továbbtanulási esélyek, tanulási motiváció, (egyéni és családi) felelősségvállalás és tudatosság növelése, pozitív minták átadása. Eszközök: alapkészségek, önismeret, kommunikácó, együttműködés fejlesztése, reális célok kitűzése.
  • közösségfejlesztés – célja a szolidaritás, együttműködés, bizalom megerősítése. Eszközök: csoportok, helyi igényekre való reagálás, közösségi alkalmak, telepen élők képzése és alkalmazása, intézményi együttműködés, velük való kommunikáció segítése.
  • önkéntesmenedzsment
  • hatásmérés és eredmények
    • a bagi 7 éves hatásról cikk született (megjelent: Párbeszéd, 2018, Vol. 5 (4))
    • számszerűsíthető: törlesztett tartozások, beszerelt villanyórák, megoldott jogi ügyek, gyermekvédelmi ügyek, mentorálás, helyi intézményekre való hatás
    • hosszú távú cél, hogy az intézmények végezzék a feladataikat – ehhez a rendszernek is változnia kell, egyik sem önmagában felelős, hanem együtt (tulajdonképpen „alternatív valóságot” hozunk létre bizonyos értelemben – ezt próbáljuk elkerülni)
  • Bagázs Bazár: társadalmi vállalkozásban működő, használt tárgyakat árusító bolt két „telephelyen”, mozgó furgonnal vidéken és a budapesti üzletünkben (16. DIA)

 

Módszertanunk alapvetése, szemlélete implementálható minden olyan helyi közösségben, ahol romák és nem romák élnek együtt, ugyanakkor teljes egészében nem átültethető, hiszen komplex, helyi igényekre reagál és Budapest vonzáskörzetéhez kötött, mert nagyban az önkéntesek állandó jelenlétére épül. Pest megyén belül már elkezdtük a terjesztést (2017, Dány), amit a jövőben is folytatni szeretnénk. Pest megyén kívül egyelőre a tudásmegosztás, jobshadowing, szakmai támogatás révén igyekszünk tapasztalatainkat bemutatni, illetve hosszú távon célunk, hogy hatással legyünk az országos szakpolitikákra is. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a stabilitás, az eredmények validált hatásméréssel való alátámasztása.

Egy közelmúltbeli, a BAGázs módszerei mentén megvalósított programmal szeretném szemléltetni a tevékenységünket. Ennek kiindulópontja egy „helyi igény” volt, amelyet a dányi asszonyokkal készített narratív élettörténeti interjúk tártak fel. Női csoport indult az önkéntesekkel, amelynek elsődleges célja a közösségépítés volt, viszont hamarosan a droghasználat témája került a középpontba. Drogpolitikai konferenciát szerveztünk a NKE-n, ahol részt vettek helyi intézmények képviselői (jegyző, családsegítő), telepi asszonyok, önkéntesek, külsős szakemberek, és szakemberekből és érdeklődőkből álló, több mint 100 fős hallgatóság. A felismert rendszerhibák orvoslására konstruktív javaslatok fogalmazódtak meg, ugyanakkor a konferencia széleskörű médiavisszhangja nem várt hullámokat vetett a dányi telepen és a faluban is, így a diskurzus – akár az általunk végzett munka – tovább folytatódik.

 

Lőrincz Borbála

  • Küldés emailben