A magyarországi fogyatékossággal élő emberek számára vonatkozó pontos (relatív pontos) adatokat az 1990-es évektől találhatunk, mely számadat folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár a 2011. évi adatok esetében a látható számadatban némi csökkenés ugyan felfedezhető, amelynek oka, hogy a népszámlálás új kategóriát épített be a tartós betegségben szenvedők klaszterével, így a két csoport között némi átrendeződés következtében csökkent a lélekszám a 2011. évi népszámlálás fogyatékossággal élők körére vonatkozó adatokban.

. „A 2011. évi népszámlálás több indokolt újítást is bevezetett. Megtartotta az orvosi modell alapján történő adatgyűjtést, vagyis a fogyatékosság típusára vonatkozó kérdést, és a nemzetközileg egyre elterjedtebb szociális modellt figyelembe véve arról is érdeklődött, milyen tevékenységek ellátásában tartja akadályozottnak magát az érintett személy.” 

A 2011-es népszámlálás során tehát közel 491 000 ember jelezte, hogy valamilyen fogyatékossággal él, miközben a 2016. évi Mikrocenzus szerint az érintett személyek száma mintegy 83 000 fővel csökkent, így 408 000 fő körülire csökkent. Ennek értelmében a 2016. évi felmérés már csak 5% körüli (4,3%) fogyatékossággal élő emberekről számolt be. (Mikrocenzus, 2018). A hazai vonatkozásban elmondható, hogy a fogyatékossági típus-kategóriák is változtak, befogadóbbakká váltak. Önálló kategória lett az autizmus, a siketvakság, a mentális sérültség, a beszédfogyatékosság. A fogyatékosság kategóriát vizsgálva a leggyakoribb fogyatékosság a mozgássérültség. Közel 50%-os az arányuk a fogyatékosok közt. Arányát tekintve második csoportot – a főleg időskorban gyakoribb fogyatékosság – a gyengén látók, az alig látók és a nagyothallók alkotják.

A magyarországi fogyatékossággal élő emberek számára vonatkozó pontos (relatív pontos) adatokat az 1990-es évektől találhatunk, mely számadat folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár a 2011. évi adatok esetében a látható számadatban némi csökkenés ugyan felfedezhető, amelynek oka, hogy a népszámlálás új kategóriát épített be a tartós betegségben szenvedők klaszterével, így a két csoport között némi átrendeződés következtében csökkent a lélekszám a 2011. évi népszámlálás fogyatékossággal élők körére vonatkozó adatokban.

 

Felhasznált irodalom: Mikrocenzus 2016 – 8. – A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői.

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_8.pdf

Megszakítás