A rabbi támogatása annak a pártok feletti konszenzusnak szólt, amely a belváros-lipótvárosi közéletben a zsidó közösséget támogatja. Ha ez kampányba való beszállásként értelmeződött, akkor hibának tartja.
A napokban került nyilvánosságra egy szórólap, amelyen Belváros fideszes képviselőjelöltjét támogatók között tüntetik fel. Valóban támogatását adta a képviselőnek? Beszállt a kampányba?
Mint zsidó vezető kötelességem minden olyan politikussal és demokratikus politikai párttal keresni az együttműködést, akik segítik a zsidó hitélet és oktatás ügyét. Lokálisan az V. kerületben abban a szerencsés helyzetben voltunk az elmúlt 14 évben, hogy politikai pártok felett átívelő konszenzusos együttműködés volt a zsidó közösség és a helyi politikai szereplők között. Ennek gyümölcseként a belvárosi Keren Or központban több ezer ember kapott lehetőséget, hogy a Zsidó Tudományok Szabadegyetemén a zsidó hagyományokkal, filozófiával vagy héber nyelvvel ismerkedjen, vagy éppen a Belváros-lipótváros egyetlen zsidó imaházában imádkozhasson. Támogatásom ennek az együttműködésnek és kontinuitásnak szólt. Hollik Istvánnal csak egyszer-kétszer találkoztam, de a szocialista Steiner Pállal, Pásztor Tiborral vagy éppen Rogán Antallal és Puskás Andrással jól ismerjük egymást, és velük ennek az építő együttműködésnek a jegyében telt az elmúlt másfél évtized. Lokális szintű támogatásomat ők is megkapták, vagy megkaphatják a jövőben, csakúgy mint bárki a demokratikus pártok jelöltjei közül, aki a belvárosi zsidó hitélet és közösségi élet ügyét fontosnak tartja és cselekedetekkel is megerősíti. Erről szólt ez a támogatás, de ha ez a kampányba való beszállásként értelmeződött, akkor lehet hogy hiba volt, ezért elnézést.
Ezek szerint a helyi ellenzéki jelöltet is támogatta volna vagy támogatná?
Természetesen igen. Minden demokratikus párt jelöltje, aki azzal keres meg, hogy a pártok feletti konszenzus jegyében az elmúlt másfél évtizedben kialakult együttműködést szeretné folytatni, potenciális partner a szememben.
Ha már konszenzus. Tudta, hogy Hollik István államférfinak tekinti Horthy Miklóst?
Konkrétan nem. Sajnálom, ha ilyet nyilatkozott. Fogok vele beszélgetni erről, ugyanis Horthy nem volt államférfi. Egy a nemzet sorsát megbélyegző – sok esetben gyenge akaratú – opportunista volt, akinek a lelkén szárad 200.000 doni és 600.000 auschwitzi áldozat vére. Ahogy már Orbán Viktor nyári nyilatkozata kapcsán is kifejtettem, csakúgy mint most legutóbb az emlékére szervezett emlékmise kapcsán: Semmilyen módon nem tartom elfogadhatónak Horthy példaképként állítását. Sajnálom, hogy semmi nem változott megítélésében 1993-as – korabeli kormánytagokkal tarkított – újratemetése óta.
Egy-két hete azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy nem tartja szerencsésnek, ha egyházfők a szószékről politikai jelölteket támogatnak. Most nem esett Ön is ugyanebbe a hibába?
Az említett nyilatkozatban kifejezetten a szakrális közegről volt szó. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nagyon finom mezsgyével van dolgunk, hiszen egy egyházi vezető – ha hite értékeit akarja hirdetni, kénytelen kilépni a templom falai közül és – a kölcsönös értékek és érdekek mentén – szövetségeseket keresni az általa fontosnak tartott ügyek érdekében. Vannak, akik a konkrét pártpolitizálásig is elmentek ennek érdekében, mint például (az áldott emlékű) Raj Tamás, Donáth László vagy Iványi Gábor, akik konkrét pártpolitikában vállaltak részt egy adott történelmi időszakban. Én ezt ma – és lehet hogy annak idején is – határátlépésnek tartottam volna. Ugyanakkor lokális szinten, ha az Mszp és a Fidesz példanélküli összefogásával létrejött egy a belvárosi zsidó hitéletet és kulturális életet támogató környezet, akkor szerintem nem tehetjük meg, hogy ez ne kapjon elismerést.