Kóser gasztro: sült marhaborda (assado)

 

A most következő szombat a sábát párá, a tehén szombatja. Nem minden évben esik így, ebben az évben azonban együtt olvassák fel a vörös tehénről szóló szakaszt a Smini hetiszakasszal, mely többek között a kóserság néhány alapvető törvényével foglalkozik. Nevezetesen azzal, hogy mely állatok kóserek, és melyek nem. Vannak olyanok, melyeket csoportok szerint, másokat kifejezetten fajta szerint említ a szöveg. Megtudhatjuk belőle, melyek a kóser négylábúak, madarak, vízben élő állatok, illetve mi a helyzet az egyéb állatokkal: rovarokkal, bogarakkal, egérrel, gyíkkal, melyeket a Tóra egységesen csúszómászóknak nevez. Azt is elmondja a Tóra, hogy aki elhullott állatot érint, az tisztátalan lesz, és meg kell tisztulnia.

És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván nekik: Szóljatok Izrael fiaihoz, mondván: Ezek az állatok, melyeket ehettek minden barom közül, mely a földön van. Mindazt, aminek hasadt patája van és pedig kettéhasadt patája, meg kérődző a barmok között azt ehetitek. De ezeket ne egyétek a kérődzők közül és a hasadt patájúak közül: a tevét, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. És a tengeri nyulat, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. És a nyulat, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. És a sertést; mert hasadt patájú az és kettéhasadt a patája, de kérődzni nem kérődzik, tisztátalan az nektek. Húsukból ne egyetek és dögüket ne érintsétek; tisztátalanok azok nektek. (M.III. 11:1-7)

Mire való ez a sok törvény és megkülönböztetés? – kérdezhetjük. A hetiszakasz utolsó néhány mondata adja meg számunkra a választ:

Mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, szenteljétek meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert, szent vagyok én! Meg ne tisztátalanítsátok lelkeiteket minden csúszómászó által, mely mászik a földön; mert én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek: azért szentek legyetek, mert szent vagyok én. Ez a tan a baromról, a madárról és minden élőlényről mely mozog a vízben és minden élőlényről, mely mászik a földön; hogy különbséget tegyetek a tisztátalan és tiszta között, az állat között, melyet szabad enni és az állat között, melyet nem szabad megenni. (M.III. 11:44-47)

Az Örökkévaló kiválasztotta a zsidó népet arra, hogy az Ő törvényei szerint éljenek, és megtartsák az Ő parancsolatait. Akkor is, ha – mint éppen a kóserság esetében – azokat a törvényeket nem lehet megmagyarázni, magunktól sehogy sem tudtuk volna kitalálni őket, és semmiféle logikus magyarázattal nem szolgál rá semmi. Isten azonban nyújt számunkra egyféle kapaszkodót a parancsolatok erdejében: mindezeket azért kell megtenni, mert Ő így parancsolta, és mert ez az az út, mely a szentség felé vezet.

A vörös tehén szombatjának alkalmából fent is kifejezetten a marhára vonatkozó részt emeltük ki a hetiszakaszból, és a receptünk is marhahúsos főételt mutat be. Bölcseink természetesen tovább magyarázzák a fent felsorolt parancsolatokat. Elhullott állatot nem szabad fogyasztani, húst csak a kóser vágás pontosan meghatározott szabályrendszere és az azt követő, szintén előre meghatározott módon szabályozott feldolgozási munkálatok nyomán szabad enni. Nem elegendő tehát, hogy az elfogyasztott hús kóser állat húsa legyen, a marhát a kóserság szabályainak megfelelően kell levágni és feldolgozni. Borotvaéles kés egyetlen mozdulatával kell elmetszeni az állat nyakát, megfelelő technikával kifolyatni belőle minden vért, a hátsó ínt, illetve bizonyos zsírokat pedig nem szabad felhasználni a marhából. Végül persze az is fontos, hogy kóser konyhában, kóser edényekben készüljön az étel, és a többi felhasznált hozzávaló is kóser legyen.

Sült marhaborda (assado)

húsos, gluténmentes

2 kg marhaborda (ez egy meglehetősen zsíros típusú hús, igyekezzünk kevésbé zsíros darabot választani)

Olaj

2 nagy fej hagyma, felkockázva

2 ek. paradicsomsűrítmény

2 ek. méz

2 ek. szójaszósz

Só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint

Az olajat széles, nem túlságosan magas serpenyőbe tesszük, és felforrósítjuk. A húsdarabokat nagy lángon, nagyon gyorsan átsütjük a forró olajon, hogy minden oldalon ropogós réteg alakuljon ki rajta. Római tálba tesszük a húst, majd a visszamaradt olajon átpirítjuk a felkockázott hagymát. Hozzáadjuk a paradicsomszószt, a mézet és a szójaszószt, megfűszerezzük, és egy fél perc alatt összeforraljuk. A keveréket óvatosan a római tálban lévő húsra öntjük, a tálat lefedjük, majd közepes hőfokon, 140 fokon nagyjából három órán át sütjük a húst. Az utolsó 10 percre leemelhetjük a tál fedelét, hogy kissé megpiruljon a hús teteje.

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

  • Küldés emailben