Kóser gasztro: magos ropogtatnivaló

Szeptember 13., vagyis a mai nap a cöliákiás emberek világnapja. A zsidóságban alapvető értéket jelent az egymásra való odafigyelés és a kölcsönös felelősségvállalás. Kol Jiszráel árevim ze láze, vagyis minden zsidó felelős egymásért, az összes többi zsidóért, tartja a mondás, valamint: ám echád lev echád, egy nép és egy szív. Felelősséggel tartozunk egymás iránt, ami az egyiknek fontos, a másiknak is fontos kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy ezt a micvát teljesíteni tudjuk, odafigyeléssel, empátiával kell a másik ember felé fordulnunk.

Éppen időszerű, hogy ezekről a dolgokról szót ejtsünk, részben, a szombaton a tórából felolvasott Ki técé hetiszakasz tartalma, részben pedig elul hónap jelentősége és üzenete okán. A hetiszakaszban számos olyan törvénnyel és parancsolattal találkozunk, melyek arról szólnak, hogy az ember felelősséggel tartozik a másik ember iránt, mivel az egyén saját tettei adott esetben negatív következményekkel járhatnak a másik embere nézve.

Az empátia, együttérzés, odafigyelés olyan alapvető zsidó értékek, melyek meghatározzák mindennapjainkat. A gmilut chászádim parancsolata, vagyis az, hogy jótéteményeket hajtsunk végre embertársaink javára, különös jelentőséggel bír most, elul hónapban, amikor „a király a mezőn van”, vagyis az Örökkévaló is különleges együttérzéssel, elfogadással és megbocsátással fogadja bűnbánatunkat és megtérésünket Hozzá és a parancsolataihoz. A cheszed, vagyis a jótétemény az egyik legfontosabb és legmélyebben bennünk élő zsidó érték.

Emellett persze az is igaz, hogy mint oly sok kultúra, a zsidóság gasztronómiája is a búzán, vagyis a gluténen alapul. Legyen szó a szombati kalácsokról, a peszáchi maceszről, vagy a jeruzsálemi Szentélyben a színkenyér asztalán bemutatott kenyéráldozatokról, a liszt kiemelkedő helyet foglal el nemcsak a konyhában, hanem a hagyományok által meghatározott mindennapokban is. Rengeteg micva kapcsolódik a kenyérfélékhez, például a rituális kézmosás, a birkát hámázon, vagyis asztali áldás parancsolata, beszélhetünk a mező szélén meghagyott gabonáról, az merről, vagyis az árpaáldozatról, és szó eshet a napjainkig is érvényes chálá levételének kötelezettségéről is.

Mindezeket összevetve azt mondhatjuk, hogy a búza, illetve azon keresztül a glutén meglehetősen központi helyet foglal el a zsidó tradícióban. Ha azonban gluténérzékeny vendéget fogadunk szombatra, akkor figyeljünk oda mindenképpen arra, hogy az ő számára is akadjon bőségesen harapnivaló az asztalon. Kóser gasztro rovatunkban receptjeink elején mindig feltüntetjük, ha egy recept gluténmentes. Vannak kifejezetten gluténérzékenyeknek írt receptjeink is, ezekből ajánlunk néhányat, és kiegészítjük egy újabb, ezúttal sós finomsággal.

Gofri

Loksn

Habcsók

Pizza

 

Magos ropogtatnivaló

párve, gluténmentes

fél-fél pohárral a következő magokból:

hántolt, szeletelt mandula

napraforgómag

tökmag

fenyőmag

1 pohár szezámmag

1 kk. só

2 tojás fehérje

A hozzávalókat megfelelő méretű tálba tesszük, és jól összekeverjük (nem kell előtte felverni a tojásfehérjét). Ezután kiskanállal sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatunk kis halmokat a keverékből, majd 150 fokra előmelegített sütőben 10-12 percig sütjük, amíg kissé megszárad, és elválik a tepsi aljától. Tálba szedve hagyjuk kihűlni, csak kihűlés után tegyük át tárolóedénybe. Használhatunk másfajta magokat is, például lenmagot, vagy teljes mákszemeket, érdemes kísérletezni a különféle ízekkel. (A tojások nem használt sárgáját egy másik, szintén gluténmentes desszert, a brazil eredetű, quindim nevű kókusztorta készítéséhez használhatjuk például fel.)

 

(Amennyiben még több gluténmentes receptünkre kíváncsi, úgy írja be oldalunk keresőjébe: kóser gasztro gluténmentes, és számos egyéb finomságot is talál majd.)

 

zsido.com

  • Küldés emailben