Kórház az ország szélén – izraeli orvosok gyógyítják a szír sebesülteket

Szíria. A családtagok elviszik a súlyosan megsérült rokont az izraeli határra és otthagyják. Abban reménykednek, hogy az izraeliek megmentik az életét. A határhoz közel lévő kórházban a betegek közel fele ma már szír háborús sebesült. Izraeli orvosok, szíriai menekültek címmel tartott előadást az izraeli kórházak humanitárius tevékenységéről az egyik résztvevő orvos tegnap Budapesten. Azt mondja: ők betegeket kezelnek, nem nézik ki honnan jött és mit csinált.

A fénykép sokkoló. A kivetítőn egy 22 éves szír férfit látunk, akinek az állkapcsát egy nagy erejű fegyverből leadott lövés teljesen szétroncsolta. A férfi gyakorlatilag elveszítette arcának alsó harmadát.  A sérülés annyira súlyos, hogy csak nagyon nagy képzelőerővel lehet arra gondolni: ebből az állapotból is fel lehet épülni.

Dr. Aryeh Eisenman megígéri, hogy több sokkoló képet nem mutat, de a fiatal szír férfi esetén keresztül szeretné illusztrálni, milyen típusú sebesülésekkel találkoznak a leggyakrabban, és mennyire komplex csapatmunkát igénylő feladat a szír háború súlyos sérültjeit ellátni. – Nem kérdezzük, ki honnan jön. Nem kérdezzük, miért sebesült meg, hol szolgál: a lázadóknál vagy a hadseregben. Csak az a fontos, hogy segítsünk a betegeinknek – szögezi le az izraeli állami kórház, a Galilee Egészségügyi Központ (GEK) egyik vezető orvosa, aki az intézmény elmúlt három évben nyújtott humanitárius erősfeszítéseiről tartott előadást tegnap este az Izraeli Kulturális Intézet vendégeként.

Hét mesterlövész

Egyáltalán, hogyan kerülnek szír sebesültek az észak-izraeli kórházba, amely a Földközi-tenger közelében, Haifától 35 kilométerre helyezkedik el? Ez az intézmény Észak-Izrael legnagyobb betegellátó központja, a körzetéhez hatszázezer állampolgár tartozik. Szíria természetesen nem része az ellátási körzetének.

A szíriai háború 2011-ben tört ki, az elmúlt két évtized legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját okozva a térségben. Aryeh Eisenman – az ENSZ adatait idézve – elmondja, hogy becslések szerint a krízis eddigi mérlege: 470 ezer halott, 1.5 millió sebesült és 6.6 millió menekült. – Minden 11. percben megölnek egy embert, 13 és félmillió lakosnak van szüksége orvosi ellátásra – fogalmaz, hogy érzékeltesse a katasztrófa tényleges méreteit, amelyet a naponta megjelenő hírek sem képesek bemutatni. A háború összeroppantotta a szír egészségügyi ellátást, részben azért, mert lebombázták a kórházakat, részben pedig azért, mert a nővérek, orvosok nagy része elmenekült. Az emberek így nem kapnak orvosi segítséget, ami különösen ott jár drámai következményekkel, ahol a harcok folynak.

Az első szír sebesült katonák 2013-ban érkeztek a GEK-ba. Hét nagyon súlyos állapotban lévő férfit szállítottak az izraeli határhoz. Eisenman találgat: talán azért került ez a hét sebesült oda, mert a  családtagok annyira kétségbe lehettek esve, hogy utolsó mentsvárként Izraelbe próbálták eljuttatni a hozzátartozóikat, azaz – ahogy az orvos ironikusan fogalmaz – „még a gonosszal is lepaktálnak” a gyógyulásuk érdekében. A hét szír sebesült kórházi ellátást kapott, majd hazatért. A kórházban nem tudnak arról, mi lett velük.

És hogy miért civil kórházba került ez a hét szír katona? – merülhet fel a kérdés ezen a ponton a hallgatóságban. Mint megtudtuk azért, mert Izraelnek nincs külön katonai kórháza. Ha az izraeli katonáknak ellátásra van szükségük, civil kórházalba mennek. Amikor a GEK fogadta a hét sebesült szír katonát, a személyzet nem csak azt nem tudta, hogy melyik oldalon és milyen feladat ellátása közben szerezték a sérüléseiket, de azt sem, hogy ki fogja majd fizetni a kórházi kezelésük számláját. De ezek orvosi szempontból nem fontos kérdések. Az orvosoknak akkor semmi más nem számított, csak az, hogy biztosítsák a felépülésükhöz szükséges összes feltételt: „mi betegeket kezelünk, nem nézzük a hátterüket”.

Aryeh Eisenman elárulja, soha életében nem volt szír páciense az eset előtt. Mindez az éjszaka közepén történt, a teljes orvosi és nővéri csapatot riadóztatták, mindenki talpon volt, hogy a hét szír katona életét megmentsék.

gek

Minden harmadik sebesült nő vagy gyerek

A megmentett hét katona után egyre csak jöttek a szír sebesültek. És már nem csak katonák. A Szíriából érkezők több mint egyharmada nő és 18 év alatti gyerek. Ma már a Galilee Egészségügyi Központ a kezelt betegek közel negyven (!) százaléka a háború szír sebesültjei közül kerül ki. Gyakran előfordul, hogy a család a határig kíséri el az ellátásra szoruló hozzátartozót, aztán otthagyja. Az izraeli határőrök ilyenkor riasztják a GEK-et, és a jól felszerelt rohammentősök azonnal viszik a kórházba a sérültet.  A gyerekek is egyedül mennek át a határon, a családtagok leteszik őket, bízva abban, hogy az izraeli határőrök jó helyre küldik őket. Kicsit hasonlít ez arra, mint amikor a kihelyezett inkubátorokban hagyják a csecsemőket Magyarországon.

Az észak-izraeli kórházban eddig már kétezer szíriai sebesültet ápoltak. Korábban Haifa és Poria is fogadott szíriai sérülteket, de 2015-től már a Naharija-i egészségközpontba irányítják a háborús sebesülteket. Annyian érkeznek ugyanis, hogy speciális, arabul beszélő orvosgárdát kellett összeállítani, amit Izrael a GEK-ben tud biztosítani.  

Dr. Aryeh Eisenman szerint a kórházukba szállított sebesültek nyolcvan százaléka ballisztikus és nagy sebességű fegyverektől sérült meg, úgy, hogy általában nincs rajtuk sem golyóállómellény, sem fejvédő sisak. A 22 éves szír fiatal szétroncsolódott állkapocscsontját is csak azért vetítette ki a közönségnek, hogy illusztrálja, mivel találkoznak tömegével a kórházban. A férfi három műtéten esett át. Először elsősegélyt nyújtottak, hiszen sem lékegezni, sem enni nem tudott szájon keresztül. Aztán két helyreállító műtét következett. Ezek mindegyikét több fős csapat végezte: köztük orr-fül-gégész, fogorvos, plasztikai sebész. A páciens kapott Amerikából egy speciális implantátumot, ami kitölti a szétlőtt állkapocs helyét. Az Implantátum egyedileg készült számára, gondos tervezéssel.  A felépülése hosszú kórházi kezelést igényelt, és az ellátásnak hála, ma már senki nem hinné el, hogy az illetőnek szétlőtték a fél arcát.

Aryeh Eisenman azt mondja, a meggyógyított szíreket az izraeli katonák visszaviszik a határra, és általában nincs információja az orvosoknak arról, hogy mi történik a korábbi betegeikkel. Ez a fiatal srác kivétel. Ő visszament, hogy orvosainak elújságolja, megnősül és megpróbál új életet kezdeni.

A szír fiatal esete mutatja, milyen összetett, hosszadalmas és drága kórházi kezelést jelent a háború sérültjeinek ellátása. Míg korábban a GEK nem kapott ehhez a munkához segítséget, ma már nemzetközi szervezetek együttesen adják össze a pénzt a humanitárius ellátás költségeinek részleges fedezésére. Az oroszlánrészt az izraeli adófizetők vállalják.

orvosok

Hippokratészi eskü

Nemrég számoltunk be arról az esetről, amikor a jeruzsálemi Hádászá kórházban izraeli orvosok megmentettek egy 3 éves gázai kisfiút a lebénulástól. A gyermek mellkasában egy jóindulatú daganat fejlődött ki, mely akadályozta a légzésben, és deformálta a gerincét. Fennállt a veszélye, hogy hamarosan deréktól lefelé visszafordíthatatlanul lebénulhat. Az izraeli orvoscsapat hatórás, komplex műtét során sikeresen eltávolította a daganatot, és korrigálta a gerinc állapotát. “Ez egy ritka eljárás volt, nemcsak nemzeti szinten, de világviszonylatban is. Még sehol nem volt példa ilyen beavatkozásra” – magyarázta Dr. Jehosua Schröder gyermeksebész. A kisfiú a lábadozás után végül a saját lábán hagyta el a kórházat. “A kórház orvosai nagyon segítőkészek voltak. Sikerült csodát tenniük – Allah segítségével. Nagyon hálásak vagyunk” – mondta a kisfiú édesapja.

Nem sokkal korábban még összetettebb eset történt: a szíriai pokolból nemcsak a sebesültet, de a szervátültetésre vállalkozó rokont is ki kellett menteni. A véres szíriai konfliktus kezdete óta folytatja Izrael azt a humanitárius missziót, hogy kórházba viszik azokat a súlyos sérülteket, akik elérik a határt és segítséget kérnek. Az izraeli biztonsági szolgálat és az orvosok összehangolt akciójának köszönhető, hogy egy öt éves kislány, aki rivális milíciák tűzharca közben sebesült meg, a haifai Rambam kórházba kerülhetett.

A sérüléseit sikerült megfelelően kezelni, már javulni kezdett az állapota, amikor az orvosok felfedezték, hogy a kislány rákos beteg. Így nem engedték el a kórházból, elkezdték kezelni a rákot is. Csontvelő donorra volt szüksége, erre a feladatra valamelyik közeli rokon a legalkalmasabb, de Szíria ellenséges országnak minősül, ezért a rokonok nem léphetnek be Izraelbe. Emberiességi megfontolásokból végül az izraeli titkosszolgálat behozta az országba a megfelelő donornak számító rokont, annak érdekében, hogy elvégezhessék a transzplantációt.

A Galilee Egészségügyi Központ a tengerparti Naharija településen található. Az intézményt 1956-ban alapították és jelenleg a második legnagyobb egészségügyi intézménynek számít Észak-Izraelben és a legnagyobbnak a galileai régióban. A kezdetekben kis szülészetet működtető kórház mára komoly egészségügyi központtá vált, jól felszerelt sürgősségi ellátással, mentőkapacitással, diagnosztikai és műtéti háttérrel. A 700 ágyas kórház 69 osztályán 2200 fős személyzet dolgozik 300 önkéntes támogatásával annak érdekében, hogy a közel 600 ezer lakosú, etnikailag vegyes összetételű (zsidók, muszlimok, keresztények, drúzok) körzet egészségügyi ellátását biztosítsák.

A 2006-os libanoni háború alatt ebben a kórházban látták el a legtöbb sérültet. Az összecsapások idején 1800 civilt és 300 katonát kezeltek az épületben. Azokban a napokban a kórház is találatot kapott. A robbanás nyolc szobát megsemmisített. Amerikai adományoknak köszönhetően a Galilee Egészségügyi Központot ezután földalatti részleggel bővítették ki, ahol teljesen biztonságos sürgősségi osztály kapott helyet.  

Jelenleg az új női szárny fejlesztése zajlik.

Dr. Aryeh Eisenman a sürgősségi osztály vezetője a Galilee Egészségügyi Központban. Gyakorló orvosi tevékenysége mellett, külföldi és izraeli diákokat oktat az életmentés és a sürgősségi ellátás témakörében. Számos klinikai kutatásban vett részt.

 

  • Küldés emailben