Sábát, 21. lap második oldalának vége

[A Gömárá feltárja a chánuka ünnepének eredetét:]

Mi az oka, hogy a chánukát a Bölcsek ünnepnappá minősítették? Milyen csoda alapján rendelték el? Úgy van, ahogyan a Bölcsek tanították egy Brájtában (amit a Mögilát Táánit-ban szerepel): Kiszlév 25. napján kezdődik a chánuka. Összesen nyolc napig tart, és ez alatt nem szabad gyászbeszédeket tartani és böjtölni. Mert mikor a szír-görögök behatoltak a jeruzsálemi szentélybe, beszennyezték az összes palack rituálisan tiszta olajat, amit ott találtak, és miután a chásmoneus királyi háza fölülkerekedett a görögökön, és legyőzte őket,azaz amikor a Chásmoneusok háromévi harc után kiűzték a szír-görögöket a Templom körzetéből. A chásmoneusok átkutatták az egész szentélycsarnokot, de csak egyetlen flaska olajat találtak egy eldugott helyen, és azon még érintetlenül ott volt a főpap pecsétje. Annyi olaj volt csak benne, amennyi egy napra volt elég a menórába. Ezzel az olajjal azonban csoda történt, mert a Menóra lángjai nyolc napig égtek tőle, egészen addig, amíg nem sikerült rituálisan tiszta olajat szerezni. Felismerve, a csoda örökre szóló tanulságát, a következő évben achásmoneusok és a Szánhedrin elrendelték, hogy ez a nyolc nap örök időkre ünnep legyen, amikor hálélt (hálaadó zsoltárokat) mondunk és „hálát adunk”,azaz az Ámidá „hálaadó” áldásainak az Ál HáNiszim szakaszát olvassuk. A Bölcsek azonban nem léptettek életbe az alkotó munkát (möláchá) illető munkát ezekre a napokra.

Milyen magasan lehetnek a chánuka gyertyák

[A Gömárá megpróbál egy chánuka-törvényt levonni egy Misnából, amely a magánszemélyt ért sérelem törvényével foglalkozik:]

Úgy tanultuk ott egy Misnában: Ha EGY SZIKRA KIRÖPPEN a kovács KALAPÁCSA ALÓL, ÉS KÁRT TESZ más holmijában, akkor a kovács FELELŐSSÉGRE VONHATÓ.

Ha Egy LENNEL TEVE KÖZTERÜLETEN HALAD, ÉS A HÁTÁRA PAKOLT LEN BENYÚLIK Egy BOLTBA, ÉS OTT MEGGYULLAD A BOLTOS LÁMPÁSÁTÓL, ÉS az égő len odakint FELGYÚJT EGY HÁZAT, akkor A TEVE TULAJDONOSA FELELŐSSÉGRE VONHATÓ az épületben esett összes kár miatt, mivel a teve szakszerűtlen túlterhelése vezetett oda, hogy a len belógott a boltba. Ha AZONBAN A BOLTOS a bolton KÍVÜL, közterületen HELYEZTE VOLT EL A LÁMPÁSÁT, akkor A BOLTOS A FELELŐS,hiszen észre kellett volna vennie, hogy a lámpás meggyújthatja egy arra haladó állat málháját. RABBI JEHUDÁ AZT MONDJA: A CHÁNUKA LÁNGJA esetében a boltos NEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE, mivel a boltos ebben az esetben megfelelően járt el, mivel micva, hogy a chánuka-lángot kívül kell elhelyezni, hogy hirdesse a csodát.

[Következtetést vonnak le a Misnából:]

Ráviná mondotta (Rábá nevében): Rabbi Jehudának ez a szabálya mutatja azt a követelményt, hogy a chánuka-gyertyákat a földtől legföljebb tíztenyérnyimagasságban szabad elhelyezni, mert ha meggondoljuk, hogy ha valaki tíztenyérnyinél magasabbra teszi, akkor esetleg a károsult, azaz a nagyobb épület tulajdonosa mondhatja a boltosnak: „Egy teve és lovasa magassága fölött kellett volna elhelyezned a chánuka-gyertyáidat, mert tudtad, hogy alacsonyabbra tenni veszélyes.” Mivel a károsulnak nincs joga emiatt igényt támasztani, ezért levonhatjuk azt a következtetést, hogy valóban micva a chánuka-gyertyákat a földtől tíztenyérnyinél nem magasabban elhelyezni.

[A Gömarát nem győzi meg ez az okfejtés:]

De talán ha a boltos ilyen nagy fáradságnak van kitéve, hogy egy egy magas platformot kell állítania, hogy arra helyezze a chánuka-lángot, akkor végül nem fogja végrehajtani a chánuka-lángok parancsát. Ennél fogva a nem felelős mivolta valószínűleg ebből a megfontolásból származik, és nem szolgálhat bizonyítékul arra, hogy a chánuka-lángokat a földtől legföljebb tíztenyérnyire szabad elhelyezni.