📖 Talmudi fogalmak

Talmudi fogalmak

אֲכִילָה גַּסָּה

1. Áchilá gászá Túlzott étkezés. Ha valaki erőlteti az evést, mikor már jóllakott és nem kíván többet. Tekintettel a bizonyos ételek fogyasztására vonatkozó parancsolatokra, az áchilá gászá nem tekinthető étkezésnek, ha ezzel egy tevőleges parancsolatot teljesítenének.

אֲכִילַת עֲרַאי

2. Áchilát áráj Véletlen, alkalmi étkezés. Alkalmilag elfogyasztott étel, falat, szemben a szokásos vagy rendszeres étkezéssel. E fogalom konkrét meghatározásai között szerepel: 1. A tizedre (máászrot) vonatkozólag. Ha a betakarítás még nem fejeződött be, a tized megadása előtt a termény „alkalmi fogyasztása” van csak megengedve. 2. Szukkot ünnepén szukkán (ünnepi sátor) kívül szabad „alkalmilag” étkezni.

אֲחוֹת אִשָּׁה

3. Áchot isáA feleség nőtestvére. A Tóra kiirtás (kárét) terhe mellett tiltja, hogy egy férfi, felesége életében, el vegye annak nőtestvérét, vagy szexuális kapcsolatot létesítsen vele1. Ez a tilalom akkor is érvényes, ha a férfi elvált a feleségétől. Elhunyt felesége nőtestvérét azonban elveheti.

אָדָם חָשׁוּב

4. Ádám chásuvJelentős személyiség. Olyan ember, akit az emberek jelentős személyiségnek tartanak, s akinek példáját követik. Az ilyen embernek körültekintőbben kell cselekednie, mint másoknak, és a törvény betűjénél szigorúbb elvek szerint kell élnie.

עַד שֶׁיָּבוֹא אֵלִיָּהוּ

5. Ád sejávo Élijáhu Míg Élijáhu eljön. A megoldhatatlan anyagi ügyek esetében (pl. olyan elvesztett tárgy, melyre senki sem jelenti be igényét, vagy olyan tárgy, melyre ketten is igényt formálnak) a bíróság dönthet úgy, hogy a szóban forgó tárgy maradjon a bíróságon, vagy egy harmadik, a tárgyat birtokló fél tulajdonában „míg Élijáhu eljön”, azaz meghatározatlan időig, míg a kérdést prófétai látomás el nem dönti2.

עַד וְעַד בִּכְלָל

6. Ád vöád bichlálAddig és akkor/ott is. Az írásba foglalt vagy szóban kijelentett kötelezettségek esetében fontos lehet, hogy a „valameddig” szó (ád) vonatkozik-e a végső időpontra, illetve helyre is. Például amikor valaki fogadalmat tesz, hogy valamilyen feladatot Peszáchig (ád Peszách) végez, kérdés, hogy szándéka szerint a fogadalom a Peszách-ünnep napjaira is vonatkozik-e (ád bichlál, azaz a végső időpontig), vagy pedig csak a Peszách-ünnepig, de az ünnep napjaira már nem (völo ád bichlál, azaz a végső időpontra nem). Ezt a kérdést lehetőség szerint az kijelentés logikai tartalma, vagy az általános nyelvhasználat szabályai alapján döntik el. A Bölcsek e tekintetben nem hoztak átfogó rendeleteket.

אַלָּם

7. Álám Erős [erőszakos] ember. Aki saját érdekében törvényellenesen és erőszakosan érvényesíti befolyását. A háláchá tartalmaz néhány kitételt, miszerint ez a tényező számításba veendő, s ilyenformán lehetőséget ad a másik peres félnek, hogy ügyét igazságosan tárgyalják.

אַמָּה

8. Ámá Könyök. A könyök és a középső ujj hegye közötti távolságon alapuló hosszmérték. A háláchában használatos fogalom. A különféle becslések 45-60 centiméter közöttire teszik a hosszát, általánosan elfogadott mértéke: 48 cm.

אַרְבָּעָה וַחֲמִישָּׁה

9. Árbáá váchámisáSzó szerint: négy és öt. Ha valaki ellopja s aztán eladja vagy levágja más ökrét, az köteles a tulajdonosnak az ellopott állat értékének ötszörösét megfizetni. Ha a lopott állat birka, a kárpótlás mértéke az állat értékének négyszerese3.

אַסְמַכְתָּא

10. Ászmáchtá – Kötelezettség vállalása valaki részéről, aki úgy gondolja, hogy annak teljesítésére nem fogják felszólítani. Például: az eladó rááll, hogy túlzott arányú bánatpénzt fizet, ha az árut nem szállítja le egy adott időpontra. A Bölcsek nem értenek egyet abban, hogy az ilyen ígéret kötelező-e vagy sem.

אֲבֵידָה מִדַּעַת

11. Ávédá midáátTudatos, szándékos elvesztés. Az a holmi, amelyet elhagynak vagy ott hagynak heverni, ahonnan azt minden valószínűség szerint elvihetik vagy megsemmisíthetik. Az esetek legtöbbjében az ilyen holminak feltételezhetően nincs tulajdonosa (hefkér), és nem kell visszaszolgáltatni.

עֲבוֹדָה זָרָה

12. Ávodá záráBálványimádás. A bálványimádás tilalma egyike a legszigorúbb tórai tilalmaknak4, melynek megszegése kövezéssel büntetendő (szkilá)5. Ez egyike azon parancsolatoknak, melyeket egy zsidónak még akkor is meg kell tartania, ha halállal fenyegetik (jéhárég vöál jáávor). E tilalom hatálya arra az esetre is kiterjed, ha egy másik istenséget az Örökkévaló mellett fogadnak el vagy szolgálnak. A bálványimádásnak többféle formája lehet: 1. Az istenség szolgálata a bálványimádók gyakorlatának megfelelően; 2. a hamis isten szolgálata az Örökkévaló szolgálatához hasonló módon, például étel- vagy italáldozat bemutatásával, vagy úgy, hogy leborulnak előtte; 3. az istenség elfogadása istenként. A tisztelet többi formája – mint például egy bálvány megcsókolása vagy átölelése – ugyancsak tiltott, de nem büntetendő halállal. Az ávodá zárá kifejezés nem csak a bálványimádásra vonatkozik, hanem a bálványokra és a képmásokra is. Nem húzható belőlük semmiféle haszon, sem a nekik bemutatott áldozatokból, sem a tiszteletükre emelt építményekből, amennyiben emberi kéz ültette, formálta vagy emelte bálványimádás céljára. Ezeket mindenestül el kell pusztítani (lásd: Jolich löjám hámelech). Ugyanakkor megengedett az eltört és már nem bálványimádásra használt ávodá zárá-ból hasznot húzni. Ez csak a nem zsidó tulajdonában lévő ávodá zárá-ra vonatkozik. Egy zsidó tulajdonában lévő ávodá zárá státusza nem változik és minden időkre tiltottá válik. Nem válik tiltottá a természetes forrás, a hegy, az állat vagy a terméséért ültetett fa, ha bálványimádásra használták. A Bölcsek úgy rendelkeztek, hogy az ávodá zárá rituális tisztátalanságot okoz mint áv hátumá.

בַּל תָּלִין

13. Bál tálin – Miután a munkás végigdolgozta munkaidejét, nem szabad húzni halogatni bére kifizetését6. A kifizetést a járandóság pillanatától számított tizenkét óránál tovább nem szabad halogatni. Kissé más szabályok vonatkoznak a mesteremberekre (umán) és a vállalkozókra (káblán), akiknek megbízatása egy konkrét feladatra szól, és nem napszám vagy órabér szerint fizetik őket. Mindazonáltal ha egyszer az illető átadta munkáját a megbízójának, ki kell fizetni. A Bál tálin a Tóra egyik legfontosabb szociális törvénye.

בַּל תַּשְׁחִית

14. Bál táschit – (1) Az értékkel bíró dolgok megsemmisítésének tilalma. Bibliai forrása 5Mózes 20:19., amely megtiltja az ostrom alá vett város gyümölcsfáinak kivágását. A Bölcsek megmagyarázták, hogy e tilalom hatálya kiterjed bármilyen értékes holmi indokolatlan megsemmisítésére. (2) A szakáll borotvával történő eltávolításának tilalma7.

בַּר מִצְרָא

15. Bár micrá Telekszomszéd. Ha valaki el akarja adni a földjét, a szomszédos föld tulajdonosának előjoga van rá. Ez a Tóra egyik szakaszán alapul8: „Tedd azt, ami helyes és jó”.

בָּשָׂר שֶׁנִּתְעַלֵּם מִן הָעַיִן

16. Bászár senitálém min háájinFelügyelet nélkül maradt [kóser] hús. Néhány Bölcs tiltja olyan hús fogyasztását, amely egy ideig felügyelet nélkül maradt és kicserélődhetett nemkóser húsra. Kivétel ez alól, ha a húson jól látható a jel, miszerint az eredeti kóser hús.

בֵּין הַשְּׁמָשׁוֹת

17. Bén hásmásotA nap vége és az est közötti szürkületi időszak. Általános értelmezése szerint a naplemenete (skiát háchámá) és a csillagok feljövetele (cét hákochávim) közötti időszak, amely kérdéses, mely napszakhoz tartozik. A Bölcsek vitatkoznak időtartamán, és hogy mikor kezdődik illetve végződik. Emiatt például a biztonság kedvéért szombatot hamarabb kezdjük és később fejezzük be.

בִּרְכוֹת הַנֶּהֱנִין

18. Birchot hánehenin – Szó szerint: az élvezetek áldása. A fizikai élvezetekre mondott áldás. Ebbe a kategóriába tartoznak az ételre, italra és kellemes illatokra mondott különféle áldások.

בִּרְכַּת חֲתָנִים

19. Birkát chátánimvőlegények áldása. A hét áldás, amelyet a menyasszony és a vőlegény fölött mondunk az esküvői chupá alatt, illetve azt követő egész héten, minden étkezés után. Ezek az áldások csak legalább tíz férfi jelenlétében mondhatók el, akik között lehetőleg kell legyen egy-két olyan, aki eddig nem vett részt az esküvői ünnepségen (pánim chádásot). Az újdonsült férj a szükséges tíz férfi közé számítandó.

בִּרְכַּת הַמִּצְווֹת

20. Birkát hámicvottevőleges parancsolat végrehajtása előtt mondott áldás. Az áldást általában közvetlenül a micva végrehajtása előtt kell elmondani. Van azonban három eset – a kézmosás (nötilát jádájim), a rituális megtisztulás érdekében végzett megmerítkezés, és a betérő megmerítkezése (tvilá) —, amikor az áldás a micva után mondandó. A micva teljesítése egyik esetben sem függ attól, hogy elmondtuk-e az áldást vagy sem. Létezik számos olyan parancsolat is (például a jótékonyság és a beteglátogatás), amelyre nem mondunk áldást.

בִּרְכַּת הָרְאִיָּה

21. Birkát háröijá – látott dolgokra mondott áldások. Ezt az áldást mondjuk, mikor valaki bizonyos embereket, dolgokat vagy eseményeket lát. Ezeknek az áldásoknak több típusuk van. Kifejezhetik a természet szépségéért vagy a mindennapokat átható csodákért érzett hálát, ideértve a zsidóságért vagy egyes zsidókért különböző helyeken tett csodákról való megemlékezést. Meghatározott helyeken végbement tragikus, katasztrofális eseményekre történő megemlékezésként is mondjuk. Ezeknek az áldásoknak legtöbbje a Bráchot 9. fejezetében van felsorolva.

בִּרְכַּת כֹּהֲנִים

22. Birkát kohánimPapi áldás. Az áldások három verse9, amellyel a kohén a zsinagógában megáldja a gyülekezetet. A papi áldás az Ámidá ima ismétlésekor, a Modim és a Szim sálom áldások között hangzik el. Mikor a kohén a gyülekezet felé fordul, hogy elmondja a papi áldást, először azt az áldást mondja el, amely hálát ad a papi származás szentségéért és azért a felelősségért, mely szerint a szeretet jegyében meg kell áldani az embereket. A papi áldás elmondása közben a pap hagyományos rítusnak megfelelően mindkét kezét fölemeli (nösziát kápájim). Erec Jiszráélben a papok minden sácháritkor és muszáfkor elmondják, a diaszpórában azonban a régóta fennálló askenázi hagyománynak megfelelően csak az ünnepi muszáf istentiszteleten.

בִּיטּוּל מִקָּח

23. Bitul mikáchadásvétel semmissé nyilvánítása. Ha valamilyen üzleti egyezségből az egyik fél rovására tisztességtelen előnyt (onáá) húznak, például úgy hogy a másik fél haszna nagyobb, mint az áru piaci értékének egyhatoda, a megállapodás semmissé nyilváníttatható, és a szenvedő fél (némely vélemény szerint bármelyik fél) visszakövetelheti az árut vagy a pénzt.

בְּכוֹר לְנַחֲלָה

24. Böchor lönácháláAz elsőszülött fiú az öröklés vonatkozásában. Az apa elsőszülött fiát kétszeres rész illeti az örökségből10. Ez a kiváltság akkor is megilleti, ha az anyjának nem elsőszülött fia, sőt még akkor is, ha tiltott szexuális kapcsolatból született (Mámzér). Az elsőszülött fiú kétakkora örökrészt kap, mint a többi fiú külön-külön. Ez a kétszeres rész azonban csak az apa halála időpontjában meglévő vagyonra vonatkozik, a később szerzettre nem.

בְּרָכָה אַחֲרוֹנָה

25. Bráchá áchroná – étel, vagy ital elfogyasztása után mondott áldás. Az ilyen áldáshoz megkívánt étel mennyisége legkevesebb egy olívabogyónyi. Az ilyen áldáshoz megkívánt legkisebb italmennyiség röviit (kb. 0,13 l).

בְּרָכָה מֵעֵין שָׁלשׁ

26. Bráchá mééjn sálos – Szó szerint: az áldás, mely olyan [azaz összefoglalja], mint a három [áldás]. Az az áldás, melyet (kenyér kivételével) olyan étel vagy ital fogyasztása után mondunk, amely az Erec Jiszráélben honos, különösen kedvelt hét gyümölcs valamelyikéből készült11. Azért kapta ezt az elnevezést, mert tartalmazza az étkezések után szokásos három asztali áldás rövidített változatát12.

חָצֵר

27. ChácérUdvar. Egy vagy több tulajdonos birtokát képző udvar vagy más beépítetlen területet. Ez a fogalom a Háláchá különféle területein igen nagy jelentőséggel bír. 1. A tulajdonszerzés törvényeire vonatkozóan (kinján): egy ember udvara tulajdonszerző. Ez azt jelenti, hogy az a gazdátlan tárgy, melyet egy ember udvarán találnak, az udvar tulajdonosának birtokába kerül anélkül, hogy a tulajdonszerzésnek bármely más formális aktusát teljesíteni kellene. Az udvar általi tulajdonszerzés módja különleges, és bölcseink esetenként olyan helyekre, illetve tárgyakra is kiterjesztették, melyek a szó szoros értelmében nem tekinthetők udvarnak. A tulajdonszerzés törvényei megkülönböztetik az őrzött udvart (chácér hámistámeret) az őrizetlentől. Az előbbit kerítés és zár védi, és tulajdonosa számára a tulajdonszerzés szempontjából nagy erővel rendelkezik, míg az utóbbinak a tulajdonos számára kisebb a tulajdonszerzési ereje. Hasonlóképpen különbség van a tulajdonosa által tudatosan őrzött udvar és a tudatosan nem őrzött udvar között. 2. A közösen birtokolt tulajdonra vonatkozóan: ez bekerített udvarra, mégpedig általában több család által lakott épület előtti területre vonatkozik. Számos háláchá (törvény) részletezi az udvar felosztását a tulajdonosok között. Az ilyen udvart lényegében az ajtók számának megfelelően osztják fel, és minden ajtóhoz bizonyos nagyságú terület tartozik, amelyen át meg lehet közelíteni, illetve javakat lehet szállítani. Ugyancsak törvények szabályozzák a különféle tárgyak használatának jogát az udvarban, valamint azt is, miképpen osztozzanak a tulajdonosok olyan esetekben, amikor az udvar túl kicsi ahhoz, hogy fel lehessen osztani. Ezeknek a törvényeknek a közös tulajdonosok által tett fogadalom (neder) esetében különféle vonatkozásai vannak. 3. A szombati törvényekre vonatkozóan. A ház előtt fekvő bekerített udvar magánterületnek (rösut hájáchid) számít ugyan, ám mégsem szabad a szombaton semmiféle dolgot a házból az udvarba, illetve az udvarból a házba vinni, amennyiben az udvar több lakos között oszlik meg. E probléma áthidalásának a módja az „udvarok egyesítése” (éruv chácérot), ami lehetővé teszi, hogy az udvaron, illetve az udvarból a különböző házakba vigyenek dolgokat. A háláchá különbséget tesz előudvar – melyen az emberek rendszerint keresztülhaladnak és amelyet állandóan használnak – és a hátsó udvar (kárpéf) között, melyet általában raktározásra használnak.

חָכָם

28. Cháchám – Szó szerint: bölcs. A Talmudban így nevezik a Tórában, a Misnában és a Gemarában járatos tudóst. Szűkebb értelemben ez a kifejezés a felavatott tudóst jelenti, aki megkapta a szmichát zkénim-et, míg aki nem, azt egyszerűen tálmidnak, diáknak nevezték. A későbbi nemzedékekben a tudósok tálmidé cháchámim-nak tartották magukat – azaz a bölcsek diákjainak – és ma is így nevezik őket.

חֲכָמִים עָשׂוּ חִיזּוּק לְדִבְרֵיהֶם

29. Cháchámim ászu chizuk lödivréhem – Szó szerint: a Bölcsek megerősítették szavaikat. Háláchikus érvelés. A Bölcsek sok esetben újra és újra megerősítették az általuk elrendelt tilalmakat és szokásokat annak érdekében, hogy ezeket ne vegyék félvállról. Bizonyos esetekben a rabbinikus rendeleteket sokkal szigorúbban vették, mint a Tóra törvényeit.

חֲצִיצָה

30. Chácicá – Szó szerint: Elválasztó, közbülső dolog. Ezt a fogalmat többek között a következő esetekben alkalmazzák: 1. A mikvé-ben, a rituális fürdőben való megmerülésre vonatkozóan (tvilá): sem a megmerülő személy, sem a megmerített edény esetében nem lehet olyan dolog vagy anyag a személyen vagy a tárgyon, ami a személy, illetve a tárgy és a mikve vize közé kerül. Amennyiben ilyen dolog vagy anyag közéjük kerül, a megmerítkezés, illetve megmerítés érvénytelen. A háláchikus források különféle mértékeket említenek meg a dolog vagy anyag nagyságára vonatkozóan, amely a Tóra és a rabbinikus törvények szerint a megmerítkezést, illetve a megmerítést érvénytelenné teszik. 2. A jeruzsalemi Szentélyben folyó papi szolgálatra vonatkozóan: a pap szolgálata érvénytelen, amennyiben bármely idegen anyag kerül személye és az általa viselt papi öltözék közé, lábai és a Templom padlózata közé, illetve kezei és az áldozat bemutatásakor kezében tartott edények közé. 3. A rituális tisztátalanságra vonatkozóan, lásd: Nötilát jádájim (pl. ha valaki piszkos kézzel végzi a rituális kézleöntést).

חֲצִי נֶזֶק

31. Cháci nezekFele kártérítés. Bölcseink szerint annak az ökörnek vagy más állatnak a tulajdonosa, mely korábban nem okozott rosszindulatú kárt (lásd: Tám; Muád), az állat által más állatnak vagy embernek közvetlenül okozott kárnak csak a felét köteles megfizetni13. Bölcseink azt is megvitatták, hogy a fele kártérítés megfizetésének oka az volt-e, hogy a tulajdonosnak a teljes összeget meg kellett volna fizetnie, de a Tóra csökkentette kötelezettségét, vagy pedig az, hogy nem kellett volna büntetést fizetnie, de a Tóra arra kötelezte őt, hogy ezt az összeget bírságként megfizesse (knász). Annak az állatnak a tulajdonosa, mely közvetve károsította meg más tulajdonát azáltal, hogy jószága földgöröngyöket vagy kavicsokat rúgott felé miközben rendes napi útján haladt (lásd: Crorot) szintén meg kell hogy fizesse az okozott kár felét. Ez a Mózesnek átadott szóbeli hagyomány része (háláchá lömose miszináj), és bölcseink egyetértettek abban, hogy ez a csökkentett felelősség és nem a bírság esete.

חֲצִי שִׁיעוּר

32. Cháci siur – Szó szerint: A [törvényes] mennyiség fele. A Tórában foglalt tilalmak sok esetben meghatározzák bizonyos tiltott tevékenységek nagyságát vagy mértékét, illetve azt az ételmennyiséget, melyet már nem szabad elfogyasztani. A tórai törvények szerint, nem lehet büntetni – annak ellenére hogy tilalom alá esik – ha a vétkes nem haladta meg a tiltott mértéket, vagy mennyiséget. Nem büntetendő például, ha valaki Jom Kipur napján a tiltott minimális mennyiségnél kevesebbet eszik, vagy iszik. A talmudi Bölcsek megvitatták, hogy vajon a meghatározott mennyiség kisebb mértékének tilalma tórai eredetű-e vagy rabbinikus határozat, melyet annak érdekében hoztak, hogy meggátolják a tilalom (azaz a teljes mennyiség) áthágását. Ebben az értelemben a „fél” kifejezés nem szó szerint értendő és a tiltott mérték vagy mennyiség töredékére is vonatkozhat.

חָדָשׁ

33. Chádás – Szó szerint: új. Ez a fogalom a Peszách előtt beérő új gabonára vonatkozik. A Tóra tiltja az ilyen termény learatását és fogyasztását az Ómer áldozat Niszán 16. napján történő felajánlása előtt14.

חַי נוֹשֵׂא אֶת עַצְמוֹ

34. Cháj noszé et ácmo – Szó szerint: élőlény magát viszi. A szombati hordás-vitel (hocáá) tilalmával összefüggő elv. Minden élőlény, így az ember is, „magát viszi” és nem teher annak, aki viszi. Éppen ezért embert vinni nem tartozik a Tóra által tiltott szombati munkavégzés körébe és ezért nem jár érte büntetés.

חֲלוּצָה

35. ChálucáOlyan asszony, kinek férje gyermektelenül halt meg, és aki alávetette magát a chálicá szertartásának az elhunyt fivérével. A chálicá után ismét férjhez mehet ugyan, de nem mehet feleségül elhunyt férjének testvéréhez15. A rabbinikus törvény szerint a chálucá jogi státusa azonos az elvált asszonyéval, és nem házasodhat kohanitával.

חָמֵץ

36. ChámécOlyan gabona, ami kovászos. 1. Peszách ünnepére vonatkozóan: a Peszách ünnep ideje alatt tilos a cháméc evése vagy birtoklása. A cháméc Peszách alatt történő elfogyasztása kiirtással büntetendő16 (lásd még: Bál jéráe uvál jimácé). 2. A lisztáldozatra (mönáchot) vonatkozóan: a Sávúót ünnepén bemutatott két cipón (sté hálechem), illetve a hálaáldozatként bemutatott cipókon (Todá) kívül, a lisztáldozat nem lehetett kovászos, mivel ha kovászossá váltak, érvénytelenné lettek. Ez a tilalom a lisztáldozatnak arra a részére is vonatkozott, melyet a papok fogyasztottak el miután a lisztáldozatból elvett darabot (komec, lásd: Kmicá) bemutatták az oltáron17. 3. Az oltáron bemutatott égőáldozatra vonatkozóan: a cháméc nem lehetett égőáldozat. E tilalom megszegését korbácsolással büntették18.

חֲזָקָה

37. CházákáTulajdon, tulajdonba vétel feltételezése. Ezzel a fogalommal gyakran találkozunk a Háláchában, és jelentése a kontextustól függ. 1. A cházáká általában igaznak elfogadott, a tényeken, a körülményeken, egy bevett szokáson, vagy az emberi viselkedésen alapuló feltételezést jelent. Így például az elfogadott cházákot közé tartozik az a feltételezés, hogy „egy megbízott teljesíti azt, amivel megbízták”, vagy hogy „azok a gyerekek, akiket családtagként kezelnek, valóban szüleik leszármazottai”. 2. Jogi értelemben a cházáká tulajdon birtoklását jelenti. Ha valaki bizonyos ideig gyakorlatilag birtokolt valamit (az időtartam változó a dolog jellegétől függően – pl. ingatlantulajdon cházáká esetében három év), ez bizonyíték arra, hogy a szóban forgó személy, állításának megfelelően, valóban a jogos tulajdonos. Annak a személynek, aki bizonyítani tudja, hogy a megfelelő időn keresztül folyamatosan birtokolta a dolgot, nem kell dokumentumokkal bizonyítani jogosultságát. A cházáká elegendő bizonyítékul szolgál. 3. Az ingatlantulajdon tulajdonjogának átruházására vonatkozóan a cházáká a tulajdonlást bizonyító cselekedet végrehajtását jelenti. E cselekedet végrehajtása a kinján, amikor az egyik személy formálisan is tulajdonba vesz egy másik személytől ajándékba kapott vagy megvásárolt dolgot. 4. A használati jogra (szolgalom) vonatkozóan a cházáká a tulajdon használatának jogát jelenti, még abban az esetben is, ha ez valamely másik személy számára kellemetlenséget vagy hátrányt jelent. Például ha valakinek az ablaka egy másik személy udvarára néz, ez a magánélet háborításának számít. Ám ha az udvar tulajdonosa bizonyos ideig mégis engedélyezte az ablak használatát, az ablak tulajdonosa megszerezte a cházákát, és az udvar tulajdonosa nem perelheti be azért, hogy az ablakot befalaztassa.

חֲזָקָה שֶׁאֵין עִמּהּ טַעֲנָה

38. Cházáká seéjn imá táánáOlyan tulajdon, melyre semmiféle követelés nem irányul. A háláchá szerint az a személy, aki birtokol valamit, elvben tulajdonosa is annak a dolognak, hacsak be nem bizonyul ennek ellenkezője. Ez a feltételezés csak abban az esetben áll fenn, ha az illető azt állítja, hogy az érintett dolgot törvényes módon szerezte, vagyis megvette, ajándékba kapta, vagy örökölte. Ha ezt nem állítja, a dolog birtoklása – tekintet nélkül a dolog birtoklásának időtartamára – önmagában nem bizonyítja a tulajdonjogot.

חַזָּן

39. Cházán – Szó szerint: tisztviselő, felügyelő. A talmudi korban az a személy, kinek feladata a rend fenntartása, különösképp a zsinagógában. Adott esetben a felügyelő vigyázott az ott tanuló gyerekekre is. Ezt a kifejezést csak a középkorban kezdték el az előimádkozóra is használni (lásd: Sliách cibur).

חֵרֶם

40. ChéremKiközösítés, kiátkozás. Valakinek a zsidó közösségéből való részleges vagy teljes eltávolíttatása, büntetésképpen, vagy azzal a céllal, hogy e módon nyomást gyakorolva rá, megváltoztassa magaviseletét. A kiközösítésnek különböző szigorúságú fokozatai vannak (lásd: Niduj, Sámtá). Szűkebb értelemben a chérem a legsúlyosabb fokozatra vonatkozik: a zsidó nép egészéből való eltávolítás. Az ilyen személyt nem tekintik a közösség tagjának. Nem lehet tagja a minján-nak – azaz az imához szükséges tíz férfi egyike –, és nem vehet részt a hitéletben. Négy könyöknyi távolságot kell tartani tőle, és nem szabad kereskedelmi kapcsolatba kerülni vele. A chérem kifejezés a Szentély számára vagy a papok használatára felajánlott dolgok felszentelésére is vonatkozik19.

חֵרֵשׁ, שׁוֹטֶה וְקָטָן

41. Chérés, sote vökátánSüketnéma, félkegyelmű, kiskorú. Az ebbe a három kategóriába tartozó személyeket gyakran együtt tárgyalják korlátozott szellemi felfogóképességük, korlátozott felelősségük miatt. Nem kötelesek megtartani a micvákat, nem terheli őket felelősség az általuk okozott kárért, jogi értelemben nem lehetnek megbízottak, meghatalmazottak (lásd: Slichut). Noha gyakran együtt tárgyalják őket, a rájuk vonatkozó törvények különböznek (lásd a megfelelő címszavaknál).

חוֹכֵר

42. ChochérHaszonbérlő gazda. Olyan gazdálkodó, aki a termőföldet annak tulajdonosától bérli, s meghatározott mennyiséggel fizet a megtermelt terményből, függetlenül annak teljes mennyiségétől.

חוֹל הַמּוֹעֵד

43. Chol hámoédEgy ünnep közbenső napjai, „félünnep”. A Peszách és a Szukkot első és utolsó napja közötti napok. Nem tekintendők teljes ünnepnek, de nem is szokványos hétköznapok; chol hámoéd-on bizonyos kivételektől eltekintve tilos dolgozni. E kivételek közé tartozik a dávár háávéd, az olyan feladat, amely el nem végzése esetén jóvátehetetlen veszteséget okoz, és az olyan feladat, amelynek elvégzése az ünnepet szolgálja. Chol hámoéd-on tilos az esküvő is, hogy a menyegzővel kapcsolatos örvendezés ne vegyüljön az ünnep örömével. A Moéd Kátán traktátus részletesen foglalkozik a chol hámoéd-dal kapcsolatos törvényekkel.

חוֹבֵל

44. Chovél – Szó szerint: sértő, sebző. Az, aki olyan cselekedetet hajt végre, amely valakinek közvetlenül sérülést okoz. A következő öt címen lehet kártérítésre kötelezni: nezek: kár (sérülés), cáár: fájdalom, ripuj: gyógyítás (azaz orvosi költségek), sevet: kenyérkereseti lehetőség elvesztése, boset: megszégyenülés.

חוּפָּה

45. ChupáEsküvői baldachin. Szimbolikus sátor, melybe a vőlegény a menyasszonnyal együtt lép be. A chupá szerkezete, felépítése helyi szokástól függ. Általában azonban oldalfal nélküli baldachin. A chupá alá lépés jelképezi a jegyességből (éruszin) a házasságba (niszuin) való átlépést, s ezért ekkor mondják el az esküvői áldást is (Birkát chátánim). Napjainkban az éruszin szertartást azonnal a niszuin követi, és szokás, hogy mindkettő a chupá alatt történik.

דַּרְכֵי הָאֱמוֹרִי

46. Dárché háemoriAz emoriták szokásai. A nemzsidók által gyakorolt babonás rítusokra használt általános fogalom. A zsidóknak tilos volt utánozniuk az ilyeneket, nehogy ez végül bálványimádáshoz vezessen. A Toszeftá, Sábát 7. és 8. fejezete számos ilyen cselekedetet említ.

דַּרְכֵי נוֹעַם

47. Dárché noám – Szó szerint: a kedvesség útjai, ami a Biblia egyik versére utal20: „Útjai [a Tóra útjai] a kedvesség útjai, és mind az ösvényei békések.” E háláchikus elvet hívják segítségül, mikor kétség merül fel a Tóra valamelyik parancsolatát illetően. A Bölcsek igyekeznek úgy értelmezni a parancsolatot, hogy az ne kerüljön összeütközésbe a „kedvesség és a béke útjaival”.

דַּת יְהוּדִית

48. Dát jöhudit – Szó szerint: zsidó szokás. A férjezett zsidó nőhöz illő szerény magatartás, amely nem azonos a Dát Mose-vel – a mózesi törvénnyel –, amely a Tóra törvényei által szigorúan előírt gyakorlatra vonatkozik. Ha egy asszony megszegi a dát jöhudit-ot, a rabbinikus törvény szerint férjének joga van elválni tőle, és a házassági szerződésben (ktubá) előírt összeg kifizetését megtagadni.

דָּבָר הָאָבֵד

49. Dávár háávéd – szó szerint: valami romlandó. Valami, ami a megóvásának érdekében megfelelő időben és módon elvégzett cselekedetek nélkül komoly károsodást szenved. A Bölcsek a háláchá alkalmazásában egyebek között a következő dávár háávéd esetekben voltak elnézőek: 1. A félünnep (chol hámoéd) törvényeire való hivatkozással. Bizonyos fajta munkák általában tilalmasak ezeken a napokon, valamilyen dávár háávéd megóvása azonban kivételnek számít. 2. A gyászolás törvényeivel kapcsolatban. A gyász első hét napja (sivá) alatt a gyászoló munkahelye zárva tartandó. Dávár háávéd esetén azonban a munkát mások elvégezhetik a gyászoló helyett.

דָּבָר שֶׁלֹּא בָּא לָעוֹלָם

50. Dávár selo bá láolám – Szó szerint: valami, ami még nem jött világra. E fogalom kettős jelentésű. 1. Valami, ami még nem létezik, például a meg nem született gyermek vagy a meg nem érett gyümölcs. 2. Valami, ami létezik ugyan, de még nincs az ember birtokában. Az ilyen dolgokra vonatkozó tranzakciókat (pl. tulajdon-átruházást) a törvény általában érvénytelennek tekinti. A törvény érelmében nem lehet eladni valamit, ami még nem létezik, sem olyasmit, ami nincs az eladó birtokában. Semmi nem adható el vagy ajándékozható olyan személynek, aki még nem született meg. Az ilyen tranzakciókat a Bölcsek csak bizonyos kényszerítő körülmények fennállása esetén tekintették törvényesnek.

דָּבָר שֶׁאֵינוֹ מִתְכַּוֵּן

51. Dávár söéjno mitkávénakaratlan cselekedet. Engedélyezett cselekedet végzése közben akaratlanul elkövetett tiltott cselekedet. 1. A szombati tilalmakkal kapcsolatosan: nem felelős az, aki engedélyezett cselekedet közben akaratlanul tiltott munkát végez, kivéve ha előre látható, hogy az engedélyezett cselekedet egyben tiltott cselekedet végrehajtásval is jár (pszik résé) (pl. nem nyithatjuk ki szombaton az ajtót, ha emiatt a huzat előreláthatóan eloltja a szobában égő gyertya lángját). 2. Más tilalmakkal kapcsolatban az engedélyezett cselekedet közben akaratlanul végzett tilalmas cselekedet nem büntetendő.

דֶּרֶךְ אֶרֶץ

52. Derech erec1. Az a fajta jómodor, amelyet konkrétan nem követel meg a háláchá, de amelyhez mindenkinek – és főleg a Tóra tudósainak – tartania kell magát. Bár a Talmud gyakran említi ezt a kifejezést, a tárgykört részletesen a Derech erec rábá és a Derech erec zutá kisebb traktátusai taglalják. 2. Tágabb értelemben a derech erec normális életvitelt jelent, különös tekintettel a megélhetési költségek előteremtésének szükségességére. 3. Esetenként ez a kifejezés használatos a házastársak közötti nemi kapcsolatok eufémizmusaként is.

דֶּרֶךְ הַמֶּלֶךְ

53. Derech hámelechA király országútja. Az uralkodónak (az államnak), a katonák mozgására szolgáló út építése (vagy más közcél elősegítése) érdekében joga van magántulajdont is kisajátítania, de természetesen fizetnie kell érte. Az ilyen út szélessége és hossza nincs korlátozva. Átvitt értelemben: arany középút.

דֶּרֶךְ הָרַבִּים

54. Derech hárábimKözút, főútvonal. A közforgalom által használt fontos főútvonal. Az ilyen főútvonal általában tizenhat ámá (kb. 8 méter) széles volt. Tilos volt rá forgalmi akadályt helyezni. Ha a főútvonal valakinek a birtokán vezetett keresztül, a tulajdonosnak nem volt szabad a közlekedést akadályozni.

דִּינָא דְּגַרְמֵי

55. Diná dögárméj – Szó szerint: a közvetett kártevés esete. Olyan cselekedet, amely csak minimális közvetlen kárt okoz, közvetett úton azonban számottevőt. Például ha valaki tönkreteszi valakinek a kötelezvényét. Tárgyi értelemben ugyan csak egy darab papírról van szó, az eredmény azonban végső soron az, hogy a kötelezvény birtoklója nem tud behajtani valamilyen adósságot. Noha az ilyen ügy vita tárgya a Bölcsek között, a háláchá általában kötelezi a károkozót a másik ember által elszenvedett veszteség teljes megtérítésére.

דִּינָא דְּמַלְכוּתָא דִּינָא

56. Diná dömálchutá dináAz állam (szó szerint: a királyság) törvénye – a törvény. Háláchikus elv, miszerint a zsidóknak be kell tartaniuk annak az országnak a törvényeit, amelyben élnek. Az állam törvényeit és rendeleteit a zsidó törvény is érvényesnek tekinti. Ez a kötelezettség kizárólag a polgári törvényekre (adók, stb.), és nem vallási, hitéleti törvényekre vonatkozik.

דִּינֵי שָׁמַיִם

57. Dinéj sámájimIsteni (szó szerint: Mennyei) ítéletek, törvények. Jogi kötelezettség, amelyet emberi törvényszék nem tud betartatni. A zsidó törvény számos olyan esetet ismer, amikor valaki az emberi törvények szerint ártatlan, de az „isteni törvények” szerint bűnös. Ilyen esetekben az illetőnek erkölcsi kötelessége úgy viselkedni, hogy az Egek törvényeinek is eleget tegyen.

דִּבְרֵי סוֹפְרִים

58. Divréj szofrimA Bölcsek szava. A Bölcsek által intézményesített törvények, vallási előírások és parancsok. Bizonyos tekintetben (például kétséges helyzetek esetén) kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak a rabbinikus tilalmakra, mint a Tóra tilalmaira, máskor viszont a rabbinikus rendeletek a Tóra parancsolatainál szigorúbbak lehetnek.

דְּרִישָׁה וַחֲקִירָה

59. Drisá váchákiráA tanúk alapos kihallgatása a törvényszéken. A Tóra kötelezi a Bét Dint, hogy a tanú vallomását tegye tüzetes vizsgálat tárgyává21. A vizsgálat (a tanúk kikérdezése és vallomásuk egybevetése) különösen szigorú olyan esetekben, amikor fennáll a halálbüntetés kiszabásának lehetősége.

דּוּכָן

60. DuchánPódium. Emelvény a jeruzsálemi Templom udvarán, amelyen az áldozatbemutatás ideje alatt a leviták álltak és dicsőítő énekeket énekeltek. Ez a neve annak, az egyes zsinagógákban található emelvénynek is, ahonnan a kohének a papi áldást (birkát kohánim) mondják. Innen származik a kifejezés: „felmegy a duchánra”, vagy „düchenol”.

עֵד אֶחָד

61. Éd echádEgyetlen tanú. A Tóra szerint „Egyetlen tanú ne álljon meg valaki ellen”22. Éppen ezért a legtöbb esetben egyetlen tanú tanúvallomásának nincs jogi érvénye. Sőt, bizonyos esetekben egyenesen tilos tanúskodnia, nehogy ártson a vádlott hírnevének. Egyes esetekben mégis elfogadható egyetlen tanú vallomása is: 1. Pénzügyi viták esetén (dinéj mámonot): amennyiben a tanú vallomása alátámasztja a felperes állításait, a tanúvallomás ugyan nem elégséges ahhoz, hogy az alperes kifizesse a szóban forgó összeget, de a tanúvallomás arra kötelezi, hogy esküvel is megerősítse állítását. 2. A vallási tiltásokkal kapcsolatban: egyetlen tanú vallomása arról, hogy egy bizonyos dolog a tórai törvények tilalma alá esik elégséges ahhoz, hogy az a dolog tiltott legyen. Ugyanígy, egyetlen tanú vallomása elégséges ahhoz, hogy egy bizonyos dolog megengedett legyen. 3. A feleség gyanított hűtlenségére vonatkozó törvények vonatkozásában (szotá): egyetlen tanú vallomása, arról, hogy egy asszony félrevonult egy férfival, bár előtte figyelmeztették, hogy vigyázzon vele, és házasságtörést követett el elégséges ahhoz, hogy az asszony férjét válásra kötelezzék. 4. Házasember halálára vonatkozó tanúskodás esetén. Lásd: Édut isá.

עֵד מִפִּי עֵד

62. Éd mipi éd Más tanúk tanúvallomásain alapuló tanúvallomás, azaz szóbeszéden alapuló vallomás. Az ilyen vallomást általában nem fogadják el. Kivételt képez az édut isá, egy házasember halálára vonatkozó tanúvallomás, ami lehetővé teszi, hogy özvegye újra férjhez menjen.

עֵד נַעֲשֶׂה דַּיָּין

63. Éd náásze dájánBíráskodhat-e a tanú? A Bölcsek vitatkoztak azon, hogy egy adott esemény tanúja bíráskodhat-e az ügy eldöntésében, vagy ezt a két feladatot különböző személyeknek kell ellátniuk. Habár ez a kérdés sok helyütt továbbra is viták tárgyát képezte, abban egyetértettek, hogy főbenjáró vétség – pontosabban gyilkosság – esetében a tanú nem bíráskodhat. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy amennyiben valaki gyilkosságnak tűnő eseményt látott, aligha értékelhetne bármiféle enyhítő körülményt, s éppen ezért nem léphet fel bíróként.

עֵדוּת אִשָׁה

64. Édut isá Nőkre vonatkozó tanúvallomás. Házasember halálára vonatkozó tanúvallomás. Olyan esetekben, amikor a férj eltűnt és feltehetően halott, felesége addig nem tekinthető özvegynek és nem mehet újra férjhez, ameddig férje halálát a bíróság ki nem mondja, mivel igen súlyos következményekkel jár mind a saját, mind gyermekei jövőjére nézve, ha egy nő ismét férjhez megy, noha első férje még életben van. Azonban ilyen esetekben a tanúvallomásokat különösen engedékenyen kezelték azért, hogy az asszony ne maradjon egyedül élete végéig (águná). Ezért a bíróság a következő tanúvallomásokat is elfogadta ilyen esetekben (habár más esetekben az ilyen tanúvallomás elfogadhatatlan): 1. egyetlen tanúét, 2. asszonyokét, 3. rokonokét (még maga a feleség is tanúskodhatott férje haláláról), 4. rabbinikus rendelet által kizárt tanúkét, 5. olyasvalaki tanúvallomását, aki személyesen nem volt jelen, de más állítása alapján tesz tanúvallomást (éd mipi éd), 6. nem zsidó ember állítását, aki pl. beszélgetés közben tesz valamilyen kijelentést, aminek jogi jelentőségével nincs tisztában (lásd: Mésziách löfi tumo).

אֶפְשָׁר לְצַמְצֵם

65. Efsár löcámcémA pontos mérés lehetősége. Háláchikus kérdés, amely fölött a Bölcsek vitatkoznak, miszerint lehetséges-e két tökéletesen egyforma mércét készíteni, vagy tudni, hogy két esemény pontosan ugyanabban a pillanatban történt-e.

אֵין בֵּית דִּין שָׁקוּל

66. Én bét din sákul A bírák száma ne legyen páros. Páros számú bírákra sosem szabad egy ügy eldöntését bízni, mert ha két egyenlő részre oszlanak, nem képesek döntést hozni.

אֵשׁ

67. És Tűz. A károkozás egyik kategóriája. Háláchikus meghatározása szerint „valakinek a tulajdona, amely a szél által felragadva eredeti helyétől távol kárt okoz”. Ilyen például a nem megfelelőképp használt vagy őrzött tűz, amit a szél elterjeszt, vagy ilyen egy háztetőről a szél által lesodort tárgy, amely megsebesít egy járókelőt.

עֶבֶד מְשׁוּחְרָר

68. Eved mösuchrárFelszabadított szolga. Kánaánita szolga vagy szolgálónő, akit zsidó gazdája felszabadított. Ahhoz, hogy elnyerje szabadságát, gazdájának szabadságlevelet kell adnia (gét sichrur). Egy másik személy is megvásárolhatja pénzért a szolga szabadságát gazdájától. Miután elnyerte szabadságát, a szolgának ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint egy zsidónak és egy betért (gér) státuszával rendelkezik. A Bölcsek úgy rendelkeztek, hogy a többi betérthez hasonlóan meg kell merítkeznie a mikvében.

עֵבֶר הַיַּרְדֵּן

69. Éver háJárdénTranszjordánia. Erec Jiszráélnek a Jordán folyó keleti partján fekvő része, melyet Mózes hódított meg (és mely terület Reuvén, Gád és Manassze féltörzse között lett felosztva)23. A Tóra legtöbb törvényének vonatkozásában Transzjordánia Erec Jiszráél részének számít, és Júdeával és Galileával együtt az ország három legfontosabb részének (árácot) egyike. A Jordán nyugati partján fekvő menedékvárosokon kívül Transzjordániában is három menedékváros állt (áré miklát). Olykor Transzjordániának nevezik Edom, Ámon és Moáb országát is, melyeket nem Mózes hódított meg, és amelyek nem képezik a zsidó nép örökségét.

גָּדוֹל

70. Gádolfelnőtt. Aki elérte az érett kort, s akit értelmesnek és tetteiért felelősnek tartanak. Általában ahhoz, hogy valakit felnőttnek tekintsenek, az illetőnek el kell érnie a nemi érettséget (nőknél a tizenkét, férfiaknál a tizenhárom éves kort). Az érettséget a testi fejlettség és a kor alapján ítélik meg, s a fejlődés ütemének megfelelően egy gyermek a törvény szerint még húsz vagy akár harmincöt éves koráig is éretlen maradhat.

גָּדוֹל בְּחָכְמָה וּבְמִנְיָן

71. Gádol böchachmá uvöminjánBölcsességben és számban nagyobb. Egy rabbinikus bíróság nem semmisítheti meg egy másik rendeleteit és törvényeit, kivéve azt az esetet, ha az utóbbi bölcsességben és számban nagyobb24. A legtöbb kommentátor szerint a „számban”, a bíróságot látogató növendékek számára vonatkozik.

גֶּזֶל

72. GezelRablás. Egy tárgy elvétele annak tulajdonosától fizetés nélkül, nyíltan, erőszakkal. A rabló (gázlán) és hasonlóképpen a tolvaj (gánáv) olyan állapotban köteles visszaadni a rablott holmit, amilyenben az eltulajdonításakor volt. Ha a külleme vagy a használhatósága az eltulajdonítás óta megváltozott, a rabló köteles a tulajdonost a rablott holmi eltulajdonításkori értékéig kártalanítani. A tolvajjal ellentétben az elítélt rabló nem köteles a tulajdonosnak a rablott holmi kétszeresét (kefel) fizetni. Ha azonban a rabló esküvel tagadja, de később bevallja tettét, köteles a tulajdonosnak a tárgy értéké ötödét is kifizetni, és bűnáldozatot adni (Ásám gözélot).

גֵּר תּוֹשָׁב

73. Gér tosávbevándorolt idegen, aki elfogadja a judaizmus rávonatkozó törvényeit. Az a nem zsidó, aki állandóan Erec Jiszráél területén kíván lakni, köteles elfogadni bizonyos micvákat. E kötelezettség mértékét illetően számos vélemény létezik. A Bölcsek némelyike csak a bálványimádás tilalmának elfogadását várja el. Mások megkívánják, hogy az illető a bizonyos ételek fogyasztását kizáró tilalmak kivételével minden tilalmat tartson tiszteletben. A legtöbb vélemény szerint az illető köteles tiszteletben tartani Noé leszármazottainak hét micváját (sevá micvot bnéj noách).

גִּילּוּי עֲרָיוֹת

74. Giluj árájjot – szó szerint: mezítelenség fölfedése. A Tóra által súlyos büntetés terhe mellett tiltott házasságtörő, vagy vérfertőző kapcsolatok összefoglaló elnevezése25. A giluj árájjot annak a három tilalmi kategóriának egyike, amelyeket még a biztos haláltól való megmenekülés érdekében sem szabad áthágni.

גִּילּוּי מִילְּתָא

75. Giluj miltá – szó szerint: valaminek a fölfedése. Vannak a törvényi eljárásnak olyan esetei, amikor nem szükséges két hiteles tanú tanúskodása, hanem elegendő a kérdéses helyzet ismerete. Ilyen körülmények között olyan tanúk vallomását is elfogadhatja a bíróság, akikét általában nem fogadná el.

גִּזְבָּר

76. GizbárKincstárnok. A letéteményesek (Ámárchál) alá rendelt és a jeruzsálemi Templomban fontos pénzügyi feladatokkal megbízott tisztségviselők. A kincstárnokoknak legalább hárman kellett lenniük (más vélemények szerint, tizenhárman voltak), és felelősséggel tartoztak a Templomnak szentelt tárgyakért. Ők döntötték el, melyik tárgyat használják a Templomban, vagy melyiket kell eladni; a befolyt összeget a Templom szükségleteinek fedezésére használták fel.

גְּנֵיבָה

77. Gnéválopás (jóvátétele). A tolvaj tilalmat szeg meg26, de bűnéért nem kap verést (málkot), mivel a Tóra utat mutat a jóvátételre, nevezetesen egy tevőleges parancsolat formájában, miszerint az ellopott holmit vissza kell adni. A bíróság kötelezheti a tolvajt a lopott holmi visszaszolgáltatására, illetve ha az már nincs birtokában, értékének megfizetésére. Ez utóbbi érdekében még rabszolgának is eladható. Ha a lopásnak tanúi vannak, a tolvaj az eltulajdonított holmi értékének kétszeresét tartozik megtéríteni (kefel), ha barmot lopott, akkor négy, vagy ötszörösét.

גּוֹסֵס

78. GoszészHaldokló. Háláchikus értelemben az ilyen ember élőnek tekintendő, és semmi olyasmit nem szabad tenni, ami sietteti a halálát. A halálnak olyan bizonyítékát, amely olyan tanúk vallomásán alapul, akik az illetőt ilyen állapotában látták, a rabbinikus bíróság nem tekinti elegendőnek ahhoz, hogy engedélyezze a feleség újbóli férjhez menetelét.

גְּמַר דִּין

79. Gömár dinítélethozatal. A bírák által kihirdetett ítélet szavakba foglalása: „Te, X.Y., chájáv (felelős, bűnös) vagy” illetve „Te, X.Y., zákáj (ártatlan) vagy.

גְּמִילוּת חֲסָדִים

80. Gömilut chászádimkönyörületes, kedves cselekedet. Általános micva-fogalom, amelybe beletartozik, ha valaki testi, lelki vagy mindkét fajta segítségben részesít egy másik embert. Ezek közé a micvák közé tartozik a kamatmentes pénzkölcsönzés, a beteglátogatás, és a temetésen való részvétel.

גְּמִירַת דַּעַת

81. Gömirát dáátvéleményformálás. Belső döntés, szilárd elhatározás. Ez a fogalom akkor fontos, amikor valamilyen cselekedet vagy kötelezettség törvényességével kapcsolatban kétség merül fel. Ilyen esetekben lényeges annak ismerete, hogy a cselekedet elkövetője, illetve a kötelezettség teljesítője előzőleg eltökélte-e magában, hogy a cselekedetet, illetve kötelezettséget magára vállalja. A belső döntés nélkül végrehajtott cselekedet a törvény előtt általában érvénytelen.

גְּרַם כִּיבּוּי

82. Grám kibujtűz közvetett eloltása. Szombaton tilos tüzet eloltani. Ha azonban fennáll a tűz tovaterjedésének veszélye, elvégezhető olyan cselekedet, amely közvetett úton előidézi a tűz kihúnyását, például vízzel töltött faedényeket szabad állítani a tűz útjába.

גְּרוּשָׁה לְכֹהֵן

83. Grusá lökohénelvált asszony és kohén házasságának [tilalma]. A Tóra tiltja, hogy pap (kohén) elvált nőt vegyen feleségül27. Az ilyen házasságból született gyermek (chálál) nem hordozója a papság szentségének. Az ilyen lánygyermek (chálálá) nem mehet feleségül paphoz, viszont a chálál szabadon választhat nem papi nők közül, és minden tekintetben apja fiának számít, eltekintve az elvesztett papi státustól. Pap és elvált asszony házassága a tilalom ellenére is érvényes. A Bét Din mindazonáltal kötelezi a papot, hogy váljon el az ilyen asszonytól, az asszonytól pedig megvonja a ktubá (házassági szerződés) által biztosított jogait.

הַעֲרָמָה

84. HáárámáKijátszás. A törvény kijátszása oly módon, hogy az illető tiltott cselekedetet hajt végre (vagy nem teljesít valamilyen kötelezettséget), s eközben olyannak tetteti magát, mint aki nem tudja, hogy cselekedete milyen következményekkel jár. A bölcsek bizonyos esetekben nagyon szigorúak, és súlyos pénzbírságra ítélik a törvény kijátszóját.

הַכְמָנַת עֵדִים

85. Háchmánát édimTanúk leplezése. 1. Pénzügyi vitákban (diné mámonot) olyan tanú vallomását, akinek jelenlétéről a tranzakció időpontjában valamelyik peres fél nem tudott, a bíróság nem veheti figyelembe. 2. Olyan esetekben, amelyben halálbüntetés is kiszabható (diné nöfásot), általában nem fogadható el leplezett tanú vallomása. A bíróság csak olyan esetekben leplezi el szándékosan a vétkes ellen szóló tanúkat, ha az bálványimádásra való felbujtással gyanúsítható.

הַגְבָּהָה

70. HágbáháFölemelés. Egy mozgatható tárgy birtokba vételének egyik hivatalos aktusa (kinján). Amikor a vásárló fölemeli a tárgyat, az tulajdonává válik. Ilyen eljárással minden mozdítható tárgy (mitáltölin) birtokba vehető. Ez a gyakorlat azonban csak kisebb tárgyakra korlátozódik. Olyan tárgyakat, amelyeket nem könnyű fölemelni, más hasonló módszerekkel vesznek birtokba.

הַגְרָמָה

71. Hágrámá – Szó szerint: eltérítés. A rituális vágáskor (schitá) elkövetett hiba, amikor is az állat torkát erre a céljára kijelölt területen kívül vágják el. Az ilyen állat nem kóser és nem fogyasztható el.

הַלְוָיַת הַמֵּת

72. Hálváját hámétTemetés – Szó szerint: a halott elkísérése. A könyörületes cselekedetek, gömilut chászádim kategóriájába tartozó parancsolatok egyike. A temetésen való részvétel mind az eltávozott, mind a gyászoló család iránti tisztelet kifejezése. Alapelv, hogy aki látja a gyászmenetet, annak legalább egy pár lépésre kísérnie kell azt.

הַמּוֹצִיא מֵחֲבֵירוֹ עָלָיו הָרְאָיָה

73. Hámoci méchávéro áláv háröájáA bizonyítás a vádlót terheli. (Szó szerint: „aki elvenni akar [egy tárgyat] valaki mástól, azon a bizonyítás [terhe].”) Pénzügyi viták esetén alkalmazott általános elv, amely az alperes birtokában lévő tulajdonra jogot formáló felperesre helyezi a bizonyítás terhét. Ha a panaszos nem tud bizonyítékot szolgáltatni, a tulajdon még akkor is az alperes birtokában marad, ha ő sem tudja bizonyítani tulajdonjogát.

הָנֵץ הַחַמָּה

74. Hánéc háchámá – Szó szerint: a [felkelő] nap felszikrázása. Az a pillanat, amikor a napkorong pereme megjelenik a látóhatáron. Bizonyos kontextusban ez a pillanat tekintendő a nap kezdetének. A hitbuzgók (vátikin) általában korán kezdik a reggeli istentiszteletet, és a hánéc háchámá pillanatában érnek az Ámidá-imához.

הַפֶּה שֶׁאָסַר הוּא הַפֶּה שֶׁהִתִּיר

75. Hápe seászár hu hápe sehitir – Szó szerint: a száj, amely megtiltotta, az a száj, amely megengedte. A Háláchá minden területén alkalmazott elv, miszerint az olyan embernek, aki olyasmit mond nekünk, amit az ő közlése nélkül nem tudtunk volna, szabad hinni, még akkor is, ha ezután olyasmit is mond, ami közömbösíti közlése első részének következményeit. Például ha egy nő idegen földről jön egy közösségbe, és azt állítja, hogy férjnél volt, de megözvegyült, kijelentése teljes egészében elfogadható, és szabadon férjhez mehet. Mivel addig nem ismerték a helyzetét, szava elfogadható. Az ő kijelentése („szája”), hozta létre férjezett státusát, így hát kijelentése el is törölheti azt.

הַתָּרַת נְדָרִים

76. Hátárát nödárimFogadalom feloldása. Tekintélyes rabbi által adott, fogadalom semmissé nyilvánítására szóló felmentés. Az, aki jövőbeli magatartására vonatkozó fogadalmat vagy esküt tesz és azt később megbánja, ügyét egy bölcs elé terjesztheti. A bölcsnek bizonyos esetekben joga van “feloldani”, visszamenőleg érvényteleníteni a fogadalmat. Vannak bizonyos fogadalmak, amelyek automatikusan semmisnek nyilvánulnak, így nem igényelnek feloldozást. Másokat csak meghatározott körülmények esetén lehet feloldani. A Ros Hásáná előtt napon kollektív fogadalom-feloldozást tartunk28.

הֲטָבַת הַנֵּרוֹת

77. Hátávát hánérotA menorá, a jeruzsálemi Templom hétkarú gyertyatartója meggyújtásának előkészítése. A Templomban zajló rendszeres tevékenységek egyike az volt, hogy a menorá-t előkészítették a meggyújtásra29. Ebbe beletartozott az előző estéről maradt korom és hamu eltávolítása, és a kanócok előkészítése. A szertartást kora reggel végezték, mikor a menorá legtöbb lángja már kialudt.

הַתְרָאָה

78. HátrááFigyelmeztetés. Előírásos figyelmeztetése annak az embernek, aki törvénysértést készül elkövetni. A figyelmeztetésnek jeleznie kell a cselekedet tiltott voltát és a törvény megszegőjére váró büntetést. Halálbüntetés és testi fenyítés csak az esetben róható ki, ha a törvénysértőt előzetesen figyelmeztették, és ezt ő elismerte mielőtt a bűnt elkövette volna. Előzetes figyelmeztetés nélkül csak néhány esetben szabható ki büntetés, például bálványimádásra történő felbujtás (mészit), vagy konspirációs hamis tanúzás (édim zomömim) esetén.

הֶפְקֵר

79. HefkérSzabad préda. Birtokolatlan tárgy, vagy valaki tulajdonjogának semmissé nyilvánítása. Ha valaki hefkér-nek nyilvánít valamit, teljes mértékben le kell mondania a szóban forgó tulajdonhoz fűződő jogairól. Nem ruházhatja át a tulajdonjogot másokra, ilyenformán lehetővé téve nekik, hogy megszerezzék azt, miközben másokat megfoszt e lehetőségtől. Egyes vélemények szerint a tulajdonról való lemondásnak legalább három ember jelenlétében kell megtörténnie. Más vélemények szerint még egy magánjellegű kijelentés is elegendő. Bizonyos dolgokat a Tóra törvénye eleve gazdátlannak tekint, például azokat a terményeket, amelyek a smitá (hetedik) évben nőnek. Az a holmi, amit egy örökös nélkül elhunyt betért hagy hátra, szintén hefkér. A gazdátlan termény után nem kell tizedet (máászér) adni a levitáknak.

הֶפְקֵר בֵּית דִּין הֶפְקֵר

80. Hefkér bét din hefkérVagyonelkobzás – Szó szerint: a bíróság által gazdátlan[nak nyilvánított] gazdátlan [holmi]. A bíróságnak jogában áll valakit részben vagy teljesen megfosztani javaitól. Ilyen intézkedést a bíróság néha büntetésként alkalmaz, más esetekben azért, hogy bizonyos tulajdonjogok átruházása folytán bekövetkező nem kívánatos háláchikus következményeknek elejét vegye.

הֶנְפֵּק

81. HenpékHivatalos hátirat. Tanúsítvány, amellyel a bíróság tanúsítja, hogy az okiratot és a tanúk aláírását megvizsgálta, és mindent kielégítőnek talált. A hivatalos hátirattal ellátott kötelezvény nem igényel további bizonyítékot, és adósság behajtására benyújtható.

הֶיזֵּק רְאִיָּה

82. Hezék röijá – Szó szerint: látással okozott kár. Olyan kár vagy kellemetlenség, amit azért szenved el valaki, mert mások beleshetnek magánterületére. A bíróság bizonyos esetekben kötelezheti a sértő felet az ilyen helyzet megszűntetésére, például befalaztathatja a szomszéd udvarára néző ablakot.

הֶיזֵּק שֶׁאֵינוֹ נִיכָּר

83. Hezék söéjno nikár – Szó szerint: nem megnyilvánuló kár. Egy tárgy olyan értékcsökkenése, amely annak csupán háláchikus állapotában jelentkezik. Ha például valaki rituális tisztátalanságot visz át valaki más törumájára (a kohanitának adott termésadományra), akkor azt emiatt – bár látszólag változatlan marad – már nem szabad megenni, így értéke jelentősen csökken. A vétkesnek erkölcsi kötelessége (dinéj sámájim) az ilyen kár megtérítése. Bizonyos esetekben a közvetett károkozás (diná dögárméj) elve alapján fizetnie is kell az illetőnek.

הוֹדָאַת בַּעַל דִּין

84. Hodáát báál dinAz alperes fél beismerése. Pénzügyekben (diné mámonot) az alperes fél bíróságon vagy tanúk előtt tett beismerése arról, hogy valakinek pénzzel tartozik. A kötelezettség olyan bizonyítéka, amely „felér száz tanú tanúságtételével”, s mely mellett további bizonyítékra nincs szükség. Olyan esetekben, amikor testi fenyítés vagy halálbüntetés is kiróható (diné nöfásot), a vádlott beismerése nem elegendő, a bíróság nemhogy közvetett bizonyítékként, de még csak tanúvallomásként sem ismeri el, mivel „az ember nem marasztalhatja el önmagát”30.

אִשְׁתּוֹ כְּגוּפוֹ

85. Isto kögufo Az ember felesége olyan, mint önmaga. Elv, amelyet főképp a törvény előtti tanúskodásnál alkalmaznak. A feleséget a törvény azonosnak tekinti a férjével; ennélfogva ha valaki valamelyik rokonával kapcsolatban nem tanúskodhat, ugyanez vonatkozik az illető házastársára is.

יֵין נֶסֶךְ

86. Jájin neszechÁldozati célra kiöntött bor. Legszűkebben vett értelemben ez a kifejezés a bálványimádatban használt borra vonatkozik. Az ilyen bort tilos meginni31. A Bölcsek kiterjesztették ezt a törvényt: eszerint tilos olyan bort fogyasztani, melyet nem zsidók érintettek, még akkor is, ha nem használták vagy nem bálványimádatra szánták (sztám jénám).

יקנהז

87. JáKNöHáZBetűszó, mely azon kiddus imák sorrendjét rögzíti, amelyeket akkor mondunk, ha egy ünnep szombat estére esik. jin: a borra mondott áldás; Kidus: az ünnepet bevezető ima; Nér: a meggyújtott gyertyára mondott áldás (boré möoré háés); vdálá: a szombat végét jelölő ima; Zmán: hálaima az Örökkévalónak, hogy megérhettük ezt a napot (sehechejánu). A hávdálá ima szövege különbözik a többi szombaton mondott szövegtől, és a hámávdil bén kodes lökodes szavakkal ér véget: „aki elkülöníti a szentet a szenttől” [azaz a szombat (nagyobb), és az ünnepek (kisebb) szentségét].

יֵאוּשׁ

88. Jéus – Szó szerint: Kétségbeesés, lemondás. A jéus kifejezés a tulajdonosnak egy elveszett vagy ellopott dolog visszaszerezhetőségére vonatkozó kétségbeesésére utal. Azt az elveszett dolgot, melyről tulajdonosa letett, gazdátlannak kell tekinteni (hefkér) és az ilyen dolog a majdani megtaláló birtokát képezi. Ha egy dolog természeti katasztrófa, például árvíz következtében vész el, az úgy tekintendő, mintha tulajdonosa azonnal feladta volna a reményt, hogy bármikor visszaszerezheti. A lopott holmikra vonatkozóan a tulajdonosnak a tárgy visszaszerzése iránti kétségbeesett kételye megszünteti tulajdonjogát és azt arra az emberre ruházza át, akinek a dolgot tolvaj odaadta vagy aki a dolgot a tolvajtól megvette. Ezekben az esetekben a dolgot magát nem szükséges visszaadni az eredeti tulajdonosnak. A tolvaj azonban köteles visszaadni a lopott holmit amennyiben az nála van, illetve értékének megfelelő kártérítést kell fizetnie a tulajdonosnak.

יֵאוּשׁ שֶׁלֹּא מִדַּעַת

89. Jéus selo midáát – Szó szerint: Nem-tudatos kétségbeesés, lemondás. Bölcseink sokat vitatkoztak azon, hogy az az elvesztett holmi, melynek tulajdonosa aligha remélheti azonnali visszaszerzését gazdátlannak (hefkér) tekintendő-e, abban az esetben is, ha a tulajdonosa nincs tudatában veszteségének. Egyes bölcsek szerint egy elveszett holmit azonnal megszerezhet egy másik személy. A Háláchá mégis úgy rendelkezik, hogy mindaddig, amíg a tulajdonos nincs tudatában veszteségének (és nem mond le róla), a kérdéses holmi tulajdonosának tekintendő.

יִבּוּם

90. JibumSógorházasság (ún. levirátus). Az a férfi, akinek fivére gyermektelenül halt meg, a Tóra előírásai szerint köteles feleségül venni elhunyt testvére özvegyét, vagy chálicá-t adni neki32. Amíg sem a jibum, sem a chálicá megadása nem következett be, az asszonynak tilos máshoz feleségül mennie (lásd: Someret jávám). A Tóra szerint a jibum a szexuális kapcsolattal lép hatályba (biá). Bölcseink azonban bevezették a máámár gyakorlatát, melynek során az elhunyt férj fivére, a jávám eljegyzi az özvegyet (lásd: Kidusin) még akkor is, ha ez az eljegyzés a Tóra törvényei szerint érvénytelen, mivel nem történt meg a szexuális együttlét. Az elhunyt fivére és az özvegy közötti házasságot csakis a szexuális kapcsolat teszi tehát érvényessé, és ettől kezdve az asszonyt minden tekintetben a feleségének kell tekinteni. Get (válólevél) szükséges ahhoz, hogy válásukat törvényesítsék. Napjainkban a legtöbb zsidó közösségben a jávám-tól elvárják azt, hogy a chálicá megadásával szabadítsa fel fivére feleségét eme kötelezettség alól és a férfinak nem engedik meg, hogy a jibum intézménye segítségével az özvegyet elvegye. Lásd: Chálicá.

יִחוּד

91. Jichud – Szó szerint: együttlét egyedül. Az a férfi és nő, akik között nem megengedett a szexuális kapcsolat, nem tartózkodhatnak egyedül együtt zárt ajtók mögött. A hagyomány szerint Dávid király idejében ezt a tilalmat kiterjesztették egy hajadon lány és egy férfi együttlétére is. A kivételek közé tartoznak apa és leánya, illetve anya és fia. Egy férfinek nem szabad egyedül lennie két asszonnyal sem.

יוֹלִיךְ לְיַם הַמֶּלַח

92. Jolich löjám hámelách – Szó szerint: vetessék a Holt-tengerbe. Képletes kifejezés, ami azoktól a tárgyaktól való megszabadulásra vonatkozik, melyekből nem származhat haszon (iszuré hánáá), különösen a bálványimádással kapcsolatos dolgokra (ávodá zárá). Amennyiben ezeket nem lehetett elégetni (niszráfin) vagy eltemetni (nikbárin), a tengerbe vetették őket. Erre a célra nem csak a Holt-tenger, hanem minden más tenger is megfelel.

יוֹם הַכִּיפּוּרִים

93. Jom hákipurimEngesztelőnap, Jom Kipur. A Tóra pontosan leírja azt a különleges szertartást, melyet tisri hónap tizedik napján tartottak a Szentélyben. Ezen a napon böjtöt kellett tartani, bűnvallomást kellett tenni33. A szombaton tiltott munkák Jom Kipur napján sem végezhetők. E törvények megszegéséért azonban más büntetést róttak ki: a szombat törvényeinek megszegését bármely földi bíróság halállal büntetheti, míg Jom Kipur törvényeinek megsértését „kimetszéssel” (kárét). A munkavégzés tilalmán túl tilos Jom Kipur napján enni és inni, bőrből készült lábbelit viselni, fürödni, a testet illatos olajjal bekenni, valamint szexuális életet élni. Jom Kipur napján az Örökkévaló megbocsátja a zsidóknak a tevőleges és a tiltó parancsolatok megszegését. Jom Kipur azonban csak akkor ad feloldozást az emberek egymás ellen elkövetett vétkeikért, ha előzőleg bocsánatot kérnek egymástól. Jom Kipur napján öt alkalommal hangzanak fel imák, beleértve a záróimákat is (nöilá). Minden egyes alkalommal elhangzik a viduj, a bűnvallomás. A Szentély fennállásának idején a jom kipuri szertartást kizárólag a főpap vezethette. E szertartásnak számos különleges mozzanata volt, és ezen a napon több különleges áldozatot mutattak be. A főpap a szertartás részeként fehér lenruhát öltött (bigdé láván), és belépett a Szentek Szentjébe (kodes hákádásim). A Jom Kipur napjára vonatkozó törvényeket és előírásokat a Talmud Jomá traktátusa tárgyalja.

יְרוּשַׁת הַבַּעַל

94. Jörusát hábáálA férj öröksége. A férj joga, hogy megörökölje felesége javait. A Bölcsek véleménye megoszlott atekintetben, hogy a férj a Tóra törvényei vagy csak a rabbinikus határozatok alapján örököl-e. A többi örökösödési szabálytól eltérően azonban ezekben az esetekben a férj lemondhat az örökségről. A nemzedékek során módosultak a házassági szerződés (ktubá) feltételei, és némileg korlátozták a férj örökösödési jogait.

יוֹבֵל

95. Jovél – A jóbél-év. A hét szombatévet magába foglaló, hétszer hétéves ciklus után következő ötvenedik évnek különleges jelentősége volt. A szombatévekben érvényes mezőgazdasági törvényeket (sviit) a jóbél-évben is be kellett tartani. Ebben az évben minden zsidó rabszolgát felszabadítottak (azokat is, akik eredeti szolgaságuk letelte után önként tovább szolgáltak), és az eladott földeket visszaadták eredeti tulajdonosaiknak34. A rabszolgák felszabadítására és a földek visszaadására Jom Kipur után került sor. Ebben az évben külön imákat mondtak Jom Kipur napján, és a sófárt is megfújták ugyanúgy, mint a Ros Hásáná-i szertartás során. A Jovél-t csak akkor tartották meg, amikor a zsidó nép többsége még Izraelben élt. Ezért az Első Szentély pusztulása után már nem tartották, s nem is vezették be újra. Felújítása csak a Messiás jövetele után következhet be (Maimonidész).

כָּבוֹד

96. KávodTisztelet. Bizonyos emberek és helyek iránti tisztelet parancsolata és társadalmi követelménye. A tisztelet megadásának parancsa nem csak az Örökkévalóra vonatkozik, hanem az uralkodóra, a szülőkre, a Bölcsekre és a szent helyekre is. Az egyes személyek iránt tanúsítandó tisztelet bizonyos esetekben halachikus döntések alapjává vált. Így például megengedett, hogy valaki félbehagyja az imát, hogy megadja a tiszteletet, és bizonyos személyek mentesülnek egyes parancsolatok betartása alól – mint például egy elveszett tárgy visszajuttatása tulajdonosához – mivel az ezzel járó vesződség csorbítaná tekintélyüket.

כְּלֵי עֵץ

97. Klé écFaedények. A faedényekre két háláchikus előírás vonatkozik. 1. A rituális tisztaság szabályai szerint csakis a homorú (bemélyedéssel bíró) faedény válhat tisztátalanná, a lapos (sík) faedény nem (lásd: Psuté klé éc). A nagyméretű faedények, melyek űrtartalma negyven szeá-nál (332 liternél) nagyobb, nem válhatnak tisztátalanná. A tisztátalanná vált faedényt meg kell meríteni (tvilá) a mikvében és tisztává válik. 2. A kasrút törvényeinek vonatkozásában az a faedény, amelyik nem kóser ételféleséget szívott magába, ismét használatra alkalmassá tehető, amennyiben forró vízbe merítik (hágálá).

כְּלֵי מַתֶּכֶת

98. Klé mátechetFémedények. A fémedényekre is kétféle háláchikus előírás vonatkozik. 1. A rituális tisztaság vonatkozásában annyiban különböznek a fa- illetve cserépedényektől, hogy: a. bármelyik fémedény tisztátalanná válhat még a lapos edény is (lásd: Chálál cherev). b. A fémedényeket a mikvében való megmerítéssel (tvilá) lehet tisztává tenni. c. Amennyiben egy fémedényt eltörnek, ezzel megszűnik az edény tisztátalansága, de amennyiben megfoltozzák, a tisztátalanság továbbra is fennáll (lásd: Tumá jösáná). 2. A kasrút törvényeinek vonatkozásában, a használatra alkalmatlannak minősített edény használatra alkalmassá tehető a köbol’o kách polto, „Miképpen magába fogadta a tiltott anyagot, éppúgy kibocsátja” elve alapján. Így például, ha az edény attól lett használhatatlan, hogy tiltott hideg ételt fogyasztottak belőle, használhatóvá válik, ha hideg vízzel kimossák. Amennyiben tiltott ételt melegítettek benne, forrásban lévő vízbe merítve tisztítható meg. Ha tiltott ételt sütöttek az edényben, égetéssel tisztítható.

כָּל הַחוֹזֵר בּוֹ יָדוֹ עַל הַתַּחְתּוֹנָה

99. Kol háchozér bo jádo ál hátáchtoná Aki visszalép a megállapodástól, hátrányt szenved. Ha két fél megállapodást köt és az egyik fél nem tesz eleget kötelezettségének, a másik fél kényszerítheti, hogy az eredeti megállapodásnak megfelelően járjon el, vagy megfelelő kártérítést adjon, amennyiben érvényteleníti a megállapodást.

כְּבוֹד חֲכָמִים

100. Kövod cháchámimTisztelet a Bölcsek iránt. Tórai parancs a Tóra-tudósok iránti tisztelet megadására (alapja 3Mózes 19:32: „tiszteld az öregnek arcát”). Jelenlétükben fel kell állni és más módon is ki kell fejezni a tiszteletet. Közelükben kell tartózkodni, mindenben segíteni kell őket. A tanítvány tisztelete rabbija iránt a gyermeknek szülei iránt érzett tiszteletén alapul, sőt egyes esetekben elsőbbséget élvez. Így például az elhunyt szülőért való gyász törvényei az elhunyt tanítóra is vonatkoznak.

לָשׁוֹן הָרָע

101. Láson hárá – Szó szerint: „gonosz beszéd”. A Tóra szigorúan tiltja a láson hárát, nevezetesen a rágalmazást és a pletykát35. Nem szabad valakiről becsmérlően szólni, még akkor sem, ha igaz. A hazug becsmérlő szavak kimondása még nagyobb bűnnek számít (moci sém rá). Bizonyos esetekben azonban említés tehető közismert dolgokról. Bölcseink kiterjesztették e tilalom értelmezését, és a pletykálkodás más formáit is tiltották (lásd: Ávák láson hárá). Ide tartoznak azok az észrevételek, melyek önmagukban nem becsmérlik az érintett személyt, de másokat talán becsmérlő megjegyzésre ösztönöznek. Bölcseink gyakran idézték e tilalom súlyosságát, hozzátéve, hogy ez a legnagyobb vétkekkel, az emberöléssel és a házasságtöréssel egyenértékű.

לָאו הַנִּיתָּק לַעֲשֵׂה

102. Láv hániták láászéOlyan tilalom, melynek megszegése egy tevőleges parancsolat teljesítésével helyrehozható. Például az a tilalom, hogy „ne vedd el az anyát a fiókákkal együtt”36 jóvátehető azzal a tevőleges parancsolattal, hogy „el kell bocsátanod az anyát…”37. Az ilyen jellegű tilalom megszegését csak abban az esetben büntetik, ha semmiképpen sem tehető jóvá, pl. ha az anyamadár elpusztult.

לָאו שֶׁאֵין בּוֹ מַעֲשֶׂה

103. Láv söén bo máásze – Szó szerint: „olyan tilalom, amelyben nincs cselekvés”. Olyan, a Tórában lefektetett tilalom, melynek megszegése szóban vagy gondolatban lehetséges, de nem kíván cselekvést, mint például a „Ne gyűlöld testvéredet szívedben” vagy a „…ne tarts haragot néped fiai között”38. Az ilyen jellegű parancsolatok megszegőit nem büntetik. Kivételt képez, ha valaki saját magát vagy mást az Örökkévaló nevének kimondásával megátkoz (mökálél), ha a tanúk összebeszélnek (édim zomömim) vagy ha valaki hamis esküt tesz (svuát sáv), illetve ha valaki megkísérli az áldozati állatot más jószággal helyettesíteni (tmurá).

לִפְנֵי עִוֵּר לֹא תִתֵּן מִכְשֹׁל

104. Lifné ivér lo titén michsol – Szó szerint: „a vak elé ne vess gáncsot!”39. A szószerinti értelmen túl ez a tilalom arra is vonatkozik, aki morálisan vak (és ezért nem fogja fel a vétkezés, illetve a bűn súlyát) és aki konceptuálisan vak (vagyis nem fogja fel tetteinek negatív hatását). E tilalom egyik fontos vonása, hogy az, aki segít valaki másnak a vétkezésben, megszegi ezt a tilalmat. A Háláchá szerint azonban ez utóbbi esetben csak akkor vétkes, ha a vétkező az ő segítsége nélkül nem lett volna képes elkövetni a bűnt.

לִפְנִים מִשּׁוּרַת הַדִּין

105. Lifnim misurát hádin – Szó szerint: „a törvény előírásain túl”. Egy jogról való lemondás, amit a polgári jogban alkalmaznak (diné mámonot), olyan esetben, amikor a törvény betűje a pereskedőt bizonyos jogokkal felruházza, de ő nagylelkűen lemond erről a másik fél javára. Habár Bölcseink nem minden esetben köteleztek a lifnim misurát hádin, „a törvény előírásain túl” elv szerinti cselekvésre, általában javasolták ezt. A Talmud szerint Jeruzsálemnek azért kellett pusztulnia, mert lakói szigorúan csak a törvény előírásai szerint jártak el40.

לְמַפְרֵעַ

106. LömáfréáNem a helyes sorrendben, visszamenőleg. 1. Ha valaki a Smát vagy a Mögilát (Eszter tekercse) nem a megfelelő sorrendben olvassa, hanem felcseréli a versek vagy fejezetek sorrendjét és a későbbit olvassa előbb, nem teljesítette kötelezettségét. Ez az elv a legtöbb olyan esetre vonatkozik, amikor egy parancsolat megtartásához el kell mondani a Biblia bizonyos szakaszait. 2. Amikor egy cselekedetnek vagy eseménynek visszamenőleges hatása lehet. Így például, ha egy tanúról kiderül, hogy hamis tanúvallomást tett, összes tanúvallomása, amit a hamisnak bizonyult vallomást követően mostanáig tett visszamenőlegesen érvénytelenné válik41. Lásd még: Brérá.

לֹא רָאִינוּ אֵינוֹ רְאָיָה

107. Lo ráinu éjno röájáEgy cselekedet meg nem történtét nem bizonyítja egy olyan vallomás, mely szerint a vallomást tevő azt nem látta. Általában azt a tényt, hogy a tanúk nem láttak egy bizonyos eseményt, a bíróság nem fogadja el perdöntő bizonyítékként arra, hogy az nem történt meg. Vannak azonban bizonyos esetek, amikor a tanúk hiánya fontosnak bizonyul. Így például ha nincs olyan tanú, aki tanúsítaná, hogy egy olyan esemény, amely rendszeresen a nyilvánosság előtt történik, valóban meg is történt, ezt a negatív bizonyítékot olykor figyelembe veszik.

מַאֲכַל בֶּן דְּרוֹסַאי

108. Mááchál Ben Droszáj – Szó szerint: „Ben Droszáj étke”. Az az étel, melyet már a szombat beköszönte előtt részben megfőztek, a szombatnapon is a tűzön hagyható abban az esetben, ha már a szombat beköszönte előtt is valamelyest ehető volt. Az ilyen, fogyasztásra alig alkalmas ételt nevezik Ben Droszáj étkének. Ben Droszáj a talmudi korban élő rabló volt, akinek sohasem volt ideje, hogy rendesen megfőzze étkét (mivel szinte állandóan szökésben volt). Mááchál Ben Droszáj-nak tekinthető az az étel, melyet félig (vagy, más vélemény szerint, egyharmadában) megfőztek42.

מַחֲצִית הַשֶּׁקֶל

109. Máchácit hasekelFél sékel. A Szentélynek adandó évi összeg. Minden zsidó férfinak kötelessége volt, hogy a Szentély életében az új évet jelölő Niszán hónap első napja előtt fél sékelt adományozzon a Szentélynek, melyet a különféle kiadások, így pl. a közösségi áldozatok és a szükséges javítások költségeinek fedezésére, valamint Jeruzsálem városfalainak rendben tartására és javítására fordítottak. Ádár hónap folyamán már felhívták a közösség figyelmét arra, hogy közeledik a fél sékel adományozásának ideje. A fél sékel értéke az idők során többször változott. Ma az a szokás, hogy Ádár hó 13. napján, Eszter Böjtjének vége előtt, illetve Purim előtt jótékony célra adakoznak „a fél sékel emlékét fenntartandó”. A Szentélynek adományozandó fél sékelre vonatkozó törvényeket a Skálim traktátus tartalmazza.

מַחְמִיר עַל עַצְמוֹ

110. Máchmir ál ácmoÖnmagával szemben szigorú. Bizonyos dolgokban megengedett a Háláchában előírtaknál nagyobb szigorúság. Ám azoknak az embereknek a viselkedése, akik a Háláchában megkövetelt mértéken felül szigorúak önmagukkal szemben, nem használható fel bizonyítékként arra, hogy mit követel a Háláchá.

מַכְשִׁירֵי מִצְוָה

111. Máchsiré micvá Egy micvá megtartását elősegítő dolgok. Bizonyos micvák, mint például a körülmetélés, fontosabbak mint a szombatra, illetve az ünnepnapokra vonatkozó munkavégzés tilalma. A tanaiták között azonban nem volt egyetértés a tekintetben, hogy vajon az olyan tárgyak előkészítése, amelyek önmagukban nem részei a micvának, de elősegítik a micvá megtartását, mint például a körülmetélésre használt kés előkészítése a szombatnapon, hasonlóképpen előbbre való-e, mint a szombatnapra vonatkozó tilalmak43.

מַכְשִׁירֵי אוֹכֶל נֶפֶשׁ

112. Máchsiré ochel nefes Az étel elkészítését megelőző és elősegítő cselekedetek. Az ételkészítéssel közvetlenül összefüggő cselekedetek, mint például a főzés vagy a sütés, megengedettek az ünnepnapokon. Ezt a fajta munkát mölechet ochel nefes-nek nevezik, azaz „ételkészítés munkájának”. Azt a típusú munkát, ami nem közvetlenül kapcsolatos az étellel, hanem csupán megkönnyíti elkészítését, mint például egy kés élesítése szeletelés vagy állat levágás céljára, máchsiré ochel nefes-nek nevezik. A tanaiták között vita tárgya, hogy az utóbbi megengedett-e, vagy sem44.

מַעְיָן

113. Máján forrás. A forrásvízben megmerítkezés megtisztulást jelent, miképpen a Tórában írva van45. Akkor is megmerítkezhetnek benne, ha a víz folyik (zochálin), ellentétben a Mikvé-vel (rituális fürdő). Bizonyos esetekben a mikve nem megfelelő a megmerítkezésre csak a forrásvíz. A forrás mindig alkalmas a megmerítkezésre, bármennyi vizet tartalmaz, míg a mikvé-nek legalább negyven szeá (332 liter) vizet kell tartalmaznia. Amennyiben a forrás vize iható és állandóan folyik, májim chájim-nak tekintik.

מַיִם אַחֲרוֹנִים

114. Májim ácháronim – Szó szerint: utolsó víz. Az étkezés után, de az asztali áldás elmondása előtt kézmosásra használt víz. Ezt a kötelességet főleg egészségügyi megfontolások miatt vezették be.

מַיִם שְׁאוּבִים

115. Májim söuvim – Szó szerint: merített víz. A forrásvízzel és esővízzel szemben – tartályból merített víz. Ha a mikve-ben, a rituális fürdőben kevesebb víz van az előírtnál (azaz kevesebb mint 40 szeá, kb. 330 liter) és 3 lugin (kb. 1 liter) merített vizet öntenek hozzá, a mikve-ben lévő víz már nem használható a tisztulásra. A csak merített vízzel megtöltött mikve magától érthetődően nem alkalmas a rituális megmerítkezésre. Amennyiben a mikve már tartalmazza az előírt 40 szeá esővizet, nem lesz alkalmatlan, bármennyi májim söuvim-ot is adnak hozzá.

מַיִם שֶׁאֵין לָהֶם סוֹף

116. Májim seén láhem szof – Szó szerint: végtelen vízek. Olyan vízfelület, melynek túlsó partja nem látható. Ha a tanuk azt állítják, hogy láttak valakit beleesni egy ilyen vízbe, de nem látták kijönni, az nem jelenti automatikusan, hogy az illető belefulladt (ami által felesége megözvegyült és újból férjhez mehet), mivel olyan helyen is kijöhetett a vízből, melyet a tanuk nem láthatták. Lásd még: Águná.

מַכַּת מְדִינָה

117. Mákát mödiná Regionális szerencsétlenség, például egy egész térséget, és nem csupán egy bizonyos, körülhatárolt területet sújtó természeti csapás. Bizonyos háláchák vonatkozásában különbséget tesznek az egyetlen szántóföldet és egy egész területet sújtó csapás esetében. Ha például valaki bérbe vesz egy földet, és a tulajdonossal úgy állapodik meg, hogy a termésnek egy bizonyos részét adja fizetségképpen (chochér), de a földben valamilyen oknál fogva kár keletkezik, a bérbe vevő a kár nagyságától függően levonhatja a fizetség egy részét, amennyiben a kárt mákát mödiná, azaz „regionális szerencsétlenség” okozta.

מַכֵּה אָבִיו וְאִמּוֹ

118. Máke áviv vöimo Aki anyját vagy apját bántalmazza. A Tóra46 megtiltja, hogy bárki is bántalmazza (szó szerint megüsse) anyját vagy apját. Aki ezt a törvényt megszegi, arra halálbüntetést mértek. Ha egy 13 éven felüli gyermek megütötte egyik szülőjét, és az ütés után sebhely vagy zúzódásnyom maradt, megszegte ezt a tilalmat és neki is halálbüntetés járt. A Synhedrion megszűnte óta a zsidó jurisdictió nem ismer halálbüntetést, mert nincs erre kompetens bíróság.

מַכֶּה בַּפַּטִּישׁ

119. Máke bápátis – Szó szerint: kalapáccsal ütni. Az utolsó simítások elvégzése egy tárgyon (vagy munkán). Ez egyike a szombaton tiltott harminckilenc munkafajtának (lásd: Ávot möláchot). A Talmud nem határozza meg pontosan ezt a fajta munkát, és azt sem, milyen típusú javítások esnek a máke bápátis kategóriájába. Minden egyes munkát külön bírálnak el, hogy meghatározzák az utolsó fázist.

מָמוֹן הַמּוּטָּל בְּסָפֵק

120. Mámon hámutál beszáfék – Szó szerint: „Kétséges pénz”, vagyis bizonytalan tulajdonjogú vagyon. Például ha két perben álló fél mindegyike azt állítja, hogy egy bizonyos dolog az övé, de egyik se tudja bizonyítani tulajdonjogát. Ilyen esetekben azt a halachikus elvet tekintik mértékadónak, mely szerint Hámoci méchávéro áláv hárájá, „a bizonyítás, a követelőt terheli”. Más szóval, ha valaki jogot formál egy olyan dologra, mely másvalaki kezében van, akkor az igénylőnek kell bizonyítania tulajdonjogát.

מָמוֹנָא מֵאִיסּוּרָא לָא יָלְפִינַן

120. Mámoná méiszurá lá jálfinánRituális törvényekből nem tanulunk pénzügyi szabályokat. Mivel a magánjog, a diné mámonot, az ember és ember közötti kapcsolatokra vonatkozik, a rituális törvények, az iszur vöhetér, pedig az ember és az Örökkévaló közötti kapcsolatokra vonatkoznak – ezeket külön törvénykezési rendszernek tekintik, és éppen ezért a magánjog nem lehet alapja rituális kérdések szabályozásának (és fordítva).

מָמוֹנָא מִקְּנָסָא לָא יָלְפִינַן

121. Mámoná miknászá lá jálfinán – Szó szerint: „Bírságokból nem tanulunk pénzügyi szabályokat.” A háláchá kétfajta fizetséget különböztet meg: 1. mámoná, szó szerint: „pénz”, azaz szerződésben szabályozott kötelezettségből eredő fizetség illetve az okozott kár mértékének megfelelő kártérítés, és 2. knászá (vagy knász), „bírságok”, azaz megszabott összegű kártérítés, melynek értéke nem azonos az okozott kár mértékével. Dacára annak, hogy mind a kettő pénzbeli fizetséget jelent, bizonyos tekintetben különböznek egymástól, és ezért az egyik fizetség rendszer alapján levont következtetések nem alkalmazhatók a másikra.

מַמְזֵר, מַמְזֶרֶת

122. Mámzér, mámzeret – Egy olyan gyermek, aki egy férjezett zsidó asszony és egy olyan zsidó férfi viszonyából született, aki nem a férje, illetve olyan gyermek, aki olyan vérrokonok viszonyából született, akik a Tóra törvényei szerint nem házasodhatnak, és akik a törvény szerint kárét-tel, kiirtással büntetendők. Az egyetlen kivétel az olyan asszony, akinek havivérzése van (nidá) és akivel a férjének kárét terhe alatt tilos szexuális kapcsolatot létesíteni; az ilyen viszonyból született gyermek azonban nem mámzér. A házasságon kívüli viszonyból hajadontól származó gyermek sem mámzér. Az sem mámzér, aki egy Kohén és egy elvált vagy betért asszony amúgy tiltott házasságából születik. A mámzér vér szerinti apja után örököl és halachikus szempontból minden tekintetben apja fiának tekintik. Egy mámzér vagy mámzeret csakis egymás között házasodhat, vagy egy zsidó hitre áttért férfivel vagy nővel. Az ilyen frigyből született gyermek ugyancsak mámzér.

מַשֶּׁהוּ

123. Másehu – Szó szerint: „valami, bármennyi”, azaz egy nagyon kicsi, meghatározatlan mennyiség. Bizonyos micvákat akkor is teljesítünk, illetve bizonyos vétkeket akkor is elkövetünk, ha csak nagyon kis mennyiségű dolgot fogyasztunk vagy használunk fel. Ezt a nagyon kis mennyiséget nevezik másehu-nak.

מֶלֶךְ

124. Melech Király. A Tóra törvényei alapján, a zsidó nép választhat királyt magának, ha úgy kívánja47. A királynak születésénél fogva zsidónak kell lennie, nem lehet a zsidó hitre áttértek leszármazotta. Az ilyen királyra különböző tevőleges és tiltó parancsolatok vonatkoznak. Külön Tóra-tekercset kell írnia (vagy iratnia) saját magának. Nem tarthat sok feleséget (Bölcseink ezek számát tizennyolcra maximálták) és nem „szaporíthatja pénzét vagy lovai számát”48, azaz nem lehet több lova vagy pénze, mint ami saját használatára vagy a királyság fenntartására szükséges. Mindenki köteles tisztelni és becsülni a királyt, és senki sem tanúsíthat tiszteletlenséget iránta (még maga a király sem). Annak a királynak, aki tévedésből vétkezik49 kecskebak áldozatot kell bemutatnia (szöir nászi). A király kőtelessége, hogy tisztviselőket nevezzen ki a nép fölé és érvényesítse akaratát. Adókat szedhet, bírákat nevezhet ki és a nép érdekeit szolgáló törvényeket hozhat. A királyt a nép vezetőjének tartották, és ezért elsőbbséget élvezett a főpap (kohén gádol) és a próféta (návi) előtt. Annak, aki megpillantja a királyt, áldást kell mondania. Ez idegen királyra is vonatkozik (más szöveggel).

מֵסִיחַ לְפִי תוּמּוֹ

125. Mésziách löfi tumoMegfontolatlan, akaratlan megjegyzés (szó szerint: „minden mellékgondolat nélkül mond valamit”). Olyan személy, aki elmond valamit, amit látott, de nem azzal a szándékkal, hogy hivatalos tanúvallomást tegyen. Bizonyos esetekben az ilyen jellegű „megjegyzéseket” elfogadják tanúvallomásként. Egy tanúvallomásra nem alkalmas ember „megjegyzéseit” is elfogadják, amennyiben úgy vélik, hogy a szavak elhangzásakor nem volt tudatában annak, hogy „megjegyzésének” jogi következményei lehetnek. Így például egy gyermek ártatlan elbeszélése egy általa oly módon látott eseményről, mely esetben figyelme egyszer sem kalandozott el, elfogadott bizonyíték, hogy egy elrabolt asszonyt nem erőszakoltak meg. Egy nem zsidó esetleges elbeszélése arról, hogy látta egy férfi halálát, elfogadható bizonyíték a halálesetről és az elhunyt felesége ismét férjhez mehet.

מְזוּזָה

126. Mezuzá – Szó szerint: ajtófélfa. Olyan pergamentekercs, melyre egy írnok (szofér sztám) a Tóra két szakaszát írta (Smá és Vöhájá im sámoá)50. A Tóra megparancsolja51, hogy lakásunk valamennyi ajtófélfájára mezuzát szögezzünk. A mezuzát általában kis tokba helyezzük és a jobboldali ajtófélfára kell szögeznünk. Minden egyes lakó- illetve alvóhelyiségnek az ajtajára mezuzát kell szögezni, és hasonlóképpen kell eljárni a kapuk és a városkapuk esetében is (a fallal övezett városok esetében). A nem lakó helyiségek ajtójára nem kell mezuzát szögezni, s ugyancsak nem kell felszögezni azon helyiségek ajtójára, melyek nem illenek a mezuzá szentségéhez (például a fürdőszoba).

מִצְוָה הַבָּאָה בַּעֲבֵירָה

127. Micvá hábáá báávérá – Szó szerint: az a parancsolat, amely egy bűn elkövetése által jön létre, vagyis egy micvá, amely egy bűn elkövetése eredményeként léphet életbe, mint pl.: egy ellopott luláv használata52. Az a micvá, amelyet ilyen esetben tesznek – halachikusan érvénytelennek számít.

מִצְוַת עֲשֵׂה שֶׁהַזְּמַן גְּרָמָא

128. Micvot ászé seházmán görámá – Szó szerint: „időhöz kötött tevőleges parancsolat”, azaz olyan tevőleges parancsolat, melyet csak a nap egy bizonyos szakában, vagy nappal és nem éjjel, vagy az év bizonyos napjain teljesítendő. Ezek a parancsolatok általában nem vonatkoznak a nőkre, habár vannak olyan időhöz kötött parancsolatok, melyeket a nők is kötelesek teljesíteni, mint például a szombat napjáról való megemlékezés, a mácá evése Peszách ünnepén, a hét évenként tartott országos naggyűlésen (hákhél) való részvételés az imádkozás. A nőknek teljesíteniük kell azokat a tevőleges parancsolatokat, melyek nem egy adott időponthoz kötöttek, mint például a jótékony adakozás és a mezuzá felszögezése, habár ebben az esetben is vannak kivételek, például a Tóra-tanulás, mely alól a nők mentesülnek.

מִידַּת סְדוֹם

129. Midát szödom – Szó szerint: Szodomára jellemző viselkedés, azaz rosszindulatú önzés. Amennyiben valaki megtagadja mástól tulajdonának használatát még akkor is, ha nem származna kára ebből, viselkedését midát szödom-nak tartják. Méltányosságból a bíróság a midát szödom-t tanúsító személyt arra kényszerítheti, hogy lemondjon jogairól (kofin ál midát szödom – „A midát szödom esetében kényszerítenek…”).

מִיגּוֹ

130. Migo – Szó szerint: Miután, vagy minthogy. Fontos jogi érvelés, melyet egy vitás ügyben az egyik fél jogcímének alátámasztására használnak. Amennyiben az egyik fél saját ügyének alátámasztására előnyösebb jogcímre is hivatkozhatott volna, mint amire valójában hivatkozott – feltételezhetjük, hogy igazat beszél. A migo érvelés a következőképpen fejezhető ki: „Mivel jobb jogcímre is hivatkozhatott volna (hiszen ha hazudni akart volna, minden bizonnyal a saját számára előnyösebb jogcímre hivatkozik), feltételezhetjük, hogy az igazat mondja.” Hiszen joggal mondhatná: má li lösákér – „Mi okom arra, hogy hazudjak?” Ez a jogelv azonban csak bizonyos megkötésekkel alkalmazható, pl. éjn migo bimkom édim – „Nincsen migo, ha voltak tanúk.” Más szóval, a migo nem érvényesíthető abban az esetben, ha a tanúk ellentmondanak a peres fél állításának. A Talmudban és a Talmud-kommentárokban hosszasan elemzik a migo elvét.

מִילָה

131. MiláKörülmetélés. A Tóra törvényei szerint53 minden zsidó férfit körül kell metélni. A fiúgyermek születését követő nyolcadik napon ez a kötelesség az apára hárul. Ha az újszülött gyenge vagy beteg, a körülmetélést elhalasztják arra az időre, míg egészséges nem lesz. Ha az apa valamilyen oknál fogva nincs jelen a nyolcadik napon, a rabbinikus bíróság feladata a körülmetélés elvégeztetése. Ha bármilyen oknál fogva a gyereket nem metélték körül tizenharmadik életévének betöltéséig, akkor ezután már az ő kötelessége a körülmetélés elvégeztetése. Ha a fiúgyermek előbőr nélkül született, a körülmetélés helyett egy csepp vért kell hullatnia: ez a hátáfát dám brit (szó szerint: a szövetség vérének cseppentése). A körülmetélés szombaton is elvégezhető, amennyiben a születést követő nyolcadik nap a szombatra esik, de ha bármilyen oknál fogva elhalasztják a körülmetélést, úgy csak hétköznap végezhető el. Szokás, hogy a körülmetélést ünnepi étkezéssel is megünnepeljék. Ezt az étkezést szöudát micvá-nak, „vallási ünnepség alkalmával tartott étkezésnek” nevezik. Azoknak a férfiaknak, akik be akarnak térni, ugyancsak alá kell vetniük magukat a körülmetélés szertartásának. A betérőn el kell végezni a körülmetélést, utána pedig meg kell merítkeznie a mikve-ben.

מִלְחֶמֶת מִצְוָה

132. Milchemet micvá Szükségszerű, kötelező háború (szó szerint: „háború [ami] micvá”), azaz olyan háború, amit a zsidó népnek meg kell vívnia. A milchemet micvá elindítható a Szánhedrin előzetes engedélye nélkül is, és minden zsidó köteles részt venni az ilyen háborúban, még azok is, akiket a Tóra felment a háborúskodás alól54. A milchemet micvá kategóriába a következők tartoznak: (1) az Ámálék elleni háború, (2) az Izrael földjéért vívott háború a kánaániták ellen, és (3) az önvédelmi harc. Lásd még: Milchemet rösut. Számos törvénymagyarázó a harmadik kategóriát magasabb rendűnek tartja mint az első kettőt, és Milchemet chová-nak, „kötelező háborúnak” nevezi.

מִלְחֶמֶת רְשׁוּת

133. Milchemet rösutNem kötelező háború. Egy zsidó király által vívott háború Izrael határainak kiterjesztéséért, vagy olyan más célért, ami nem esik a Milchemet micvá kategóriájába. Az ilyen háborút csakis a Szánhedrin engedélyével lehet elkezdeni. Bizonyos férfiaknak nem kell részt venniük az ilyen háborúban: (1) aki most házasodott (házasságának első évében)55, (2) aki új házat épített56, vagy aki szőlőt ültetett57 és még nem vette hasznát, (3) aki eljegyzett egy lányt, de még nem vette feleségül58, (4) aki félénk és csüggedt szívű59. Miután hadrendbe álltak, a mösuách milchámá, „a háborúra felkent pap”, illetve a sotrim (a katonai rendőrök) felhívják a figyelmet, hogy mindazok, akik mentességet élveznek, hazatérhetnek. Azonban mindenkinek részt kellett vennie a háborút elősegitő munkálatokban, mint ellátás, útkarbantartás, stb.

מִנְהַג הַמְּדִינָה

134. Minhág hámödináHelyi szokás. A polgári vitás esetekben általában a hákol köminhág hámödiná, a „mindenben a helyi szokás követése” elve érvényesült. Más szóval feltételezzük, hogy a vevőre és az eladóra, a munkaadóra és a munkavállalóra az adott államban, városban szokásos adásvétel, illetve munkavállalás szabályai vonatkoznak, hacsak nem állapodnak meg másképp60.

מִנְיָן

135. Minján Quorum (szó szerint: „létszám, számlálás”). A gyülekezethez (édá) szükséges létszám, azaz tíz felnőtt zsidó férfi. Ez a létszám szükséges bármiféle szentnek tartott szertartás (dvárim sebikdusá) elvégzéséhez, mint például a közösségi ima, a kádis elmondása stb. Amikor egy minján együtt étkezik, az Örökkévaló nevét is beleszövik az asztali áldásba. Az esküvői szertartás során elmondott imák egy részéhez, illetve a gyászolók vigasztalására elmondott áldáshoz is szükséges a minján megléte.

מִי שֶׁפָּרַע

136. Mi sepárá – Szó szerint: Aki megbüntette… Ez a következő formula rövidítése: „Aki a vízözön nemzedékét és Bábel Tornyának nemzedékét megbüntette, az fogja büntetni azt is, aki nem tartja szavát.” Amennyiben egy bizonyos árunak már kifizették az árát, de az eladó vagy a vevő az adásvétel formális mozzanata előtt visszalép, a bíróság nem kényszerítheti a két felet arra, hogy befejezzék a tranzakciót. A bíróság azt a személyt, aki visszalépett, meginti (egyes vélemények szerint megátkozza) a fenti formulával. Más szóval, ez a formula valójában a bíróság erkölcsi feddésének tekinthető olyan személy ellen, aki megszeg egy érvénybe nem léptethető szerződést.

מִטַּלְטְלִין

137. MitáltölinIngó vagyon. Az ingó vagyon háláchikus értelemben sokban különbözik az ingatlan vagyontól (mökárköé), azaz a földtulajdontól. Bizonyos vagyonszerzési módok csak ingó vagyon esetében érvényesek (pl. a megvásárolt tárgy húzása [mösichá] vagy felemelése [hágbáhá] esetében). Ugyanígy, az ingatlan vagyon megszerzésének módja általában nem érvényes a mitáltölin esetében. Pereskedés esetén a peres feleket csak akkor kötelezhetik az eskütételre, amennyiben a pereskedés tárgyát képező vagyontárgy ingó vagyon. A Talmud szerint ingó vagyontárgy nem lehet egy adós adósságának ellenértéke, ha a kölcsönvevő nem egyezett bele (lásd: Nöchászim sejés láhem áchrájut), habár egy talmudi precedenseken alapuló gaonikus rendelkezés értelmében megengedett, hogy kölcsönvevő leszármazottaitól az adósság fejében ingó vagyontárgyat kapjanak. A túlfizetés (onáá) törvényei csakis ingó vagyonra vonatkoznak.

מְלָאכָה שֶׁאֵינָהּ צְרִיכָה לְגוּפָהּ

138. Mláchá seéná crichá lögufá Önmagában szükségtelen munka, azaz olyan, a szombati munkavégzés tilalma alá eső tevékenység, melynek célja más, mint a Szentélyben végzett ugyanilyen munka. Így például egy tűz eloltása mláchá seéná crichá lögufá-nak tekintendő, ha az a cél, hogy takarékoskodjanak a tüzelőanyaggal, s nem az, hogy parazsat hozzanak létre (mivel a Szentélyben ez utóbbi volt az „eloltás” célja). Más vélemények szerint a mláchá seéná crichá lögufá „negatív” céllal végzett munkát jelent – az előző példánál maradva, a tűz eloltása azzal a céllal, hogy elkerüljék a tüzelőanyag pazarlását, semmint valami új dolog létrehozása (ez esetben a parázs). A tannaiták és a későbbi halachikus törvénymagyarázók szemében vitás volt, hogy vajon a mláchá seéná crichá lögufá-t a tórai törvények, vagy csupán a rabbinikus rendelkezések tiltják.

מְלֶאכֶת מַחֲשֶׁבֶת

139. Mlechet máchásevet – Szó szerint: eltervezett, megfontolt, kreatív munka. A szombati munkavégzést a Tóra csak abban az esetben tiltja, ha mlechet máchásevet, azaz szándékosan végzett, megfontolt és kreatív munka. A nem mlechet máchásevet jellegű munkát csak a rabbinikus előírások tiltják. A szombati munkavégzés tilalma alá eső, harminckilenc kategóriába sorolt munkafajták meghatározása (ávot möláchot) a pusztai Szentély (miskán) építése közben végzett tevékenységeken alapul. Ezt a fajta munkát a Tóra mlechet máchásevet-nak nevezi61, és ezért a tórai törvények által a szombati munkavégzés tilalma alá eső tevékenységeknek tartalmazniuk kell a kreatív munka valamilyen elemét. Azonban ha valaki például felemel egy zöldséget és ezáltal kitépi, de korábban nem vette észre, hogy az még a földben gyökeredzik, azaz semmiféle munkát nem tervezett a zöldség felemelésével, akkor ez nem számít mlechet máchsevetnek és fel van mentve.

מְעַכֵּב

140. Möákév – Szó szerint: „visszatart, megakadályoz”, azaz elengedhetetlen feltétel. Gyakori fogalom a Háláchában. Egy-egy micvá elvégzésének igen gyakran kötött formája van, ám akkor is érvényes, ha valaki nem pont úgy végezte el. Ezzel szemben vannak olyan micvák is, melyek esetében bizonyos mozzanatok elhagyása az egészet érvénytelenné teszi. Ezeket a mozzanatok „elengedhetetlenek” (möákév).

מוֹכֵר בְּעַיִן יָפָה מוֹכֵר

141. Mochér böájin jáfá mochérAki elad, nagylelkűen ad el. Néha nem derül ki az eladó és a vevő megállapodásából, hogy egy bizonyos dologra még vonatkozik-e vagy már nem. Ezekben az esetekben úgy tartják, hogy „az eladó nagylelkűen ad el”, és ezért a kérdéses holmi beleértendő az eladott dolgok közé. Más vélemények ezt vitatják. Abban azonban egyetértés van, hogy az, aki valamit elajándékoz vagy valamit felajánl a Szentélynek, „nagylelkűen” teszi, és ezért a vitás esetekben a dolog a kedvezményezettet illeti.

מוֹצִיא שֵׁם רַע

142. Moci sém rá Rágalmazó. 1. Azt a férfit, aki igaztalanul azt állítja, hogy felesége nem volt szűz, amikor feleségül vette, és aki hamis tanúkkal állíttatja, hogy házasságtörést követett el a jegyesség alatt, moci sém rá-nak nevezik62. Annak büntetése száz sékel, amit felesége apjának kell kifizetnie, illetve a megvesszőzés (lásd: Málkot), és tilos számára, hogy valaha is elváljon feleségétől. A tanúkra halálbüntetés vár, amennyiben bebizonyosodik, hogy hazudtak (lásd: Édim zomömim). 2. Általános értelemben a moci sém rá bárkire vonatkozik, aki a rágalmazás vétkébe esik.

מוֹרָא מִקְדָּשׁ

143. Morá Mikdás – Szó szerint: A Szentély iránti félelem. A jeruzsálemi Szentély iránti tisztelet parancsolata63. Nem léphetett be a templomba olyan személy, aki cipőt viselt vagy épp erszényt hordott magánál. Nem volt szabad köpködni vagy más tiszteletlen viselkedést tanúsítani. Még a Szentély falain kívül is tiszteletet kellett tanúsítani, például ha a templom irányába fordultak. A „kis Szentélyt”, azaz a zsinagógát is hasonló tisztelet illette meg, és falain belül tilos a tiszteletlen viselkedés.

מוֹרֶדֶת

144. MoredetLázadó asszony. Olyan nő, aki nem hajlandó férje iránti kötelezettségeit teljesíteni (különösen az olyan asszony, aki nem teljesíti házastársi kötelességét). Az ilyen asszonyt avval lehet büntetni, hogy a kötubában rögzített összegből pénzt vonjanak le, és férje kötelezhette arra, hogy elfogadja a válólevelet (get). Azt a férjet, aki felesége ellen „lázadt”, ugyancsak pénzbírságra büntethetik, ami felesége kötubá-ját gyarapította.

מְבַזֶּה תַּלְמִיד חָכָם

145. Möváze tálmid cháchámAki lenéz vagy megsért egy tudóst. A tudós megvetése egyenértékű a Tóra megvetésével. A talmudi kor írásaiban az ilyen személyt néha epikorosz, „eretneknek” nevezték és kiátkozták és/vagy pénzbírsággal sújtották (ez utóbbi mértéke a jeruzsálemi Talmud szerint „egy litra [font] arany”). Későbbi korokban azonban már nem vetették ki ezt a bírságot.

מוּפְלָא הַסָּמוּךְ לְאִישׁ

146. Muflá hászámuch löisA felnőttséghez közel álló személy, vagyis olyan gyermek, amelyik egy év múlva éri el az érettséget (azaz egy leánygyermek tizenegy éves korában lesz muflá hászámuch löis, míg egy fiúgyermek tizenkét éves korától 13-ig). Az ilyen gyermek által tett fogadalom kötelező érvényű, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a gyermek pontosan értette a fogadalom mibenlétét. Ez a törvény egy bibliai szakasz64 rabbinikus értelmezésén alapul.

מוּפְלָא שֶׁבְּבֵית דִּין

147. Muflá seböbét din – Szó szerint: A törvényhozás kiváló tagja, azaz a Nagy Szánhedrin (Szánhedrin gdolá) legtanultabb tudósa. Bizonyos háláchikus rendelkezések nem voltak kötelező érvényűek, amennyiben a muflá seböbét din nem volt jelen, amikor meghozták. Úgy tűnik, hogy ez a tudós nem minden esetben volt a törvényhozás tagja (például ha túl idős volt). Ha távollétében téves háláchikus rendelkezés született, és a nép követte e rendelkezést, a Szánhedrinnek nem kellett egy bizonyos fajta engesztelő áldozatot (pár helém dávár) bemutatni.

מוּקְצֶה

148. Mukce – Szó szerint: félretett. 1. Olyan tárgy, melyet nem szabad kézbe venni szombaton és az ünnepnapokon, mivel általános használata olyan tevékenység része, ami tilalomba ütközik ezeken a napokon. A különféle mukcek között a következők fordulnak elő: (a) Mukce máchámát gufo (szó szerint: önmaga miatt), azaz olyan nyersanyagok, például kövek, melyeket nem készítettek elő használatra a szombat beköszönte előtt; (b) Kli semöláchto löiszur, olyan eszköz, melynek használata tiltott, azaz olyan tárgy, mint például egy toll, melyet szombaton tiltott munkára (írásra) használnak; (c) Mukce máchámát miusz, azaz visszataszító jellege miatt mukce, például egy koszos és visszataszító tárgy, melyet más körülmények között sem igen vesznek kézbe; (d) Mukce máchámát cheszron kisz, pénzveszteség miatti mukce, azaz egy eladásra szánt (érték) tárgy, amelyet emiatt nem szánnak mindennapi használatra; (e) Mukce böjádájim, szó szerint: kezek általi mukce, vagyis olyan tárgy vagy eszköz, melyet meghatároztak, hogy szombaton nem lesz használva, például egy nedves ruhadarab, melyet még a szombat beköszönte előtt mostak ki, és ezért úgy vélték, hogy nem szárad meg a szombat előtt. Egyes tanaiták és amoriták úgy vélekedtek, hogy bizonyos fajta mukce esetében használatuk megengedett a szombaton és az ünnepnapokon (lásd: Bászisz lödávár háászur). 2. Az áldozati törvényekkel kapcsolatban olyan állatra vonatkozik, melyet bálványimádati kultuszban való használatra szántak. Az ilyen állat nem alkalmas arra, hogy áldozatként bemutassák.

מוּמְחֶה לְבֵית דִּין

149. Mumche löbét dinA bíróság szakértője. Olyan tudós, akinek a Nászi vagy az Exilarcha (Rés Gálutá) engedélyt adott, hogy bizonyos háláchikus kérdésekben szakértelme alapján bíróként működjön. Ha az ilyen „szakértő bíró” téves ítéletet hoz, és a peres felek egyikének emiatt anyagi veszteségei keletkeznek, a bírónak általában nem kell kártalanítást adnia, mivel engedélyt kapott, hogy az ügyet elbírálja.

אוֹכֶל נֶפֶשׁ

150. Ochel nefesÉnnivaló. Életben tartás [szó szerint: a lélek tápláléka]. (1) A Tóra kifejezetten megtilt az Ünnepeken minden szombaton tilalmas munkát, kivéve a zsidók által elfogyasztandó étel (Ochel nefes) elkészítését. (2) Ugyancsak tiltva van, hogy a hitelező olyan tárgyakat fogadjon el zálogként az adóstól, amelyeket az étel elkészítésére használna.

אוֹדִיתָא

151. Oditá Elismerés. Tanúk előtt tett kijelentés, amelyben valaki fiktíven elismeri, hogy egy nála lévő összeg vagy holmi más tulajdona. Olyankor, mikor egy összeg vagy tulajdon hivatalos átruházása másként nem oldható meg, az ilyen elismerés átruházási aktusként (kinján) is szolgálhat.

אוֹנָאַת דְּבָרִים

152. Onáát dvárimSzavakkal történő sértés, becsapás. A Tóra tiltja, hogy valaki kellemetlen helyzetbe hozzon egy másik embert azáltal, hogy megsérti, megszégyeníti vagy zavarba hozza65.

אוֹתוֹ וְאֶת בְּנוֹ

153. Otó vöet bönoAzt és annak kölykét. A Tóra tiltja, hogy anyaállatot és kölykét ugyanazon a napon vágják le66. Ez a tilalom érvényes minden kóser háziállatra.

סָפֵק

154. SzáfékKétség. Valami, ami nem egyértelmű, vagy azért, mert a tények nem állapíthatóak meg egyértelműen, vagy azért, mert nincs világos háláchikus döntvény. A bizonytalan vagy kétséges esetekben a következő általános elv szerint kell eljárni: a tórai parancsolatok (szféká döorájtá) esetében a szigorúság irányába kell hajolni, míg a rabbinikus rendelkezések esetében (szféká dörábánán) az enyheség felé. A vitás pénzügyek esetében az az általános szabály, hogy aki a vitatott összeget vagy dolgot birtokolja, megtarthatja azt. Lásd még: Hámoci méchávéro áláv háröájá.

סָפֵק הִינּוּחַ

155. Száfék hinuáchKétség merül fel, hogy szántszándékkal hagyták-e ott. Az elveszített tulajdonra vonatkozó törvények egyike. Ha felmerül annak gyanúja, hogy valamely holminak a tulajdonosa szándékosan hagyta ott, ahol később megtalálják, vagy véletlenül ott veszítette el, még azzal a céllal sem szabad felvenni, hogy bejelentsük megtalálását. Ha valaki magához is veszi az ilyen holmit, csak akkor kell bejelenteni megtalálását, ha rendelkezik valamiféle, az azonosítást egyértelműsítő megkülönböztető jeggyel (szimán). Egyes vélemények szerint ilyen jegy hiányában a megtaláló megtarthatja magának, más vélemények szerint azonban meghatározatlan ideig csak őrizheti.

סַנְהֶדְרִי קְטַנָּה

156. Szánhedri ktáná – Szó szerint: „kis Szánhedrin”, másik nevén Bét din sel eszrim uslosá, „a huszonhárom bírából álló törvényszék”. Ezek voltak az alsóbb törvényszékek, melyek olyan vétségek felett ítélkeztek, melyekért halálbüntetés is kiszabható. Bizonyos főbenjáró vétségek azonban hatáskörükön kívül estek, mint például a hamis prófétasággal vádolt ember (növi seker), vagy a főbenjáró vétséget elkövető főpap esete. A huszonhárom bírából álló törvényszéket a százhúsz vagy több férfit számláló településeken szükség szerint hívták össze. Ezen felül Izrael minden körzetében működött ilyen huszonhárom bírából álló törvényszék. Úgy tűnik, Jeruzsálemben is működtek ilyen törvényszékek, melyek feladata abban állt, hogy az Izraelben más törvényszékek által hozott ítéletek elleni fellebbezést elbírálják.

סַנְהֶדְרִין גְּדוֹלָה

157. Szánhedrin gdoláA Nagy Szánhedrin, másik nevén Bét din sel sivim vöechád, „a hetvenegy bírából álló törvényszék”. A Szánhedrin gdolá az ókori Izrael legfelsőbb törvényhozói és vallási testülete volt. A Szentély udvarában álló Faragott Kő Csarnokában (Liskát hágázit) ülésezett, és a ráruházott hatalom értelmében ez a testület döntött valamennyi nemzeti jelentőségű kérdésben. A testület által hozott állandó érvényű törvények és az átmeneti rendeletek egész Izraelre kötelezőek voltak. Az alsóbb bíróságok által megoldatlan ügyekben is a Szánhedrin gdolá döntött, és ez a testület mondta ki a végső szót a Háláchá kérdéseiben is. A Szánhedrin kifejezés, ha nem áll utána jelző, általában a Szánhedrin gdolá-ra vonatkozik.

סֵירוּגִין

158. Szérugin – Szó szerint: „megszakításokkal, időnként”. Olyan tevékenység, melyet nem folyamatosan, hanem megszakításokkal végeznek. Bizonyos, folyamatos tevékenységet kívánó parancsolatok megtartása során – mint pl. a Smá (lásd: Kriját smá) vagy a Mögilá felolvasása – megengedett a rövid szünetek beiktatása. A szérugin kifejezést a nők havi vérzésére (veszet) is alkalmazzák, illetve az öklelő marhák (muád) kapcsán, egy megszakításos ciklikus mintára utalva.

סְפָר

159. SzfárAz országhatár közelében fekvő vidék. 1. Nagyobb hangsúlyt fektettek az országhatár közelében fekvő városok védelmére, mint a többiére. Ha egy ilyen várost támadást ér, minden zsidónak kötelessége a város védelmére sietni, még abban az esetben is, ha a támadó csak kifosztani, s nem lerombolni akarja a várost. Ebben az esetben még a szombatnap is megszeghető. 2. Az ilyen város nem tekinthető ir hánidáchát, bálványimádó városnak, ami elpusztítandó. Ehelyett bűnös lakóit egyénenként ítélik meg és a város nem rombolható le, nehogy ezáltal gyengítsék az ország védelmét.

סְפָרִים

160. SzfárimTekercsek, könyvek. Ezt a kifejezést gyakran a szent bibliai szövegekre használják (lásd: Kitvé hákodes). A Talmudban általában a kézzel írott Tóra-tekercsekre használják. A Tóra-tekercset (Széfer Torá) pergamenre kell írni, speciális tintával. Csak héberül írható és csakis az erre használatos kalligráfiával. A szövegben nem szerepelhetnek sem magánhangzók, sem bármiféle központozás. Minden zsidóra vonatkozik az a tevőleges parancsolat, hogy írjon egy Tóra-tekercset (vagy részt vegyen egy Tóra-tekercs megírásában)67. A Szentély hiányában a Tóra-tekercsek a leg nagyobb szentséggel rendelkeznek, még inkább mint a zsinagógák, a Frigyszekrények vagy a Szent Könyvek. Ha egy Tóra-tekercs elhasználódik, akkor eltemetik. Ugyanígy, a Tóra-tekercshez kapcsolódó tárgyakat, mint például a Frigyszekrényt, a Tóraköpenyt és a Tórakoronát, tásmisé kdusá, „szent célra használt tárgyaknak” nevezik és a legnagyobb tisztelettel övezik.

סְפֵיק סְפֵיקָא

161. Szfék szfékáKettős kétség. Olyan eset, melynek két egymástól független kétséges aspektusa van. Általánosságban az olyan esetekben is, melyekben az egyik kétséget tekintve szigorúan ítélkeznek, két kétség esetében elnézőbben ítélhetnek. Például tilos a szombatnapon tizedet (máászér) szedni olyan dologból, amiből még nem vettek tizedet. Még akkor sem szabad tizedet venni belőle, ha valaki nem biztos abban, hogy beköszöntött-e már a szombat. Abból a dologból sem szabad tizedet venni a szombatnapon, melynek esetében felmerül a kétség, hogy esetleg már vettek belőle tizedet. Ha azonban valakiben felmerült a kétség, hogy beköszöntött-e a szombat és abban sem biztos, hogy vajon vettek-e már tizedet a dologból, akkor szabad tizedet venni.

סְפִירַת הָעוֹמֶר

162. Szfirát háomerAz ómer-számlálás. Tevőleges parancsolat, mely arra kötelez, hogy a Peszách első napját követő estétől – amikor az árpa ómerjét lengető-áldozatként bemutatták a Szentélyben – hét hetet számolják68. E parancsolat értelmében mind az eltelt napokat és éjszakákat, mind az eltelt heteket meg kell számlálni. A negyvenkilenc nap eltelte után, az ötvenedik napon ünnepelik meg Sávuot ünnepét. Az ómer-számlálás parancsolata napjainkban is érvényes.

סִיקָרִיקִין

163. Szikárikin Erőszakos emberek [a latin sicarii, „gyilkosok”, „haramiák” szóból], akik a Második Szentély pusztulását követő zavaros időkben a római hatóságok támogatásával elragadták a földeket jogos tulajdonosaiktól. Bölcseink számos rendelkezéssel próbálták az ilyen földek eladását korlátozni, és az eredeti tulajdonosok érdekeit védeni.

סִימָן (סִימָנִים)

164. Szimán (szimánim) – Szó szerint: „jel”, „jelzet”. Azonosítójegy. 1. Az elveszett tárgyak visszajuttatásának vonatkozásában a szimánim azok, melyek alapján a tárgyat azonosítani lehet. Ha valaki olyan dologra lel, amin azonosításra alkalmas jegyek vannak, ki kell hirdetnie a dolog megtalálását. Amikor tulajdonosa megjelenik, és bejelenti igényét, e szimánim említésével bizonyítja tulajdonjogát. Bölcseink vitatkoztak ugyan azon, hogy a szimánim általi azonosítás a Tórából levezethető törvény, vagy csupán rabbinikus rendelet, abban azonban egyetértés volt közöttük, hogy egy nagyon jellegzetes jegy (szimán muvhák) alapján történő azonosítás a tórai törvény erejével renelkezik. Ha valaki olyan tárgyra lel, amelyen nincs azonosító jel, akkor a legtöbb esetben megtarthatja, nem kell törekednie, hogy felkutassa a tulajdonost. 2. Egy halott azonosítása vonatkozásában. A halott személyazonosságának megállapítása azért fontos, hogy a megözvegyült asszony ismét megházasodhasson, illetve hogy az örökösök hozzájuthassanak örökrészükhöz. Ha a halott arca nem ismerhető fel (lásd: Tviut ájin), csak jellegzetes jegyeket (szimán muvhák) tekintenek perdöntő bizonyítéknak. 3. A rituális vágás vonatkozásában. Egy kóser állat levágása során légcsövét és nyelőcsövét vágják el. Egy szárnyas levágása során e két szerv egyikét kell elvágni. E szerveket gyakran nevezik szimánim-nak. 4. Egy állat kóserságának megállapítása vonatkozásában. A Tóra felsorolja azokat a jegyeket, melyek alapján megállapítható, hogy egy adott állat-, madár-, hal- vagy sáskafajta kóser-e. Ezeket a jegyeket szimánim-nak hívják. 5. A pubertáskor jegyei.

סְמִיכַת זְקֵנִים

165. Szmichát zkénimA Bölcsek felavatása, melyet smichá-nak is neveztek. A bibliai és talmudi korban amikor úgy vélték, hogy egy Tóra-tudós már alkalmas arra, hogy háláchikus kérdésekben döntsön, mesterei hivatalosan is felavatták. Ezt a felavatást három, a Nászi, a Szánhedrin elnöke által az avatás elvégzésére felhatalmazott Bölcs végezte, akik közül legalább egynek ugyancsak felavatottnak kellett lennie. A hagyomány szerint a rabbinikus felavatás láncolata Mózesig vezethető vissza. A szmichá-t szóban adományozták, és nem volt szükség „kézrátételre”. A szmichá-t csakis Erec Jiszráélben adományozhatták. Azt a Bölcset, akinek a szmichá-t adományozták, rábinak nevezték. Csak felavatott Bölcsek válhattak a Szánhedrin tagjaivá, és csakis ők ítélkezhettek főbenjáró vétségek esetén, valamint a bírsággal büntethető peres ügyekben(knász). Mintegy négyszáz évvel a Második Szentély pusztulása után, a szmichá adományozásának gyakorlata megszűnt, és a Bölcsekre ruházott rabbinikus hatáskör más jellegűvé vált, illetve kisebb autoritást jelentett. A későbbi nemzedék kísérletet tettek a szmichá gyakorlatának felélesztésére.

סְמוֹךְ מִיעוּטָא לַחֲזָקָה

166. Szmoch miutá löcházáká – Szó szerint: „a kisebbség összekapcsolása a feltételezéssel”. A cházáká fogalmával kapcsolatos háláchikus elv. A cházáká ebben az értelemben egy olyan feltételezés, melyet helyesnek fogadnak el és jogilag hatályos mindaddig, amíg új tények nem bizonyítják helytelen voltát (például egy kósernak vélt mikvé addig kóser, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik). Bizonyos körülmények mindazonáltal érvényteleníthetnek egy cházáká-t, így például a rov, „az elfogadott többségi gyakorlat”. Amennyiben az általános szabály, a rov, ellentétes egy cházáká-val, a cházáká-t nem fogadjuk el. Más esetekben azonban a kisebbségi gyakorlat (miutá) a mérvadó, vagyis a cházáká és a miutá együttesen ellensúlyozhatja a rov-t69.

סוֹפְרֵי הַדַּיָּנִים

167. Szofré hádájánimA bírák írnokai. 1. A bíróságon hozott ítéletek és a különféle jogi iratok elkészítésével megbízott írnokok. 2. A huszonhárom bírából álló bíróság (bét din sel eszrim uslosá) mellé három írnokot rendeltek. Az egyik írnok a vádlott elítélését szorgalmazó bírák szavait jegyezte le, a második a vádlott felmentését pártoló bírák szavait, a harmadik pedig valamennyi bíró szavát. Ezekre a feljegyzésekre azért volt szükség, mert bizonyos esetekben a bírák nem másíthatták meg korábban már közölt véleményüket. Ez az eljárás azt is lehetővé tette, hogy szükség esetén a különböző bírák álláspontját összevessék.

סְגָן, סְגַן הַכֹּהֲנִים

168. Szögán, szögán hákohánimA főpap helyettese. Ez a kohén látta el a főpap tisztjét a Szentélyben, ha a szükség úgy kívánta70. Ő felelt a napi szolgálatért és fontos szerepet játszott a Szentély igazgatásában. Lásd: Kohén gádol.

סְעוּדַת הַבְרָאָה

169. Szöudát hávrááA vigasztalás étke. A temetésről hazatérő gyászolóknak felszolgált első étkezés, melyet barátaik és szomszédaik készítenek el olyan étkekből, melyek nem a gyászolóké. Szokás, hogy ilyenkor tojást és lencsét adnak.

סוּכָּה

170. SzukkáKunyhó, sátor. A szukká kifejezés általában arra az ideiglenes építményre vonatkozik, amiben a zsidóknak hét napig kell lakni a Szukkót-ünnep idején71. A szukkának legalább hét tefách (56 cm) szélesnek kell lennie, és minimum tíz tefách (80 cm) magasnak, maximális magassága húsz ámá (9,6 m) lehet. Legalább három fallal kell rendelkeznie, ezek közül egy lehet befejezetlen. A szukkát olyan anyaggal (schách-al) kell befedni, ami a földből nőtt, de levágták (pl. faágakkal, náddal, levelekkel, stb.) és ami nem válhat rituálisan tisztátalanná (éjno mökábél tumá). A szukkában lakás parancsolatának megtartása a Szukkót-ünnep hét napja alatt azt jelenti, hogy ugyanúgy kell élni benne, mint rendes otthonunkban, vagyis ott kell étkezni és aludni. Megengedett azonban egy-egy alkalmi étkezés (áchilát áráj) a szukkán kívül is. Megengedett, hogy az asszonyok, a betegek és azok, akiknek a szukkában lakás elviselhetetlen lenne, ne tartsák meg ezt a parancsolatot.

סוּרְיָה

171. Szurjá Szíria. Az Erec Jiszráéltől északra, a Eufrátesz folyóig terjedő terület. Dávid király uralma alá hajtotta Szíria nagyobb részét. Mivel ez Erec Jiszráél teljes elfoglalása előtt történt, Szíria nem vált Erec Jiszráél részévé. Bölcseink mindazonáltal úgy rendelkeztek, hogy bizonyos tekintetben (pl. a bikurim, a zsengék) Szíriára ugyanaz vonatkozik, mint Erec Jiszráélre, míg más tekintetben (pl. orlá és kilé hákerem) közbülső helyet foglal el Erec Jiszráél és a külföld között.

טָמוּן בָּאֵשׁ

172. Támun báésTűz által megrongált rejtett dolog. Az az ember, aki a tüzet okozta, nem terhelhető felelősséggel azokért a tűz által elpusztított dolgokért, amelyeket általában nem szoktak a tűz kitörésének helyére tenni. Így például, ha egy pénzt tartalmazó tárca elég, mert az a mezőgazdasági termény, melyben elrejtették, kigyullad, az a személy, aki a termény elégését okozta, csakis a termény értékét köteles megtéríteni, az ott elrejtett pénz értékét azonban nem.

טֶפַח

173. Tefách (többesszám Tfáchim) – Tenyér. A Talmudban gyakran használt mértékegység. Egyes mai halachikus vélemények szerint a tefách hosszúsága 9,6 cm, más vélemények szerint 8 cm. Ezt a mértékegységet a következő esetekben alkalmazzák: 1. A magasságra vonatkozóan a Háláchá szerint legalább tíz tefách kell egy válaszfal (möchicá), egy ház (bájit) vagy egy gödör (bor) esetében. 2. A lávud fogalmára vonatkozóan. Két szilárd felületet akkor tekinthető összefüggőnek, amennyiben a köztük lévő rés kisebb, mint három tefách. A lávud fogalma pl. a szukká falainak építésére vonatkozik. 3. A „fontos terület” (mákom chásuv) meghatározására vonatkozóan. Egy területnek legalább négy tefách szélesnek kell lennie ahhoz, hogy ilyennek minősítsék. 4. A rituális tisztátalanságra vonatkozóan. A köb-tefách-nak megfelelő méretű nyílás vágása fontos szerepet játszik a holttestek által okozott rituális tisztátalanságot tárgyaló törvényekben (lásd: Potéách tefách).

טִירְפָּא

174. TirpáVégrehajtási végzés: az a dokumentum, mely feljogosít a kölcsönt felvett adós által eladott tulajdon elkobzására. Amennyiben egy adós az általa felvett kölcsön biztosítékául zálogba adja tulajdonát a hitelezőnek és ezt a szerződésben is rögzítik, a hitelező még abban az esetben is elkobozhatja a tulajdont a visszafizetés fejében, ha azt már eladták egy harmadik személynek, amennyiben az adósnak nincs más olyan forrása, amelyből visszafizethetné a kölcsönt. A tirpá a bíróság által hitelesített irat, ami feljogosítja a hitelezőt az ilyen tulajdon elkobzására. Ilyen esetekben az a személy, aki az adóstól megvette a tulajdont, a visszafizetést csak attól várhatja el, aki neki ezt eladta72.

טוֹפֶס

175. TofeszŰrlap, dokumentum üresen hagyott része. Egy jogi dokumentum azon része, amely az iratnak megfelelő szabványos kifejezéseket tartalmazza ugyan, de még nem töltöttek ki a toref-nek nevezett szükséges adatokkal (pontos név, dátumok, stb.).

טְרֵפָה

176. TréfáEgy vadállat által széttépett, vagy komoly szervi betegségben szenvedő, illetve rendellenességgel született állat. Halachikus szempontból, tréfának számít egy élő kóser állat vagy madár, amely olyan sebtől vagy betegségtől szenved, ami tizenkét hónapon belül a pusztulását okozza. Az ilyen állatot még a megfelelő rituális vágás (schitá) után is tilos elfogyasztani73. Bölcseink részletesen leírják azokat a lehetséges betegségeket és rendellenességeket, melyek egy állatot tréfá-vá tesznek. A legtöbb esetben nem követelmény, hogy a helyesen levágott állat szerveit az ilyen rendellenességek vonatkozásában megvizsgálják, ez alól csak a tüdő képez kivételt. Mivelhogy a sérülések és az összenövések gyakoriak a tüdőben, ezért azt rendszerint megvizsgálják. A tréfá fogalmát azokra az emberekre is alkalmazzák, akik halálos sebtől vagy rendellenességtől szenvednek. Bizonyos esetekben, így például a gyilkosságra és a tanúvallomásra vonatkozó törvények esetében74, más törvények vonatkoznak ilyen emberekre, mint az egészségesekre. Átvitt értelemben táréf („tréfli”) minden tisztátalan – nem kóser – állat, madár és hal vagy akár tiszta állat, amit nem vágtak le rituális módon illetve nem kóseroltak ki az előírások szerint.

טְבִיחָה וּמְכִירָה

177. Tvichá umchirá – Szó szerint: Levágja és eladja. Ha valaki ellop egy ökröt vagy bárányt, majd levágja vagy eladja az állatot, a tulajdonosnak az ökör értékének ötszörösét, a bárány értékének pedig négyszeresét kell visszafizetnie (lásd még: Árbáá váchámisá)75. A tolvajnak ezt a bírságot abban az esetben is meg kell fizetnie, ha nem személyesen adta el vagy vágta le az állatot, hanem csak meghagyta másnak, hogy így tegyen. Ez azok közé a ritka esetek közé tartozik, amikor a Tóra szerint az ember felelősséggel tartozik beosztottjai tetteiért.

טְבִיעוּת עַיִן

178. Tviut ájinValamit ránézésre felismerni. Az a képesség, hogy valakit vagy valamit még abban az esetben is felismerjünk vagy azonosítsunk, ha nem rendelkezik semmiféle sajátos vagy megkülönböztető jeggyel (vagyis az a képesség, hogy egy személyt vagy dolgot külső megjelenése alapján felismerjünk). Bölcseink megemlítik még a tviut éjná dökálá-t, vagyis azt az esetet, amikor egy embert a hangjáról ismerünk meg. A fogalom pl. az elveszett tárgynál fordul elő76. Lásd: Szimán.

וָתִיקִין

179. Vátikin – Szó szerint: hitbuzgó emberek. Korábbi időkben élt emberek, akik rendkívüli gondossággal tartották a micvákat. A vátikin, a reggeli imádságok napkeltekor történő mondásaként közismert – ezt mind a mai napig sok vallásos zsidó gyakorolja.

וְעָשִׂיתָ הַיָּשָׁר וְהַטּוֹב

180. Vöászitá hájásár vöhátov„Tedd azt, ami helyes és jó.”77 Ez az erkölcsi parancs meghatározott háláchikus kötelezettségre is utal. Amikor csak lehetséges (és különösen köztiszteletben álló személy, ádám chásuv esetében, akitől elvárják a rendkívül magas erkölcsiséget), a személyes ügyekben túl kell lépni a törvény által megszabott követelményeken (lifnim misurát hádin), sőt időnként, a „helyes és jó” jegyében le kell mondani jogos pénzbeli járandóságról is. Bizonyos esetekben, mikor anyagi veszteségről nincs szó, a bíróság kötelezhet valakit, hogy a „helyes és jó” szellemének megfelelő magatartást tanúsítson (lásd: Bár micrá).

זָכִין לְאָדָם שֶׁלֹּא בְּפָנָיו

181. Záchin löádám sölo böfánávValaki egy ember távollétében eljárhat annak javára. Háláchikus elv, amely lehetővé teszi, hogy valamit, ami egy illető javára szolgál (például ajándékot), egy másik illető az ő távollétében és tudta nélkül megszerezzen számára, anélkül hogy az előbbi személy képviselete ellátására felhatalmazta volna az utóbbit. A jótéteményben részesülő személy helyett bárki eljárhat. Ez az elv csak akkor érvényes, ha a tranzakció nyilvánvalóan előnyére szolgál a távollévőnek. Ha a cselekedetből haszon is, kár is származik, s vitatható, hogy a haszon meghaladja-e a kárt, az elv nem alkalmazható. Pláne nem alkalmazható ez az elv, ha a kéretlen „képviselet” káros.

זַיִת

182. ZájitEgy olíva. Az olívabogyó mérete gyakorta alkalmazott háláchikus mértékegység (28,8 g). Ez a minimális mértéke annak, hogy valakit tiltott étel fogyasztásában bűnösnek találjanak, s ugyancsak ez a minimális mennyisége annak is, hogy valaki egy evéssel kapcsolatos micvának eleget tegyen, például maceszt (mácá) fogyasszon Peszách első estéjén.

זִילוּתָא דְבֵי דִינָא

183. Zilutá dövéj dináBíróság iránti tiszteletlenség. Néha, amikor fennáll annak lehetősége, hogy a bíróság jó híre és méltósága csorbát szenved, a bíróság kiegészítő intézkedéseket hoz döntései foganatosítása érdekében és abból a célból, hogy fenntartsa korábbi ítéleteinek érvényességét, amit enélkül az intézkedés nélkül kétségbe vonhatnának. A Bölcsek vitatják egymás között, milyen mértékben terjed ki ez a fogalom.

זוֹחֲלִין

184. ZochálinMozgó víz. Rituális értelemben tisztátalan emberek és tárgyak a mikvé-ben („rituális fürdőben”), azaz nagyobb mennyiségű esővízben történő megmerítkezés útján megtisztíthatók. Az ilyen mikve azonban csak akkor tisztítja meg a benne megmerítkezőket, ha a víz nem mozog (ásboren), és mennyisége nagyobb egy bizonyos minimálisan megszabott mennyiségnél. Ezzel ellentétben a természetes mozgó vizekben, folyókban és patakokban – s egyes vélemények szerint tengervízben – történő megmerítkezés is tisztít, noha a víz mozog (zochálin), és nincs meghatározva a megmerítkezés hatásosságához szükséges minimális vízmennyiség.

1 3Mózes 18:18.

2 Lásd még Ezrá 2:63.

3 2Mózes 21:37.

4 Lásd uo. 20:3-5.

5 Lásd 5Mózes 17:2-7.

6 Uo. 24:14.

7 3Mózes 19:27.

8 5Mózes 6:18.

9 4Mózes 6:24-26.

10 5Mózes 21:17.

11 Lásd 5Mózes 8:8.

12 Lásd Bráchot, 6. fejezet.

13 Lásd 2Mózes 21:35.

14 3Mózes 23:14.

15 5Mózes 25:7–10.

16 Lásd 2Mózes 12:19., 13:7.

17 3Mózes 2:11.

18 Uo.

19 Lásd uo. 27:28–29.

20 Példabeszédek 3:17.

21 5Mózes 13:15.

22 5Mózes 19:15.

23 4Mózes 32.

24 Lásd Maimonidész, A lázadók szabályai 2:1-2.

25 Lásd 3Mózes 18. és 20.

26 3Mózes 19:11.

27 Uo. 21:7.

28 Lásd a Sámuel ImájaZsidó Imakönyvben 367. old.

29 Lásd 2Mózes 30:7.

30 Jövámot 25b.

31 Lásd 5Mózes 32:38.

32 Lásd uo. 25:5–10.

33 3Mózes 16.

34 Lásd 3Mózes 25.

35 Uo. 19:16.

36 5Mózes 22:6.

37 Uo. 7.

38 3Mózes 19:17–18.

39 Uo. 19:14.

40 Bává Möciá 30b.

41 Szánhedrin 27a.

42 Sábát 20a.

43 Lásd uo. 130a–132b.

44 Lásd Bécá 28a–b., Mögilá 7b.

45 3Mózes 11:36.

46 2Mózes 21:15.

47 5Mózes 17:14–20.

48 Uo.

49 3Mózes 4:22–26.

50 5Mózes 6:4–9., 11:13–21.

51 Uo. 6:9., 11:20.

52 Szukká 30a.

53 1Mózes 17:10.

54 5Mózes 20:5–8.

55 Uo. 24:5.

56 Uo.

57 Uo. 6.

58 Uo. 7.

59 Uo. 8.

60 Lásd Bává Möciá 7: 1.

61 2Mózes 35:33.

62 5Mózes 22:13–19.

63 3Mózes 19:30.

64 4Mózes 6:2.

65 Lásd 3Mózes 25:17., Bává Möciá 58b.

66 3Mózes 22:28.

67 Lásd 5Mózes 31:19.

68 3Mózes 23:15.

69 Lásd Jövamot 119b., Kidusin 80a.

70 Lásd Jomá 39a.

71 3Mózes 23:42–43.

72 Bává Bátrá 169a. és Maimonidész, A kölcsönző és az adós szabályai 22:9.

73 Lásd 2Mózes 22:30.

74 Lásd Szánhedrin 78a.

75 2Mózes 21:37.

76 Lásd Sábát 114a.

77 5Mózes 6:18.

  • Küldés emailben

Fejezetek