A múlt kijavításának művészete

Az áldott emlékű lubavicsi reb­be, Menachem Mendel Schneer-son rabbi minden évben írt egy, a közelgő újévre felkészítő levelet „Népünk, Izrael fiainak és leányainak, szerte a világon” címmel. Alább egy ilyen levél szabad fordítását olvashatják.

 

Isten kegyelméből

  1. elul 18. (1978. szept. 20.)

Brooklyn, N.Y.

 

Népünk, Izrael fiainak

és leányainak, szerte a világon

Üdvözlet és Áldás!

Ezen év kezdetén említettük, hogy különleges jelentőséggel bír ez az esztendő, mert szökőév és egyben a 19 éves ciklus lezárása (máchzor kátán) is.

A szökőév alapvető célja, hogy pótolja a holdévek és a napévek hosszának eltéréséből adódó hiányt, és biztosítsa, hogy az ünnepek az év megfelelő szakaszában köszöntsenek be (pl. peszách tavasszal stb.).

Egy mélyebb értelmezés szerint a Hold járásán alapuló naptárunk („A zsidók a Hold alapján számolják az éveket”) egyben szimbólum és periodikusan ismétlődő emlékeztető is arra, hogy a zsidóknak Isten adta képessége van azon napok kijavítására, melyeket – bármilyen ok­ból kifolyólag – a zsidóság, a Tó­ra és a parancsolatok szempontjából nem használtak ki teljes mértékben. Továbbá, ha valakinek a viselkedése kívánnivalót hagyott maga után, legyen szó helytelen gondolatokról, szavakról vagy tettekről, akkor zsidóként képes arra, hogy a megfelelő elszántsággal és eltökéltséggel teljes mértékben kijavítsa a múlt minden hibáját és tévedését, egyetlen elhatározással és egyetlen pillanat alatt.

Ebben nyilvánul meg a megtérés, a tesuvá különleges és min­-
denekfelett álló tulajdonsága, mellyel a Tóra parancsolatai felett áll, hiszen azok teljesítése mind meghatározott időt igényel.

Például az első micva, melyet a parancsolatokra kötelezett embernek meg kell tennie, az égi királyság jármának, azaz Isten uralmának elfogadása – kábálát ol málchut sámájim, mely a parancsolatok magunkra vállalásának előfeltétele és alapja. Ezt a micvát a Smá Jiszráel recitálásával teljesítjük, az ima szavainak pontos és szándékkal való elmondásával, megfelelően összpontosítva. Ez pedig időt vesz igénybe.

Azonban a megtérés, ahogy fent említettük, abban is különleges, hogy egy pillanat alatt teljesíthető.

A megtérés felülemelkedik az időn és a fizikai világon, és egy pillanat alatt képes megváltoztatni a múltat, és megteremteni a megfelelő alapot a jövő számára.

Elul hónap természetesen a megtérés hónapja, melynek célja, hogy a zsidók az elmúlt évben elkövetett vétkeik kijavításával és mulasztásaik korrigálásával visszatérjenek gyökerükhöz és valódi lényegükhöz. Elul hónapon belül pedig az utolsó 12 nap erre a legmegfelelőbb, amikor minden egyes nap az év egyes hónapjainak felel meg.

Így tehát, ha ez az a periódusa az évnek, melyet a hibáink megtérés általi kijavításának szentelünk, akkor még inkább igaz ez a szökőévben ránk köszöntő Elul hónapra, különösen pedig arra, mely egy teljes ciklust zár le.

Az is érthető, hogy mivel a „Szolgáljátok az Örökkévalót örömmel” írásvers értelmében a Tóra minden parancsolatát örömmel kell betartanunk, a megtérés micváját is őszinte vidámsággal kell teljesítenünk, kü­lönösen, hogy a tesuvá az összes micva felett áll.

Egyértelmű, hogy nincs ellentmondás ez ügyben, hiába igényel a megtérés szigorú önvizsgálatot és őszinte megbánást, hiszen az a tény, hogy az Örökkévaló megajándékozta a zsidókat az egyetlen pillanat alatt teljesíthető megtérés lehetőségével és erejével, továbbá meg is ígérte számukra, hogy visszatérésük mindig elfogadásra talál, önmagában is ok a kitörő örömre.

Ezért, amikor egy zsidó elhatározza, hogy megtér, és ezt örömmel teszi, akkor elmúlnak a szorongásai, még azok is, melyeket korábbi tettei miatt érzett, mert „az öröm áttöri a határokat”. Minden esetben igaz a mondás, mely szerint „semmi sem állhat a megtérés útjában” és ez csak tovább növeli a megtérés kapcsán érzett örömöt.

Mivel az „Örökkévaló viszonozza a kegyességet”, méghozzá a legbőkezűbb módon, az isteni áldások korlátlan, túláradó mértékben hullanak ránk, és ezért biztosra vehető, hogy az Elul hónapban meghozott elhatározások mind teljes mértékben valóra válnak. Ez is hozzájárul a „ktivá vöchátimá tová” (jó beíratást és bepecsételést) jókívánság beteljesedéséhez az eljövendő új esztendőben, mindannyiunk és egész Izrael számára.

„Isten csodákat tesz” – ezen általános áldás része az a biztosíték, mely szerint a zsidó nép a száműzetés idejének végéhez közeledve megtérést gyakorol, amikor egy pillanat alatt, azonnal eljön megváltásuk.

Tisztelettel és a ktivá vechá­ti­má tová áldásával kívánok jó és édes évet mind anyagiakban, mind lelkiekben.

 

Menachem M. Schneerson

 

  • Küldés emailben

Fejezetek