A sábát, a szombat a legnagyobb zsidó ünnep. Az egyetlen, ennél is fontosabb nap Jom Kippur, amelyet éppen ezért "szombatok szombatjának" nevez a hagyomány. A szombat ünnepi jellege több tényezőből áll össze. Az emelkedett hangulatot biztosítja a Kiddus, a borral telt serlegre mondott áldás, az ünnepi étkezés és az asztalnál énekelt dalok. Szombaton a zsidó ember szellemi életet él. Elmegy a zsinagógába, még az is, akinek hétköznap nincs érkezése ehhez, elővesz egy-egy könyvet, amelyből népe hagyományaival, Tórájával ismerkedik. Ez a szellemi emelkedettség szerves része a szombatnak, amely sokkalta több egyszerű munkaszüneti napnál.

                Maga a szombati munkaszünet is egészen más, mint a keresztények vasárnapja vagy a mohamedánok pénteke. A szombati nyugalom, a nap szentségének szerves része, különleges napirendet ír elő a szombattartó zsidók számára. Harminckilenc féle áv meláchá, alaptevékenység sorolható fel, amelyeket szombaton nem szabad végezni. Ezek között szinte minden megtalálható, ami a mindennapi élethez elengedhetetlen.

                Önkéntelenül is kérdések sorát veti fel, hogy hogyan tudja megtartani a szombatot egy vallásos zsidó. Sötétben ül, mert nem szabad villanyt gyújtani? Hideget eszik, mert nem szabad főzni, melegíteni? Fagyoskodik télen, hőgutát kap nyáron, mert nem szabad bekapcsolni a légkondicionálót? Gyalog kapaszkodik fel a tizedik, esetleg a huszadik emeletre, mert nem szabad liftet használni?

* * *

A válasz minden ilyen kérdésre egyértelmű NEM. Igaz, valamikor így éltek a karaita szekta tagjai, mivel nem fogadták el a Talmud-bölcsek autoritását, és mechanikus módon, betű szerint értelmezték a Tóra szavait. A történelmi zsidóság, a vallásos zsidók nemzedékei azonban elfogadják az Írott Tan, a Torá SöBiktáv bölcseinek értelmezését a Tóra parancsolataira vonatkozóan. Az Írott Tan alapján álló háláchá, a zsidó jog úgy adja meg a Tóra törvényeinek, köztük a szombat parancsolatának végrehajtási utasításait, hogy azok kivitelezhetőek legyenek. Ahogyan a "szemet szemért, fogat fogért" bölcseink értelmezésében pénzbírságot jelent, ugyanúgy a szombat törvényei sem arra valók, hogy megtartásuk kínszenvedést okozzon a hithű zsidónak.

                Századunk technikai vívmányai segítségül szolgálnak a vallásos zsidónak abban, hogy a szombat törvényeit betűhíven megtarthassa, ugyanakkor meleg ételhez-italhoz jusson, hűtsön és fűtsön, liftet használjon és így tovább.

                A melegen tartás, a hátmáná elvét már kétezer éve a Talmud is ismerte. Akkoriban cserépkályhában, agyagkemencében vagy ágyban, párnák közt tartották melegen a szombatra főzött ételt, a chámint. Ma a közismert hőpalack, vagyis termosz, illetve a "platni", azaz a szabályozható villanyrezsó szolgál erre a célra. Az utóbbira akár több fazék ételt, illetve forró vizet lehet állítani az ünnep bejövetele előtt, hogy szombaton reggel meleg kávé, délben gőzölgő sólet legyen az asztalon.

                Régen a péntek esti gyertyagyújtás oldotta meg a világítás problémáját. Szombaton valóban nem szabad világot, illetve tüzet gyújtani, de egyáltalán nem tilos használni a szombat bejövetele előtt meggyújtott lámpa fényét, a jó előre befűtött kályha melegét. Manapság a konnektorba dugható "szombatóra" segítségével a szombat beállta előtt meggyújtott villany, légkondicionáló vagy hősugárzó akkor hagyja abba a működést, amikor kívánjuk: csupán be kell programozni, be kell állítani, hogy mikor kapcsoljon ki. Ugyanezen az elven működik a "sábátlift", a speciális automata felvonó, amely önműködően jár fel és le, minden szinten megállva egy időre. Ebben még egy gombot sem kell megnyomni, a benne utazó ember súlya sem befolyásolja a működését, és a háláchá megengedi az ilyen lift használatát szombaton.

* * *

Mindebből logikusan következik: a szombat úgy tölt be központi szerepet a zsidó életben, hogy ez az élet egyáltalán nem válik korlátozottá vagy elviselhetetlenné az utasítások betartása következtében. A "nyugalom" és a "szentség" a zsidóságban rokon értelmű fogalmak. A szombatra előírt nyugalom feltételezi és biztosítja a szentség fogalmát. Akinek már volt alkalma tapasztalni Jeruzsálem vallásos negyedeiben vagy Bné Brákban a szombat hangulatát, az bizonyára nem cserélné fel ezt a modern élet bábeli zűrzavarával. Jó szombatot kívánunk minden olvasónknak!

                                                                              A szerkesztő

Az említett szombatórák beszerzéséről, használatáról és az ezekkel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a szerkesztőségben lehet felvilágosítást kapni. Telefon: 268-0183.