Kezdőlap - Könyvtár

Zsidónak lenni jó…Beszélgetés az EMIH világi vezetőivel

Zsidónak lenni jó…

 

Hagyomány, közösség, vallás

 

Beszélgetés az EMIH világi vezetőivel

 

Dr. Sarkadi Sándor elnök (közgazdász) és Mucsi Éva alelnök (mérnök) az EMIH - Egységes Ma­gyarországi Izraelita Hitközség világi vezetői 2007. júniusa óta állnak a hitközség élén, a szervezet munkájában már a kezdetektől fogva részt vesznek. A Hitközség vallási vezetőivel és a világi veze­tőséggel együtt irányítják a mára már több ezer tagot számláló, lelkes, tanulni vágyó felekezetet.

 
- Hogy kerültek kapcsolatba a zsidósággal?
 

Mucsi Éva: Már felnőttként kezdtem tanulni Oberlander Báruch rabbinál. A lányom haszid férje oldalán, Ameriká­ban találta meg a boldogságot. Fiam szintén érdeklődik a vallás iránt.

Sarkadi Sándor: Zsidó hagyományo­kat tartó, holokauszt túlélő családba szü­lettem.

 

-   Hogy látják a zsidóság helyze­tét Magyarországon?

 

Mucsi Éva: Saját személyes példám­ból úgy érzem, a legfontosabb a tanu­lás, gyökereink személyes megismerése és megélése. Megtapasztalása annak, hogy akár a világinak vélt gondolatvilá­gunkban is nagyon sok elem származik az ősi zsidó tanokból. A „vérünk ez", ha akarjuk ha nem. Fontos lenne, hogy Magyarországon egy sokszínű, egymást segítő és nem lökdösődő zsidó közélet is kialakuljon.

 
-   Jó Magyarországon zsidónak lenni?
 

Mucsi Éva:Igen. Fel kell ismernünk, hogy zsidónak lenni jó, és ezt csak az által tehetjük meg, ha azonosulunk a zsi­dóság évezredes értékeivel...

Sarkadi Sándor:... és nem a környe­zetünk által kialakult „zsidó definíciót" tesszük magunkévá, hanem azt ami en­nek a valódi jelentése. A zsidóság valódi jelentésének semmi köze pl. a hazai po­litikai közbeszédben adott definíciókhoz, habár sajnos előszeretettel azonosítják vele. A Judaizmus egy vallás, amely a modemi civilizáció alapjait szolgálta és évezredes értékei vannak. Az aktuálpolitika mindenkinek a magánügye...

 

-   Mik az EMIH céljai?

 

Sarkadi Sándor: Az EMIH középen áll, egyszerre képviseli az autentikus zsi­dó értékeket „kompromisszumok nél­kül", és egyben törekszik arra hogy min­den eszközt megragadjon ezeknek az értékeknek a közvetítésére. Egyetemet, óvodát működtetünk, könyveket adunk ki, rendezvényeket szervezünk. A Ma­gyarországon élő izraelieket is külön kö­zösségbe tömörítjük. És a komunikáció minden eszközét megragadjuk az oktatásra és az ismeret­terjesztésre.

Mucsi Éva:A tanu­lás mellett a közös­ségi programok is nagyon lényegesek, hiszen sok embernek éppen egy törődő közösség, a hovatar­tozás erősítő érzése hiányzik. Én például aktív szervezője va­gyok a Hanna Női Klubnak. A Klubban havonta száz-kétszáz vallásos és nem val­lásos zsidó nő találkozik, hogy jó hangu­latban, finom falatok mellett többet tud­jon meg magáról, mint nőről, anyáról vagy feleségről.

 
- Mi az EMIH világi vezetésének a feladata?
 

Mucsi Éva: A rabbik és a világi vezetők együtt tanácskoznak. Mindenki tud va­lamit, mindenkinek van tapasztalata egy adott területen. Mindenki a saját szemszögéből közelíti meg az adott kér­dést. Ezen kívül a mi feladatunk az is, hogy a Hitközség anyagi forrásainak elő­teremtésében segítsünk. Az EMIH nem részesül állami támogatásban, így kizá­rólag hazai híveink és a külföldre szakadt magyar származású szponzoraink támo­gatására hagyatkozhatunk. Ez egyben valahol a védjegyünk is, hiszen így maga a létezésünk és fejlődésünk bizonyítéka

annak, hogy az emberek elismerik mun­kánkat és támogatják azt. Minden egyes rendezvényért, könyvért, óvodás gyer­mekért keményen meg kell dolgoznunk. Támogatóink társaink ebben a nemes munkában.

 

- Hogy látják az EMIH és a Mazsihisz viszonyát?

 

Sarkadi Sándor: Minden szer­vezettel szívesen együttműködünk. Nem határolódunk el senkitől. A ren­dezvényeinken mindig van egy-egy jelentős személyiség a Mazsihiszből, akik elfogadják a meghívásunkat. Fi­atalok vagyunk, semmilyen beidegző­désünk nincs. Úgy érzem sokaknak céljuk az, hogy a hitközségeink közötti természetes nézeteltéréseket felfújják.

 

- Van Magyar­országon antiszemitizmus?

Mucsi Éva:Saj­nos van. Ez ellen tennünk is kell, de be kell látnunk, hogy min­den szempontból
egészségtelen, ha zsidó identitástudatunk az „antiszemitizmus elleni harcban" merül ki. Hiszen az anti­szemitizmus egy ijesztő és félelmetes, de mégis külső jelenség. Nekünk magunk­nak saját magunkban kell egy egészséges zsidó öntudatot kialakítanunk.

Sarkadi Sándor:Az antiszemitizmus ellen is sok féle képpen lehet tenni. Nem biztos, hogy az a jó, ha minden „veréb­re ágyúval lövünk", mert ez a fordított eredményt is kiválthatja. A nyitottság, az ismeretterjesztés - például egy „zsidó sá­tor" a Szigeten - legalább ilyen lényeges

eszközei az előítéletek és gyűlöletek el­leni törekvéseknek. Nagyon sok ember úgy gyűlöl, hogy igazából nem is tudja, ki a gyűlölete alanya.

 
Szász Eszter
 
Téma: Emih

Téma: zsidó identitás

Röé

Szakaszunk – Röé (5Mózes 11:26–16:17.) – többek között megismétli a tiltott állatok és madarak listáját, és ezzel párhuzamos a leviticusi Smini szakasszal. Figyelmeztet a hamis prófétákra, megismétli a vér élvezetének tilalmát és előírja a bálványimádás megszüntetését ez elfoglalt Kanaánban, amiből ezáltal lesz Izrael Földje (Erec Jiszráél). A szakasz végén a három zarándokünnepet ismétli és részletezi az Írás, hangsúlyozva ezek örömünnep jellegét.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Őszi Nagyünnepek ימים נוראים

Idén szeptember 24-én este köszönt ránk a zsidó újév, Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5775-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket a világ létezésére és újjáteremtésére. Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur (idén október 3-a estétől 4-e estéig), az Engesztelőnap, melyen 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatunk, és tilos közterületen/re/ről hozni-vinni dolgokat. Ez továbbá az egyetlen böjt, amit akkor is megtartunk, ha sábeszre esik. Megéri, mert ezen a napon eltőrlődnek a bűneink, "tiszta lappal" indulunk az új évben. A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukkot, sátoros ünnep (idén október 8-án este kezdődik és október 16-a estéjéig tart.). Melynek legvégén pedig a Smini Áceretet (október 15-16), és a Tóra örömünnepét (16-17) vígadjuk.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: