Kezdőlap - Könyvtár

A Chábád minden zsidóhoz szól

A Chábád minden zsidóhoz szól

 

Dávid Admon úrral, Izrael Állam magyarországi nagyköveté­vel a Fullánk utcai épületben találkoztunk. A nagykövet mint mindig, most is barátságosan fogad otthonosan berendezett irodájában. Magyarul beszélgetünk. Mosolyogva jegyzi meg, hogy idáig az Izraelbe utazók keresték meg, hogy biztonsá­gos-e a zsidó állam. „Most a helyzet megváltozott. Izraelből csöng állandóan a telefon, és azt kérdezik, hogy biztonságo­san utazhatnak-e Budapestre?"

 

Nagykövet úr részt vett az EMIH és a Chábád Pilisi Hétvégéjén, amely szeptember 15-17- én
Dobogókőn került megrendezés­re.

 

    Milyen benyomást tett Önre a találkozó?

 

- Ilyen helyen még sosem voltam, hogy közel kétszáz zsidó - több­ségükben fiatal - vegyen részt egy ilyen rendezvényen. Ilyet Magyaror­szágon soha és sehol sem tapasz­taltam. Ezek az emberek tudni és tanulni mentek oda, hogy választ kapjanak a kérdésre: mi az, hogy zsidóság? Nagyon fontos, amit a Chábád csinál, hogy a fiatalok részé­re a zsidósággal kapcsolatos ismere­tek elérhetőek legyenek. Jó benyo­mást tett rám az a vidám és pezsgő élet, amit a Pilisben megtapasztal­tam. Izraelben viszonylag könnyű, hiszen a gyermekek az iskolában tanulják a Tanach-t, ismerik meg az ünnepeket és az azzal kapcsola­tos szokásokat. Ott élnek és már az
életből is tanulnak. Magyarországon a helyzet más. A felnövekvő nem­zedékek nem részesülhettek zsidó oktatásban és így fontos, hogy a megfelelő intézmények minél szélesebb körben érjék el a fiatalságot.

 

    Nem ez lenne a zsidó vallási irányzatok elsőrendű feladata?

 

- A helyzet az, hogy a zsidóságon belül többféle irányzat létezik. A re­form, a neológ, az ortodox és azon belül például a Chábád. A Chábád minden zsidóhoz szól, és nem tesz különbséget közöttük. Elfogadja és segíti őket, hogy minden zsidó számára megadasson a lehetőség az is­meretek megszerzésére.

 

    Izraelben milyen tendenciák ér­vényesülnek a vallásosságot illető­en? Van-e valami változás az el­múlt évekhez képest?

 

- Nincs változás. Sokan keresik a gyökereiket, ám az emberek idejé­nek nagy részét ma a Libanonban és Iránban zajló események foglalkoztatják. Libanonban a helyzet javult, mert a Hezbollah elveszítette rakétái nagy részét, a határ mentén épített bunkeréit és ásott alagútjait az izra­eli hadsereg, a Cáhál felrobbantot­ta és vissza kellett vonulnia a hatá­rokról. Irán ezzel fontos hídfőállást veszített el. Ennek ellenére az iráni atomprogram miatt kialakult helyzet komoly aggodalomra ad okot.

 

   Hogyan látja a helyzetet most? Az ENSZ várhatóan szankciókat léptet életbe Teheránnal szem­ben?

 

- A mostani helyzet engem a II. Világháború előestéjére emlékeztet, ami­kor Hitler magának követelte az akkori Csehszlovákia egy részét, ahol nagyon sok szudétanémet lakott. Európa, hogy a háborút elkerülje, ki­elégítette Hitler követeléseit, felosz­tatta és feláldozta az országot. A há­borút Hitler mégis kirobbantotta és 60 millió ember ezért az életével fi­zetett. Izraelnek hallatnia kell a hangját az iráni fenyegetéssel szemben. Az Iránnal folytatott európai tárgya­lások ugyanis sehová sem vezetnek és sajnos nem sok esély mutatko­zik arra, hogy a Biztonsági Tanács rendszabályokat foganatosítom Iránnal szemben.

Bála
 

Ma van az Omer számlálás

2.

napja ez 0 hét 2 nap
olvasson tovább >>>

Ácháré Mot

Szakaszunk – Áchré Mot (3Mózes 16-18.) – a Jom Kippuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. "bűnbakot" küld a pusztaságba, amely "magával viszi Izrael népének vétkeit".

Ezenfelül a szakasz – amit gyakran együtt olvasunk a következő, Ködosim, szakasszal – a zsidó élet szentségéről tárgyal, ezzel kapcsolatos vonatkozásban előírásokat tartalmaz.

Peszách פסח

  Kovászos eladási meghatalmazás kitölthető itt. A nyolcnapos ünnep (idén 2014. április 14. estétől április 22. estéig) a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le.   Széder esték nagy választékban   Kapható az EMIH és a Chabad Kiadásában Az Örködés Éjszakája - Peszáchi Hágádá.  Film: Modell Széder Köves Slomóval                                                 Pesach in English

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: