Kedves György!
A kérdés megválaszolásához tisztázzuk, kik a lévik és kik a kohénok. A lévik Jáákov harmadik gyerekének (1Mózes 29:34.) le-
származottai, akik a Szentélyben szolgálatot teljesítettek. Ez eredetileg az elsőszülöttek joga lett volna, de ők kegyvesztettek lettek az aranyborjú bűne miatt, így szállt ez a tisztség Lévi törzsére (4Mózes 3:12-13., 8:17-18. és
Rási uo.). A kohénok egy speciális csoport a lévitákon belül, ők Áron főpap leszármazottai (2Mózes 29:29.), akik bemutatták a Szentélyben az áldozatokat. A többi lévi zenével és énekkel kísérte a szertartásokat, ők voltak a Szentély őrei, stb. (Maimonidész A Szentély felszerelésének és az ott szolgálatot végzőknek szabályai 3:2.).
Nekik is jár megkülönböztetett tisztelet, pl. ők is kaptak minden szentföldi termésből tizedet mászér néven (4Mózes 18:21., 24.), illetve napjainkban a kohén után másodiknak hívják fel őket a Tórához (Sulchán áruch OC 135:3.). (Ha nincs jelen kohén, nem kötelező a lévit felhívni [uo. 6.], de illendő [lásd Nötivim biszdé háslichut 2. kötet 72. oldal]).
Elsőszülöttjeiket a kohénokéhoz hasonlóan nem kell kiváltani (Sulchán áruch JD 305:18.). Ebből a szempontból nem csak a csecsemő apjának kohén vagy lévi volta számít. Ha az anya kohén vagy lévi leánya, akkor sem kell kiváltani az elsőszülötett (uo.).
A Gut sábesz magazinban korábban részletezett házassági szabályok, melyeket kérdésében említ, csak a kohénokra vonatkoznak, a lévikre nem.
Üdvözlettel
Oberlander Báruch
