Kivel házasodhat egy kohén?

Tisztelt Rabbi!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy szabad-e kohénnak betért nőt feleségül vennie? Ha nem, mi a teendő, ha mégis megköttetett egy ilyen házasság?

Üdvözlettel,

Gábor

Kedves Gábor!

A kohénok, a papi családból származók: Áron főpap fiúági leszármazottjai (2Mózes 40:15.; Sulchán áruch, Even háezer 8:1.). Őket választotta ki az Örökkévaló, hogy Szentélyben az istenszolgálatot végezzék (5Mózes 18:5.). Ez a szent feladat különböző kiváltságokkal és megszorításokkal egyaránt jár. Munkájuk fizettségeként 24 féle juttatást kapnak a zsidó nép többi tagjától (lásd 4Mózes 18:8–24., Bává kámá 110b.). Ilyen pl. az elsőszülött kiváltásáért adott öt darab ezüstpénz (4Mózes uo. 16.), a kenyérsütéskor levett chálá (tésztaáldozat – uo. 15:20.), stb. Emellett megtiszteljük őket azzal, hogy mindig elsőbbséget adunk nekik, pl. a Tóraolvasásnál elsőnek hívjuk fel a kohént (SÁ Orách chájim 135:3.), stb.

Ugyanakkor a kohént, mint Isten szolgáját bizonyos előírások is kötik. Az egyik ilyen, hogy nem szabad halott közelébe mennie, temetésen részt venni, temetőbe mennie, nehogy tisztátalanná váljon (3Mózes 21:1., SÁ Jore déá 269:1.). Másik kikötés, hogy csak született zsidó hajadont vehet el feleségül (3Mózes uo. 7., Jechezkél 44:22.). Ez kizárja az elvált nőket (Sulchán áruch EH 6:1.), akkor is, ha háláchikusan váltak el, és így már szabadon köthetnek újabb zsidó házasságot. Ugyancsak kizárja azokat, akik nem zsidónak születtek, hanem háláchikusan betértek, noha zsidóként már házasodhatnak zsidó férfival (uo. 8.). A Sulchán áruch (uo. 4:19., 7:17.) szerint olyan lánnyal sem szabad házasodnia kohénnak, akinek csak az anyja zsidó, az apja nem. Azonban, ha egy ilyen házasság már megköttetett, nem kell elválniuk (Chelkát möchokék 7:26. Lásd még Jábiá omer responsum 10. kötet Even háezer 14. fejezet). 

Ha egy nem-zsidó lány azzal a szándékkal tér be, hogy egy kohénnal házasodhasson, az megkérdőjelezi a betérése törvényességét is. Ugyanis a betérő ugyanis azzal a szándékkal válik zsidóvá, hogy magára vállaljon minden tórai és rabbinikus előírást (Böchorot 30b., Maimonidész A tiltott testi kapcsolatok szabályai 12:17., 14:8.). Egyáltalán nem is tud betérni valaki azzal a szándékkal, hogy minden micvát be fog tartani egy kivételével (lásd Misnát hágér 2:12.).

Ha egy kohén valahogy mégis olyannal kötött házasságot, akivel nem lett volna neki szabad, még ha a zsidó törvényeknek megfelelően, chüpe alatt házasodott, akkor sem szabad ebben a házasságban tovább élniük, hanem mielőbb kötelező elválniuk (Sulchán áruch EH 6:6.). Amíg nem válik el, addig nem illetik meg a kohénok előjogai: nem adhat papi áldást, nem hívják a Tórához elsőként (Sulchán áruch OC 128:40.) [kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e felhívni őt a Tórához – lásd Máchne Chájim responsum, Even háezer 2. kötet 3. fejezet; Igrot Mose responsum Orách chájim 5. kötet 3. fjezet végén], stb. Az ilyen házasságból származó fiúgyerek nem számít kohénnak (SÁ EH 7:14., 20.).

Üdvözlettel

Oberlander Báruch

  • Küldés emailben