Kiszlév hónap jeles napjai

Egy héttel ezelőtt kezdődött kiszlév hónap, mely az ünnepeket nélkülöző chesván hóval ellentétben bővelkedik jeles napokban és ünnepekben. Ez a szabadság, az öröm, az átalakulás hónapja, melynek csúcsát chanuka már tévét hónapba is átlógó, nyolcnapos ünnepe jelenti. Olvasóinknak kiszlév hónap jeles eseményeit mutatjuk be, hászid szemszögből.

  1. Ros chodes kiszlév – kiszlév újholdja

A hónap első napja a Rebbe visszatérésének időpontja. Az áldott emlékezetű Menachem Mendel Schneerson rabbi 1977 smini áceretjének estéjén kapott súlyos szívinfarktust. Többhetes lábadozás után kiszlév hónap első napján, újholdkor tért vissza hászidjai körébe. Ez az a nap, amikor a lubavicsi hászidok megemlékeznek Rebbéjükkel való különleges lelki kapcsolatról, mely akkor sem szűnt meg, amikor a Rebbe testileg nem tudott a híveivel lenni.

Bár a Rebbe 1994-ben visszaadta lelkét a Teremtőnek, tanításai tovább élnek, és hászidjai ezt ünneplik ros chodes kiszlévkor a mai napig.

A Rebbe

  1. Tet és jud kiszlév – kiszlév 9-10.

Ez a két nap a második lubavicsi rebbe, DovBer Schneuri rabbi életének három sorsfordító eseményét jelzi. Ő volt az, aki hászid udvarát Lubavics faluban rendezte be. A hónap kilencedike születésének (1773) és egyben halálának (1827) évfordulója – idén november 17., szombat -, a következő, tizedik nap pedig 1826-os szabadulásának emléknapja. A cár emberei hamis vádak alapján fogták el és börtönözték be a második rebbét, és kiszlév hó 10-én engedték végül szabadon, felmentve őt minden vádpont alól.

A mitteler rebbe, ahogyan a hászidok nevezik, már apja és elődje, a ljádi Sneur Zálmán rabbi életében híres volt arról, hogy apja tanításait hosszasan, magyarázva és kiterjesztve, mély filozófiai gondolatokkal gazdagítva elemezte. Vezetősége idején számos hászid könyvet adott ki, többek között apja elmélkedéseit az imákról és a Zohárról, valamint saját munkáit. Mi sem jellemző jobban arra, hogy milyen mélyen megélte a hászid tanácsokat, mint az, hogy veje, unokaöccse és egyben örököse, Menachem Mendel Schneerson rabbi, a Cemách Cedek azt mondta róla, hogy ha DovBer rabbi elvágná az ujját, vér helyett hászid tanítás folyna ki belőle. A mitteler rebbe nagyban támogatta az Erec Jiszráelben történő letelepedést, lánya 1845-ben költözött Hevronba, hogy férjével a helyi Chábád hászidok élére álljon. A második rebbe tanításai a mai napig a Chábád hászidizmus tanításainak legintenzívebb formáját képviselik.

Mitteler rebbe

  1. Jud-dáled kiszlév – kiszlév 14.

Ez a nap egy történelmi esküvő emléknapja (idén november 22.): 1928-ban ezen a napon kötött házasságot a hatodik rebbe, Joszef Jicchák Schneerson második lánya, Chájá Muska unokatestvérével, Menachem Mendel Schneerson rabbival, aki 1951-ben a Chábád Lubavics mozgalom hetedik rebbéjeként apósa örökébe lépett. Ez az időszak igencsak nagy bizonytalanságot jelentett a Chábád számára. Joszef Jicchák rabbi nem egészen egy évvel korábban szabadult egy szovjet börtönből, és átmenetileg a lettországi Rigában élt, és nem tudta, hol állítsa fel új központját. A Varsóban kötött esküvő egy új korszak ígéretét hordozta magában a chábád hászidizmus számára – a hatodik rebbe vejéből 23 ével később a hetedik Rebbe lett.

A Rebbe az esküvője előtt

  1. Jud-tet kiszlév – kiszlév 19.

Ez a nap a hászidizmus születésnapja (idén november 27.). 1798-ban ezen a napon szabadult ki a börtönből a cár utasítására Chábád hászidizmus alapítója, az Álter rebbe, a ljádi Sneur Zálmán rabbi. Az Álter rebbét azért tartóztatták le, mert hamisan azzal vádolták meg, hogy a francia forradalmat támogatja, és garázdálkodásra, illetve anarchiára buzdítja a zsidó fiatalokat. Sneur Zálmán rabbi ekkorra már a hászid mozgalom jelentős vezetője volt, így a hamis vádak az oroszországi hászid mozgalom ellen is irányultak. Jud-tet kiszlév az Álter rebbe szabadon bocsátásának, egyben sajátos gondolkodásmódjának és tanítási módszerének ünnepe is. Az ötödik rebbe, Sálom DovBer Schneersohn rabbi így írt jud-tet kiszlévről: „ünnep, melyen lelkünk megváltatott békében, és megkaptuk lelkünk fényét és életét”, majd hozzátette: „Azt is mondhatnánk, hogy ez a hászid tanítások, az Élő Isten szavainak újéve”. Ebben a levélben olvasunk a jud-tet kiszlév jeles nappá való kikiáltásáról: „Ez a nap jelenti munkánk kezdetét, mely arra irányul, hogy beteljesítsük a teremtés valódi célját ezen a földön, vagyis azt, hogy szent Tóránk legbelsőbb fényét előhozzuk…”. Ez a nap egyben a halálozási évfordulója az Álter rebbe mesterének, a mezricsi mágidnak is, aki 1772-ben hunyt el.

Álter rebbe

  1. Chanuka

Chanuka (idén november 3-10.) nyolc napja nem kizárólagosan hászid ünnep, mint az eddig felsoroltak, ám a hászid tanítások egyik jellegzetessége éppen az, hogy a korábban is meglevő zsidó gyakorlatot és hagyományt gazdagítja a hászidizmus eszméivel. Talán éppen azért, mert a hászid gondolatoktól áthatott kiszlév hónapot koronázza meg, hanukának különös jelentősége van a Chábád hászidizmus számára. 1965-ben jud-tet kiszlévkor a Rebbe történelmi jelentőségű beszédet tartott. A Tóra minden egyes aspektusa, mondta, valamint az összes, a Tórához fűzhető magyarázat szoros kapcsolatban áll az Örökkévaló kinyilatkoztatásával. Amikor azonban a Tórát, annak valamely történetét, vagy törvényét, erkölcsi útmutatását tanulmányozzuk, a benne rejlő isteni nem mindig egyértelmű. A hászid tanítás lényege, hogy rávilágítson ezekre a részletekre, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljanak. Éppen ezért hasonlítják a hászid tanításokat az olajhoz. Az olaj ugyanis egyfelől elkülönül, nem keveredik a vízzel, hanem feljön a víz tetejére, másfelől azonban mindenhova szétfolyik, mindent eláztat. A hászid tanításban ugyanígy megvan az elkülönülés és a mindent átjárás kettőssége. Nem véletlen tehát az sem, hogy hanuka központi motívuma éppen az olaj, az egy napra való tiszta olaj, mely csodás módon nyolc napig égett. Hanuka megünneplésével e magasröptű gondolatok materializálódnak, szó szerint megvilágítván a valódi világot.

Az első nyilvános chanukai gyertyagyújtás

A hanukai fények meggyújtásának ideális időpontja naplemente után van, a gyertyatartó ideális helye az utcán, az otthon ajtaján kívül található. Az isteni fényt nem zárhatjuk el olyan helyekre, melyek már amúgy is világosak, és nem maradhat kizárólagosan magánügy sem. A Rebbe számára a menóra és annak törvényei azt az ideális szerepet szimbolizálták, melyet a vallás játszik egy köztéren: az erkölcsi világosság forrása, mely a társadalom legsötétebb sarkaiba is eljuttatja fényét.

1974 hanukáján Abraham Shemtov rabbi materializálta e gondolatokat, amikor felállította az első köztéri menórát Philadelphiában. A következő évben Chaim Drizin rabbi emelt óriási menórát a San Franciscó-i Union Square-en, és a Chábád küldöttei néhány éven belül követték e példákat.

E köztéri menórák igen látványos módon vitték be a köztudatba a zsidó vallásgyakorlatot, és nem egyszer alakult ki körülöttük vita. A Rebbét azonban ez nem ingatta meg: „Számtalan zsidót hatott meg és inspirált hanuka szellemisége, melyet mi – talán elsőkként – vittünk el nekik.” – mondta.

 

zsido.com

  • Küldés emailben