Dávid Ben Ávráhámot két hónapig tartották rettenetes körülmények között bezárva a Palesztin Hatóság hevroni börtönében. Rendszeresen megverték, bántalmazták, és arra is megpróbálták rávenni, hogy tegye semmissé a betérését és térjen vissza az iszlám valláshoz.

A férfi, aki héber nevét betérése nyomán kapta és korábban a Számeh Zeitun nevet viselte, szabadulása után barátja, Chájim Pereg jeruzsálemi otthonába költözött. Ő volt az, aki segítette Ben Ávráhámot a betérési folyamat során, melyet a Bnéj Brák-i bét din (rabbinikus bíróság) folytatott le, az októberben elhunyt Niszim Karelitz rabbi vezetésével. Ben Ávráhámot októberben tartóztatták le a Palesztin Autonómia felfegyverzett ügynökei, amikor a férfi a fiát látogatta meg Hevronban. „Megbilincseltek és börtönbe hurcoltak. Rengeteg verést szenvedtem ott el… Az őrök mindenkinek elmondták, hogy betértem és zsidó vagyok. A rabok gyakran körém gyűltek, fojtogattak, és rettenetesen megvertek.” – mondta egy interjúban a férfi, akit később magánzárkába helyeztek el.

Palesztin hivatalnokok eredetileg arra hivatkoztak, hogy a férfi erőszakos vitába keveredett a testvérével, és emiatt tartóztatták le, ám amikor letették az óvadékot, és a palesztin bíróság elrendelte Ben Ávráhám szabadon bocsátását, a hevroni kormányzó megakadályozta azt.

Muszlim vallási vezetők több ízben megpróbálták rávenni, hogy visszatérjen az iszlámhoz. „Ezt a lehetőséget azonnal elutasítottam. Elhatároztam, hogy a zsidó nép része leszek, és egyáltalán nem áll szándékomban visszatérni.”

A börtönben a bántalmazás és zaklatás mellett éheztették is a férfit: „Olyan szűkös adagokat kaptam, hogy egy egérnek is kevés lett volna. Megtagadták tőlem a vizet is. Háromszor ájultam el és kerültem kórházba.”

A férfi érdekében több izraeli is megpróbált nyomást gyakorolni a hatóságokra, köztük az őt befogadó Chájim Pereg, aki a védelmi és a belügyminiszternél is járt, hogy állampolgárságot szerezzen barátjának és rábírja a vezetőket, hogy gyakoroljanak nyomást a Palesztin Autonómia vezetésére a férfi szabadon bocsátása érdekében. Slomó Glick rabbi, Karelitz rabbi titkára Árje Deri belügyminiszternél lobbizott, mellette pedig néhány non-profit szervezet is kampányolt izraeli tisztségviselőknél, hogy lépjenek közbe Ben Ávráhám érdekében.

Izrael többnyire óvatosan kezeli a palesztin betéréseket. A kormány Betérési Hatósága rendszeresen elutasítja a palesztin jelentkezőket anélkül, hogy komolyabban elmélyednének a kérelem részleteiben. Vannak, akik, mint Ben Ávráhám is, privát intézményekhez fordulnak, és ott viszik véghez a betérésüket.

A Védelmi Minisztérium Polgári Hatósága, mely a Palesztin Hatósággal való mindennapos ügyeket intézi, hivatalosan bejelentette, hogy az esetet kizárólagosan a palesztinok belső ügyének tekinti. A színfalak mögött azonban, nem-hivatalos módon magas rangú izraeli hivatalnokok léptek közbe és gyakoroltak erőteljes nyomást a Palesztin Hatóság vezetésére Ben Ávráhám szabadon engedése ügyében. A Polgári Hatóság emellett engedélyt adott a férfinak arra, hogy izraeli területen maradhasson, bár egyelőre még nem tisztázott, hogy átmeneti, vagy végleges letelepedési engedélyről van szó.

Pereg elmondta, hogy Ben Ávráhám olyan a számára, mintha rokona lenne: „Harminc évvel ezelőtt veszítettem el a bátyámat egy merényletben… ám az emberekbe vetett hitemet nem veszítettem el. Reméljük, hogy Izrael elismeri [Ben Ávráhám] betérését, és állampolgárságot biztosít a számára. Valódi hős ő, akárcsak a nagyapja, Száid Zeitun, aki az 1929-es hevroni mészárlás során több tucat zsidó életét mentette meg.”

zsido.com

Forrás: TOI

Megszakítás