Kinek a kötelessége, kinek a küldetése

 

Elõzõ számunkban megjelent cikkünk (Élõ kapja a virágot, kavicsot a holtnak hantja, Egység 73. szám, 12. oldal) folytatásaként áttekintjük mindazokat a szereplõket és feladataikat, akik a temetõk karbantartásával és rendezésével foglalkoznak Ezek sorrendben a következõk: hitközségek, önkormányzatok, civil szervezetek, önkéntesek. 

 

Magyarországon jelenleg körülbelül 1800 helyszínen találunk zsidó temetkezési helyet, vagy sírok maradványait. Ebbõl 1272 szerepel a Mazsihisz honlapján fellelhetõ adatbázisban. A többi közül 50-et a helyi hitközségek gondoznak, kb. 250 az illetékes önkormányzatok kezelésében áll, nagyjából ugyanennyit pedig valamilyen szervezet vagy magánszemély tart karban – tájékoztatott bennünket Winkler Miksa, aki az egyik legalaposabb ismerõje a magyar zsidó temetõk helyzetének.

A vészkorszakot követõen, az 1950-es években bekövetkezett, államhatalmi indíttatásra létrehozott kényszeregyesülés eredményeképpen, 1990-ig a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, a MIOK égisze alatt mûködhettek a zsidó hitközségek és nekik kellett volna gondoskodni az összes elhagyott temetõk karbantartásáról is. A rendszerváltás után ez a szervezet alakult át a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségévé, amelyik a magyarországi demokratikus átalakulás után, az elindított kárpótlási folyamatokban magának követelte a zsidó közösségek örökösének szerepét, javakat és egyben bizonyos feladatokat is vállalva. Így szállt rájuk a temetõk gondozásának feladata is. ’90-es évek végén kötött megállapodás szerint, ehhez hozzávetõlegesen évi 40 millió forint állami támogatást is kapnak.

Jelenleg ez azt jelenti, hogy saját kimutatásuk szerint 1272 temetõ és sírkert karbantartását kell elvégezniük. Felmerül a kérdés, mit jelent esetünkben a karbantartás? A legtöbb településen található temetõgondnok, aki havi csekély javadalmazás ellenében felügyel a temetõ kulcsaira, illetve szervezi a temetõ gondozását, amit a legtöbb esetben a fû évenként egyszeri kaszálását jelenti. A temetõk felújítására vagy a kerítés alapos karbantartására sajnos nagyon ritkán jut pénz.

Az önkormányzatok két ponton lehetnek érintettek a zsidó temetõk gondozásában: részint valamelyik hitközséggel vagy magánszervezetekkel kötött szerzõdés révén, részint, mint a temetõk fenntartója. Ez utóbbi esetben saját költségvetésükbõl kell gondoskodniuk a temetõk karbantartásáról. Az, hogy ez mit takar, nagyban függ az önkormányzat akaratától és anyagi lehetõségeitõl is. Míg egyes helyeken ez épp, hogy a fû lekaszálását jelenti, másutt komoly projektek keretében gondoskodnak az egykor itt éltek sírhelyeirõl. Kelet-Magyarországon, ahol a legtöbb zsidó temetõ található, ritkán akad felesleges pénz az önkormányzatoknál az elhagyott sírok gondozására. Általában a legtöbb, amit tehetnek, hogy a derékig érõ füvet évenként kaszáltatják – elsõsorban a belterületen található temetõk esetében, míg az erdõk mélyén, vagy a határban megbúvó temetõk esetében sokszor ez is elmarad.

Több szervezet együttmûködésére példa az elõzõ számban említett kisvásárhelyi zsidó temetõ, amelyet helyi kezdeményezésre a Zala Megyei Önkormányzat és a Mazsihisz újítatott fel közösen. Itt kell megjegyeznünk, hogy elõzõ számunkban a helyi körjegyzõtõl kapott tájékoztatás alapján arról számoltunk be, hogy a temetõ fala, amelyet a Zalaegerszegi Hitközség állíttatott helyre, omlani kezdett. Ez nem fedi a pontos valóságot, valójában csak az elülsõ szakaszon állították helyre az eredeti kõkerítést, a többi oldalról az egymásra rakott kövek jelzik a temetõ határát és oda valódi kerítés a mai napig nem épült.

A legnagyobb magánszervezet, amelyik a temetõk felújításáért dolgozik Ma­gyar­országon, az amerikai HFJPC, a Zsidó Temetõk Megõrzéséért Örökség Alapítvány. Az alapítvány Kelet-Európai temetõkért felelõs részének központja Budapesten találtható. Vezetõje, Szabó Smil hétfõtõl csütörtökig járja Kelet-Európa legeldugottabb településeit, zsidó temetõket keres fel réges-rég elszármazott rokonok kérésére. Személyesen kutatja fel a rég elhagyott temetõket, felméri a területet, összeírja, mik a teendõk, hogy újra bejárható legyen a sírkert.

Munkatársaival kiirtják az esetenként évtizedek óta érintetlen gazt, felállítják és rendbe hozzák a feldõlt, megsérült sírköveket, végezetül pedig biztonságos kerítést húznak a helyreállított temetõ köré. Csak Magyarországon közel kétszáz temetõ gondozását vállaltak eddig magukra, a szám pedig évrõl-évre nõ. A lehetõségek persze behatároltak, hiszen semmilyen állami támogatást nem kapnak, szinte kizárólag az amerikai támogatókra támaszkodhat anyagilag az esetenként 4-5 munkatárssal dolgozó szervezet. Ha valami nagyon megragadja a figyelmét, elõfordul, hogy saját pénzébõl fejezi be a temetõ rendbetételét – meséli Szabó Smil, miközben épp megáll egy határ menti falu temetõjét ellenõrizni: Ukrajnából tart épp Romániába. Az alapítvány támogatói elsõsorban az Amerikában élõ, kelet-európai gyökerekkel rendelkezõ zsidók, akik ily módon szeretnék biztosítani elõdeik elhagyott, és már-már elfeledett nyughelyét. Ebbõl a pénzbõl szervezik meg a már felújított temetõk karbantartását is, ami a kerítések rendben tartását, kaszálást, és az idõközben keletkezett károk kijavítását is magában foglalja.

Végül, de nem utolsó sorban nem hagyhatjuk említés nélkül a magyarországi önkéntesek munkáját. Baráti társaságok, ifjúsági szervezetek vagy egyéni kezdeményezés sok-sok pusztulásnak indult temetõ rendbetételét vállalta már magára. A legutóbbi ilyen akció az EMIH egyik tagjának, Fok Balázsnak a kezdeményezésére jött létre. Egynapos munkájukkal 15 társával együtt megtisztították a Zsámbéki zsidó temetõt, amit derékig érõ gaz vert fel. A terület kitisztítása után tíz sírt és sírtöredéket tudtak azonosítani és rendbe tenni, ezek egyikét szó szerint a földbõl ásták ki és állították fel újra. Az egyetlen sírkõ, ami épen állt egy egykor itt mûködõ rabbi leányának állított emléket. Az akcióhoz az önkormányzat is támogatást nyújtott: kesztyûkkel és szerszámokkal látták el az önkéntes temetõgondnokokat.

Temetõink sokszor az egyetlen mementói elõdeink életének. Szent helyek, az elõttünk élt generációk végsõ nyughelye. Évrõl évre tûnnek el a sírkövek: a sírhantokat benövi a gaz és nyoma sem marad az egykor élteknek. De összefogással és közös akarattal megállítható ez a folyamat!

  • Küldés emailben