Kinek szabad puskáznia?

Tisztelt Rabbi!

Lányom iskolájában sajnos sok diák puskázik a dolgozatoknál, sőt őt is arra kérik – mivel nagyon jó tanuló – hogy írja meg helyettük a beadandóikat, vagy diktálja le nekik a válaszokat. Mi a háláchá véleménye erről a helyzetről?

Köszönettel:

Sára

Kedves Sára!

Ezzel a kérdéssel több 20. századi rabbi is foglalkozott. A legrészletesebb választ Mose Feinstein rabbi (1895–1986) írta (Igrot Mose responsum Chosen mispát 2:30.), akitől egyetemi tanulmányok kapcsán kérdeztek a puskázásról. Ő, ahogy szinte minden rabbi (lásd még Misné háláchot responsum 7:275.), úgy vélte, tilos ilyen módon csalni a vizsgán, mégpedig az alábbiak miatt.

Először is, ha az adott országban oktatási szabály tiltja a puskázást, akkor kétségkívül tilos (lásd Talmud, Nödárim 28a.).

Háláchikus szempontból több törvénybe is ütközik. Egyrészt a lopás tilalmába, ami nem csak a fizikai tárgyakra, hanem a megtévesztésre is vonatkozik (gnévát dáát), abból kiindulva, hogy a Talmud (Chulin 94a.) lopásnak tekinti azt az esetet, amikor valaki egy nem-zsidót becsap és bőrcipőt ad el neki olyan bőrből, ami elhullott állatról származik, de úgy tesz, mintha kóserul levágott állaté lett volna. Ha jobb jegyet kap valaki, mint amit megérdemelne – véli Feinstein rabbi – akkor az ugyanilyen megtévesztés. Sőt, ha ez alapján valaki jobb munkát és ezáltal magasabb fizetést kap, mint amit megérdemelne, és mint amire képesítve van, az effektív lopás, nem csak megtévesztés.

Egy további erre vonatkozó háláchá a hazugság tilalma (2Mózes 23:7.).

Wosner Smuél rabbit (1913–2015) egy iskola igazgatója kereste meg, akit több szülő azzal támadott, hogy az iskola túl szigorúan veszi a puskázást. Wosner rabbi válaszában (Sévet hálévi responsum 10:163.) kifejtette, hogy az iskolának nem csak tudásra, de becsületességre is kell nevelnie a gyerekeket. „Kiki felebarátját ámítja és igazat nem beszélnek, nyelvüket tanították hazugságot beszélni, ferdén cselekedni fáradoztak.” Idézi levelében Jirmijáhu prófétát (Jeremiás 9:4.).

Az egyetlen, aki adott esetben megengedhetőnek tartotta a puskázást, az Chájim Kanievsky rabbi (szül. 1928). Őhozzá azzal a kérdéssel fordultak (Hamevászér Toráni 5774. sziván 15. 21. oldal), hogy a jesiva felvételin szabad-e puskázni. Ő szerinte, mivel ez csak a felvételi nem pedig egy záróvizsga, ráadásul a jesiva vezetősége bekalkulálja a puskázást a felvételi értékelésbe, így sem a megtévesztés, sem a lopás esete nem áll fenn. Mindössze annyi történhet, hogy egy jobb jesivába fog járni a gyerek és többet fog tanulni.

A másik kérdés kapcsán, miszerint szabad-e segíteni másnak a csalásban, akár aktívan, akár passzívan, úgy vélem, erre az esetre a „vak elé ne tégy gáncsot” (3Mózes 19:14.) alapelvet alkalmazhatjuk. A Talmud szerint (Pszáchim 22b.) Eszerint nem szabad segíteni másnak, hogy megszegje a törvényt, nem szabad bűntárssá lenni. Természetesen nagyon dicsérendő, ha segíteni szeretne a társainak és korrepetálja őket.

Oberlander Báruch

  • Küldés emailben