Az elmúlt több mint száz év során számos olyan, egész földrészeket, vagy éppen az „egész világot átfogó” szervezet alakult ki, melyek a zsidó élet kisebb, vagy nagyobb területével foglalkoznak. Négy csoport legjelentősebb képviselőit mutatjuk be cikkünkben.
Olvasóink megismerhetnek egyrészt néhány, nem vallási alapokon nyugvó zsidó érdekvédelmi szervezetet, melyek részben a diaszpórával, részben pedig Izraellel foglalkoznak jogi vagy kulturális alapon, másrészt néhány olyan európai szervezetet, melyek kifejezett célja a vallási élet támogatása Európa kisebb-nagyobb zsidó közösségeiben. A harmadik részben oktatással foglalkozó szervezeteket mutatunk be. Végezetül a Chábád mozgalom mindhárom területen szerteágazó tevékenységet végző szervezetei közül ismertetünk néhányat.
WZO – World Zionist Organization
(Cionista Világszervezet)
A Cionista Szervezetet Theodor Herzl alapította 1897-ben, a bázeli Első Cionista Kongresszuson, és 1960-ban változtatták nevét Cionista Világszervezetre. Eredeti törekvése az volt, hogy segítségével legális zsidó államot hozzanak létre Palesztinában. Céljai az 1948-as államalapítás után megváltoztak és a bevándorlás segítése, valamint a különféle cionista szervezetek támogatása és összefogása lett a feladata. Míg eredetileg bárki tagja lehetett, addig 1960 óta csak szervezetek válhatnak tagokká. Tagjai között szerepelnek vallásos és világi tömörülések, nőjogi szervezetek, diák- és sportszervezetek, és a 2002-ben megtartott 34. kongresszus óta már egy Zöld Cionista Szövetség nevű zsidó környezetvédelmi szervezet is. A WZO legfőbb törvényhozó szerve a Zsidó Világkongresszus, mely az elmúlt évtizedekben 4-5 évente ül össze Jeruzsálemben. A következő, 38. kongresszusra 2020-ban kerül majd sor.
Szochnut – Jewish Agency (Zsidó Ügynökség)
A WZO-val párhuzamosan működik a Szochnut. Céljai és vezetősége évtizedeken keresztül volt szinte teljes átfedésben a WZO-val, de az utóbbi néhány évben – a kezdeti időszakhoz hasonlóan – ismét szétvált bizonyos mértékben a két szervezet. A Szochnutot leginkább az Izraelbe való vándorlás, héber szóval az alija legfőbb szerveként ismerik – 1948-ban kulcsszerepet játszott az államalapításban, és azóta mintegy 3 millió embernek segített az otthonra találásban és beilleszkedésben. Ezen felül legfőbb összekötő kapocsként szolgál a diaszpóra zsidósága és Izrael között, országjáró túrákat szervez külföldi fiatalok számára, nyelvtanfolyamokat biztosít és szociális programokat is működtet, évente több mint egymillió zsidó igényeit és szükségleteit szolgálva ki ezzel világszerte.
JDC – Joint
A szervezetet 1914-ben, az első világháború kitörése után alapították, amikor az államalapítás előtti Palesztinában élő, mintegy 59000 zsidónak volt szüksége azonnali, nagymértékű segélyre, mivel a háború miatt minden bevételi forrásuk elapadt. A második világháború után a Jointnak igen nagy szerepe volt a megmaradt európai – többek közt a magyarországi – zsidóság támogatásában. Bár egyszeri segélyt nyújtó szervezetként indult, a Joint azóta is segíti a világ zsidóságát, több mint 70 országban és Izraelben teljesítve küldetését. A JDC évi több millió dollárral támogatja különböző katasztrófák károsultjait (zsidókat és nem-zsidókat egyaránt), segíti a nehézségekkel küzdő zsidó közösségeket, részt vesz a zsidó közösségi élet megújulásában, illetve fenntartásában (ide tartozik a szarvasi tábor is), és az izraeli kormánnyal és helyi szervezetekkel karöltve segíti rászorulók különféle csoportjainak életét.
Rágalmazásellenes Liga
(ADL, Anti-Defamation League)
Az Egyesült Államokban székelő nnemzetközi szervezetet 1913-ban eredendően azért alapították, hogy megvédjék a zsidókat a rágalmaktól. Ezt a feladatot kiterjesztve egyenlő és igazságos elbánást követelnek minden ember számára. Tevékenysége – bár irodáinak túlnyomó többsége Amerikában található –, az egész világra kiterjed. Mottója: „A zsidó nép megrágalmazásának megállítására… az igazság és az egyenlő bánásmód biztosítására mindenki számára”.
Amerikai Zsidótanács (American Jewish Committee, AJC)
Az egyik legrégebbi zsidó érdekvédelmi szervezet: 1906-ban alapították. A zsidó szabadságjogokért való kiállása mellett fontos célja, hogy az Egyesült Államok egész területén harcoljon a diszkrimináció ellen, illetve a szociális egyenjogúságért. A szervezet irodákat tart fenn az Egyesült Államokban, és több más országban is, és világszerte kapcsolatban áll számos zsidó közösségi szervezettel annak érdekében, hogy alapvető célját, a zsidók valláshoz való, illetve polgári szabadságjogának védelmét a lehető legszélesebb körben támogathassa.
Rabbinical Centre of Europe (RCE)
(Európai Rabbinikus Központ)
Ezt a szervezetet 2000-ben alapították európai rabbik indítványa alapján, a legjelentősebb rabbik útmutatásai nyomán. Céljuk, hogy kiterjesszék Európában a zsidók számára adott spirituális lehetőségeket, és támogassák az európai rabbik munkáját. Emellett azért dolgoznak, hogy megerősítsék az európai zsidó közösségek infrastruktúráját, és támogassák több mint ezeregyszáz rabbi munkásságát – akiket és általuk a közösségeiket is – az RCE képvisel az Európai Unióban.
Európai Rabbitanács
(The Conference of European Rabbis, CER)
Az Európai Rabbitanács jelenleg több mint 700 modern ortodox zsidó vallási vezetőt tömörít. 1956-ban alapította Sir Israel Brodie angliai főrabbi a tönkretett európai zsidó közösségek helyreállítása érdekében. 35 vezetőségi tagja évente kétszer találkozik valamelyik európai fővárosban, a teljes testület pedig kétévente gyűlik össze, hogy képviselje az európai zsidóság érdekeit, legyen szó a kóser vágáshoz vagy a körülmetéléshez való jog fenntartásáról. Emellett anyagi és tudásbeli segítséget nyújt közösségeknek a kósersággal, betéréssel, háláchikus alapon történő válással, illetve mikvékkel kapcsolatban, és rabbikat delegál az arra igényt tartó közösségeknek. Leányszervezetei közé tartozik a tizenöt éve alapított Európai Bét Din, mely átfogó zsidó jogi szolgáltatást nyújt Európában. Egy másik szervezete, a Lo tiskách (Ne feledd) az európai zsidó temetők és tömegsírok megőrzését tűzte ki célul.
European Jewish Association (EJA) – Európai Zsidó Szövetség
Az EJA az Európában működő zsidó szervezetek és közösségek legnagyobb és legaktívabb szövetsége. Fő céljai: a zsidó identitás megerősítése és a zsidó tevékenységek kiterjesztése egész Európában, európai zsidó érdekvédelem és Izrael imázsának javítása Európában. A szervezet élén jelenleg a chábád kötelékébe tartozó Menachem Margolin rabbi áll, aki egyben a Rabbinical Centre of Europe (RCE – Európai Rabbinikus Központ) vezetője is.
Táglit – Birthright
Ez a non-profit szervezet 1999 óta kínál ingyenes, tíznapos izraeli utazásokat 18–26 éves zsidó fiatalok számára. Az utazás során a résztvevők, akiknek nagy része életében először jár az Ígéret Földjén, megismerik Izrael nevezetességeit és saját zsidó identitásuk újabb rétegeit fedezik fel, hogy egyre több szállal kapcsolódjanak a zsidó történelemhez és kultúrához. 64 országból több mint 500 ezer fiatal vett részt a programon az elmúlt majdnem húsz évben. Magyarországon jelenleg az EMIH is szervez változatos és izgalmas Táglit túrákat, melyek programjában kirándulások, múzeumlátogatások, tengerpart és tevegelés egyaránt szerepelnek.
World Union of Jewish Students (WUJS) – Zsidó Diákok Világszövetsége
Ez az 1924-ben alapított nemzetközi ernyőszervezet tömöríti a világ független zsidó szervezeteit. Célja a zsidó diákok egységének megteremtése világszerte, illetve az, hogy e diákok zsidó öntudattal éljenek, és fejlődjenek zsidóságukban, biztosítva ezáltal a zsidóság folytonosságát. A WUJS képviseli a zsidó diákok céljait és jogait nemzetközi szervezetekben, tagjait pedig arra biztatja, hogy erősítsék meg részben az egymás közti szolidaritást, részben pedig az Izraellel való kapcsolatukat, lehetőleg alijázás által. Programjaikon a zsidó történelem és kultúra, illetve a héber nyelv megismerésén túl lehetőséget biztosítanak a zsidóság és a zsidó ifjúság mindennapi problémáinak megbeszélésére és a megoldási módok keresésére.
Chábád Lubavics
A ljad-i Sneur Zálmán rabbi által a XVIII. század második felében alapított Chábád Lubavics mozgalom szervezetei mára az egész világot behálózzák; tagjaik többek közt oktatással, rászorulók, vagy betegek ellátásával, özvegyek és árvák segélyezésével foglalkoznak. A mozgalmat szoros összetartás, jellegzetes szokások és erőteljes ideológia jellemzi.
A mozgalom neve három héber szó akronímájából (chochmá – bölcsesség, biná – értelem, dáát – tudás) és a fehérorosz Lubavics (szó szerint fivéri szeretet) falu nevéből áll, ahol generációkon át székeltek rebbéik.
A zsidóságban mindig is kulcsszerepet játszott az oktatás, mint a jövő kulcsa. A hetedik lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi ezen belül a fiatalokkal való kapcsolattartásra helyezte a hangsúlyt annak érdekében, hogy továbbvigyék a tudásukat a jövőbe: a frissességüket, nyitottságukat a felnőttek szívéhez és elméjéhez vezető útnak tartotta. A gyerekekhez való elérés érdekében már az 1950-es évektől kezdve nyilvános felvonulásokat rendezett, és az 1980-as években indította útjára a Civot Hásem (az Örökkévaló Serege) ifjúsági mozgalmat, mely azóta az egész világon elterjedt, és már Magyarországon is működik.
A mozgalom jellegzetes intézménye a chábád központ, más néven chábád ház, melyet minden olyan településen vagy kerületben felállítanak, ahol rabbit, illetve közösséget tartanak fenn. Ezen intézmények sokféle funkcióval rendelkeznek: elsősorban a zsidóságra való oktatással foglalkoznak, de sokszor tartozik hozzájuk zsinagóga, illetve a lehető legszigorúbb elvárásoknak megfelelő kóser konyha, esetleg könyvtár, mikve (rituális fürdő), vagy közösségi terem.
A Rebbe által indított, szerteágazó tevékenységekkel foglalkozó intézmények közül érdekes újítás a micvatank: a mozgó oktatási központ, melynek célja, hogy bárhol a világon a lehető legtöbb zsidót érhessenek el, és buzdíthassák őket a micvák, az Isten által elrendelt parancsolatok egyre teljesebb betartására.
Mára az egész világot behálózzák a chábád központok: az öt kontinens mintegy 100 országában működő képviseletükkel a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő zsidó szervezet. Több mint 4500 küldött család él világszerte, összesen 3500-nál is több intézményt működtetnek, ami amellett, hogy zsidók százezreinek nyújt segítséget, több ezer munkahelyet is teremt.
A Chábád Lubavics mozgalom 1989-ben kezdte meg működését Magyarországon. Az elmúlt két és fél évtizedben több tízezer embert segített hozzá ősei kultúrájának és vallásának megismeréséhez.
Dénes Anna írása
Megjelent: Egység Magazin 27. évfolyam 98. szám – 2017. szeptember 5.