Otto Warmbier volt az a 22 éves amerikai diák, akit az észak-koreai hatóságok másfél évvel ezelőtt letartóztattak, majd kómás állapotban engedélyezték hazaszállítását, melyet csupán egy héttel élt túl. Az orvosok súlyos agykárosodást állapítottak meg nála.
Az észak-koreaiak állítása szerint Warmbier eltulajdonított egy falra akasztott propaganda plakátot a szállodából, ahol turistaként tartózkodott. A vád szerint „egy ohiói templomi közösség volt a megrendelő, és egy 10 000 dollár értékű használt autó lett volna a fizetség”. A bíróság 15 év kényszermunkára ítélte a fiatalembert.
A fogva tartókkal tárgyaló szakemberek ügyeltek arra, hogy ne tegyenek említést a fogoly zsidó származásáról, mert az megcáfolta volna a koreaiak által hangoztatott keresztény motívumot, s mint köztudott, a kommunista diktatúra nehezen viseli a megalázó helyzeteket. Ez pedig a tárgyalások sikerességét veszélyeztette volna.
” A család döntött úgy – nagyon helyesen -, hogy óvatosságból el kell titkolni ezt az információt, amíg Otto fogságban van. Nem akarták azzal kínos helyzetbe hozni az észak-koreaiakat, hogy a tudomásukra hozzák zsidó származását.” – mondta Mickey Bergman, a The Richardson Center for Global Engagement szervezet vezetője, mely olyan foglyok kiszabadításának megszervezésével foglalkozik, akik esetében a hagyományos diplomáciai csatornák nem vehetők igénybe. Bergman szerint egyértelmű, hogy Warmbiert koholt vádak alapján tartóztatták le, de a tárgyalások sikeressége miatt úgy döntöttek, hogy együttműködnek a fogva tartókkal, és nem cáfolják meg a hivatalos verziót.
„Ha ők ezt a történetet közölték velünk, akkor ezt kellett elfogadnunk annak érdekében, hogy minél hamarabb szabadon engedjék. Ha figyelembe vesszük, hogy Otto zsidó volt, akkor még inkább érthető ez a hozzáállás.”- tette hozzá.
Warmbier szekuláris zsidó családban nőtt fel, de identitása mindig is nagyon fontos volt a számára. 2014-ben részt vett egy izraeli Birthright utazáson, majd egyetemi évei alatt aktív tagja volt a Hillel zsidó diákszervezetnek. „Gyakran vett részt programjainkon, velünk ünnepelte a sábátot és az ünnepeket. Egyszer még széderestét is tartott a diákoknak. Nagyon életvidám volt, érdeklődő, és mindig a barátai és a közösség rendelkezésére állt.” – emlékezett meg róla Jake Rubin rabbi, a Virginiai Egyetemen működő Hillel vezetője.
Izraeli útja alatt még héber nevet is választott magának, a Siratófalnál tett látogatásáról pedig azt írta blogjában, hogy amikor elhagyta a helyet, úgy érezte, mintha egy szerettétől vett volna búcsút. „Hihetetlen élmény volt azon a helyen állni, mely több ezer éve a zsidóság középpontja. A falból áradó erő visszatükröződött minden ott lévő ember arcáról.” – írta.
Forrás: Crownheights.com