Kacagányt, buzogányt és egyéb felfedező kelléket tessék!
Amerikába nagyjából az vitte az első európai zsidókat is, mint a vallási üldöztetések elől menekülő protestáns keresztényeket: nagyobb volt a tolerancia és több volt a lehetőség. A kirekesztés aztán itt is gyorsan elérte őket.
Nagyszabású kiállítást szentelt az Újvilágban letelepedő zsidóság történetének a New York Historical Society. Ritka kéziratokat, imakönyveket, festményeket, térképeket és rituális tárgyakat tekinthetnek meg az érdeklődők.
A Spanyolországból, Portugáliából, Franciaországból és Angliából elvándorló, olykor menekülő zsidók New Yorkban, Philadelphiában, Newportban, még korábban a karibi szigetvilágban és Dél-Amerikában hoztak létre virágzó közösségeket – olvasható a nytimes.com tudósításában. A zsidókat is beszippantotta az amerikai történelem, kit erre, kit arra az oldalra állítva.
A kiállítás egyik legbecsesebb darabja egy 180 oldalas feljegyzés és imakönyv, amit kézzel írt Luis de Carvajal, a mexikói kolónia tagja 1595-ben. Az inkvizíció itt is üldözte a zsidókat, Carvajal kénytelen volt felvenni a kereszténységet, de feltehetően titokban tovább gyakorolta zsidó vallását. Az inkvizíció megpróbálta kiszedni belőle annak a 120 zsidónak a nevét, akik szintén titokban megmaradtak hitüknél. Megtörték és máglyára küldték – mondta a kiállítás kurátora Debra Schmidt.
A legkülönbözőbb dokumentumok sorakoznak a tárlókban: egy rendelet arról, hogy a franciák amerikai területeiről kiutasítják a zsidókat, egy kósersági igazolás Barbadosra induló élelmiszerekre, egy keresztény misszionárius értekezése és spekulációja arról, hogy az őslakosok az „elveszett izraeli törzs” és még rengeteg érdekes anyag.
Az első Észak-Amerikai gyülekezet a Sherith Israel 1730-ban építette a zsinagógáját, ami most már Manhattan területén van. A most is működő közösség egy brit katonák által 1776-ban a tűzből kimentett Tóra tekercset kölcsönzött a kiállításnak, valamint más becses tárgyakat és dokumentumokat.
A kiállítás bemutatja azt is, hogy a XIX. században milyen jelentős mértékben járultak hozzá a zsidók a tudomány és a kultúra fejlődéséhez. Bár a nemzet látszólag elkötelezett volt a vallási tolerancia mellett, a zsidókkal kapcsolatos negatív sztereotípiák így is megmaradtak a társadalomban. A New York Historical Society elnöke Louise Mirrer elmondta: az Újvilágba érkező zsidók története párhuzamba állítható napjaink bevándorlóinak, menekültjeinek és vallási kisebbségeinek problémáival.
Kép: nytimes.com