Egy 2012-es bírósági döntés visszavonta azt a kormányzati engedélyt, ami lehetővé tette Lengyelországban a rituális húsvágást. Ezzel mára nem csak a helyi zsidó és muzulmán közösség veszítette el a kóser és helál hús beszerzésének lehetőségét, hiszen Lengyelország húspiacának 30 százalékát tette ki a muzulmánok és zsidók számára fogyasztható húsvágás.
Tíz évvel ezelőtt alig valamit számított a lengyel húsfeldolgozó iparban a muzulmánok és zsidók számára rituálisan levágott állatok mennyisége. Az iparág azonban Lengyelország EU tagságával robbanásszerű fejlődésnek indult, és hamarosan Európa elsőszámú exportőrévé vált, amely 500 millió dolláros forgalmat bonyolított le évente. A Lengyel Hússzövetség felmérése szerint az ország marha, bárány és baromfi exportjának 30 százalékát tette ki a kóser és helál hús.
A betiltás mögött állatvédő szervezetek és politikai erők állnak. Kazimierz Marcinkiewicz egykori miniszterelnök saját bevallása szerint 1 millió eurót gyűjtött össze „a rituális vágás likvidálására Lengyelországból”. Marcinkiewicznek ehhez hat hónapra, és az összegyűjtött pénz ötödére volt szüksége. Bár a kampány nacionalista érzelmekre épített az „idegen hatalmak befolyása” ellen a lengyel húspiacra, a nagy vesztesek azok a lengyel gazdák, akik a jó minőségű állatállományt nevelték a 273 000 tonánnyi húst feldolgozó kóser és helál vágásokhoz. „Azért építettem az életemet, hogy szarvasmarhát neveljek, mert a kormány garanciát vállalt.” mondja Slawomir Szyszka, egy elkeseredett lengyel gazda, „Most olyan okok miatt, amint nem is magyaráznak el rendesen, rombadöntenek mindent, amit felépítettünk.” A rituális vágás betiltása miatt ezrek vesztették el a munkájukat és megélhetésüket Lengyelországban, ahol amúgy is igen magas a munkanélküliség.
A lengyel piacért most más kelet-európai országok versengenek, a nagy nyertesnek Románia tűnik. Traian Basescu román államfő egy interjúban megerősítette, hogy továbbra sem fogják az uniós tilalmakat alkalmazni a rituális vágás ellen. A lengyel szabályozás ellen a helyi érdekeltek Brüsszelhez fordulnak jogorvoslatért – mondta el a JTA-nak Malgorzata Podniesinski, aki üzleti forgalmának 70 százalékát veszítette el. Ehhez azonban, mint mondta „szükségünk van minden segítségre, amit kaphatunk a varsói lengyelektől, az izraeli és amerikai zsidóktól és a malajziai muzulmánoktól.”