Áv hónap 20-án (ebben az évben augusztus 10., hétfő) emlékeztünk meg a Rebbe édesapja, Lévi Jicchák Schneersohn rabbi jorcájtjáról, vagyis halálának évfordulójáról. Az Egyesült Államok, valamint Kazahsztán kormányának képviselői a napokban azért jöttek össze, hogy a rabbi halálnak 76. évfordulója alkalmából a kazah nemzeti örökség részévé nyilvánítsák a nyughelyét.
A rabbit a szovjet titkosrendőrség tartóztatta le, megkínozták és száműzetésbe küldték a kazahsztáni Almatiba. Ott halt meg és ott is temették el.
Lévi Jicchák Schneersohn rabbi neves kabalista és híres tóratudós volt. 1878-ban született, és 30 éves korában, 1908-ban választották az ukrajnai Jekatyerinoszláv (később, 1926-tól a Dnyepropetrovszk nevet viselte) főrabbijává. Itt mindenki szeretett rabbijává vált. Hősiesen vezette közösségét az első világháború idején, az azt követő zsidó bevándorlási krízis, valamint az oroszországi forradalom, a bolsevikok hatalomra jutása és a kommunista elnyomás alatt is. Félelmet nem ismerve erősítette meg a zsidó oktatást és vallásgyakorlatot városában, illetve az egész Szovjetunióban sokfelé. Miután a hatodik lubavicsi rebbét, Joszef Jicchák Schneersohnt letartóztatták, majd száműzték, Lévi Jicchák rabbi lett a Szovjetunió-beli zsidóság egyik legjelentősebb figurája. Ezt a tisztségét a Sztálin-rezsim legsötétebb éveiben is megtartotta.
1939 tavaszán, csupán napokkal peszách ünnepe előtt a rabbit Sztálin titkosszolgálata, az NKVD emberei tartóztatták le. Bebörtönözték és kegyelmet nem ismerve hallgatták ki többször, majdnem egy éven át. Végül 1940 őszén Kazahsztán egy kietlen kisvárosába száműzték, innen költözhetett tovább az akkor Alma-Ata nevet viselő Almatiba négy évvel később. Akkorra azonban egészsége már olyan mértékben leromlott az elszenvedett kínzások miatt, hogy végül mindössze 66 évesen életét vesztette. Kis közösségének tagjai temették el, és igyekeztek a lehető legjobban megőrizni a sírt. A Szovjetunió szétesése, illetve Kazahsztán függetlenedése után kis épületet emeltek a sír fölé, ahova rendszeresen zarándokolnak hívő zsidók imádkozni.
A kazah kormány különleges engedélyével – és a vírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések szigorú betartásával – kis csoport utazott idén is az ohelhez imádkozni. Bár nem voltak sokan, zsidók ezreinek imáit vitték magukkal kis kvitliken, és további ezrek követték őket élő közvetítésben. A megemlékezésen részt vett Paul Packer, az Amerikai Örökség Külföldi Megőrzése Tanácsának elnöke, valamint helyi hivatalnokok, köztük Bakhytzhan Sagintayev polgármester. A szertartás során Packer bejelentette, hogy a sírt hivatalosan is a nemzeti örökség részévé nyilvánítják.
„Nagyon sokat jelentett nekünk, hogy ezt a bejelentést oly sokak otthonába elvihettük az élő közvetítés segítségével” – mondta Mendel Shemtov rabbi, a Chábád mozgalom küldötteinek képviseletében. – „A Rebbe számos alkalommal mondott köszönetet apja sírjának megőrzéséért. Biztosak vagyunk benne, hogy ez egy kiemelkedő jelentőségű lépés.”
A kazah bejelentés a legutóbbi azon lépések sorában, melyek az elmúlt években az egykori Szovjetunió hivatalai részéről arra irányultak, hogy elismerjék Lévi Jicchák rabbi tevékenységét, illetve a szovjet hatóságok igazságtalan eljárását. Ez a folyamat még 1991-ben kezdődött, amikor az NKVD szerepét átvevő KGB bocsánatot kért a családtól amiatt, ahogyan a rabbival bántak. Az eredeti letartóztatási dossziét átadták a Rebbének. Ezt követően a függetlenedő Ukrajna adta át írásos dokumentumok százait a Chábád mozgalomnak. Ezt a példát követte Kazahsztán 1999-ben. A mostani elismerés nemcsak azt jelenti, hogy a rabbit a zsidó nép szempontjából tartják fontosnak, hanem azt is, hogy kiemelkedő hatást gyakorolt arra az országra is, ahova akaratán kívül száműzték és ahol végül végső nyugalomra helyezték.
Packer beszédében elmondta: „Schneersohn rabbi önfeláldozóan szolgálta saját új közösségét, megosztva velük a forrásait és az oly nagyon szükséges spirituális útmutatást nyújtva nekik… Tanításai, melyeket fia, a Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi adott tovább, továbbra is alakítják a zsidók életét a világon mindenfelé.” A különleges esemény alkalmából Tehilimet (Zsoltárok könyve) nyomtattak, melyet elláttak a kormány hivatalos pecsétjével.
A rabbi jorcájtjáról nemcsak az Almatiba való zarándoklattal emlékezhetünk meg. Az ellene felhozott vádak között szerepel, hogy illegális mikve (rituális fürdő) építésében segített, és adományokat gyűjtött a szegényeknek. Így a rabbiról úgy is megemlékezhetünk, hogy saját közvetlen közösségünkben nézünk körül, és ott erősítjük a zsidó életet, ahogyan a rabbi minden körülmények között ezt tette, bárhol is volt. Emlékére a Rebbe tanulást rendelt el minden évben áv hónap 20-ra.
Lévi jicchák rabbinak semmi nem állhatott az útjába. A legeslegnehezebb körülmények között is folytatta közösségének építését, tanítását, a Tóra szavainak terjesztését. A legsötétebb helyeken sem feledkezett meg egy pillanatra sem a Tóráról, és bölcseleteit, meglátásait papír híján könyvei margójára jegyezte fel. Mivel tintája nem volt, felesége, Cháná rebecen, a Rebbe édesanyja vadon növő bogyókat és növényeket gyűjtött, és azok őrleményéből készített tintát. Ezeket a rebbe édesapjának magyarázatait tartalmazó köteteket férje halála után Chana rebecen csempészte át magával az Egyesült Államokba. Ott a Rebbe kiadta a tanításokat. Idén először a Rebbe apja írásaihoz készített magyarázatainak mind az öt kötetét kiadták. E könyvek tanulmányozása is igen alkalmas elfoglaltság Lévi Jicchák rabbi halálozási évfordulóján.
zsido.com
Forrás: chabad.org