Az elmúlt évtizedekben került előtérbe a perzsa miniatúrafestészet egyik ága, a judeo-perzsa kéziratok illusztrációinak kutatása. E kéziratok szövege a perzsa nyelv egy héberrel és arámival erősen teletűzdelt dialektusa, a judeo-perzsa, melyet – akárcsak más zsidó nyelveket, például a jiddist vagy a ladinót – héber betűkkel írtak.

A perzsa kéziratok művészete a XVI-XVII. század során, a Száfávida dinasztia időszakában virágzott, mivel ezek az uralkodók szándékosan ösztönözték birodalmukban a különböző társadalmi csoportok művészi önkifejezését. A dinasztia sahjai nemcsak patronálták a kéziratok írását és díszítését, hanem gyakran maguk is tehetséges szépírók és rajzolók voltak. A miniatúrafestészet ezért ebben az időszakban a főúri udvarokból eljutott a nagyobb települések piacterére is, és itt alakult ki a perzsa kéziratművészet provinciális ága, melyhez a judeo-perzsa illusztrációk is tartoznak. A judeo-perzsa kéziratok fénykora a XVII-XIX. század közé esett.

Bal: Jehosua és a zsidók a givoniak ellenségei ellen harcolnak; jobb: Mákédá királyának halála

Sajnos e kéziratok illusztrációinak készítői ismeretlenek előttünk, mivel egyetlen fennmaradt miniatúra sincs szignálva. Vannak, akik – a stílusjegyek hasonlósága alapján – egyenesen úgy találják, hogy csak az írás származik zsidóktól, az illusztrációkat muszlim mesterek készítették.

A judeo-perzsa nyelven írt, illusztrált kéziratok tartalomra nézve két csoportra oszthatók: az egyik csoportot a klasszikus perzsa művek héber fordításai képezik, a másikba pedig jeles zsidó-perzsa költők eredeti művei tartoznak, például Siráz Királyi Sólyma (Mawlana Shahin Shirazi, XVI. század), vagy az Iszfáháni Imráni (1454-1536) költeményei. Előbbi írta a mintegy 10 ezer rímes szakaszból álló Muszá Námát (Mózes könyve, 1327), melyben a tórai könyvek történetei szerepelnek, illetve a több mint 8000 versszakból álló Berésit Námát (Teremtés könyve, 1358). Utóbbitól származik 1474-ből a Fath Nama (Hódítás könyve), mely mintegy 10 ezer szakaszból áll, és Jehosua, Rut és Smuel könyvének költői parafrázisait tartalmazza. Imráni a bibliai történeteket a perzsa eposzok stílusában írta meg, ötvözve művében a zsidó és a muszlim legendák és irodalom elemeit.

Bal: Jehosua és a zsidók Jerichó lakosai ellen harcolnak; jobb: Jehosua és a zsidók Áj csatájában

A történetírók szerint Imráni tíz eposzt írt, melyek közül hét zsidó témát dolgozott fel. Műveinek hangvételében lépten-nyomon tetten érhető a száműzöttség és az elszigeteltség érzése, valamint az emberiséggel kapcsolatos, pesszimista életszemlélet. Érdekesség, hogy Imráni kezdetben egy iszfáháni városvezető, Ámin ál-Dáwlá, később pedig egy bizonyos Jehuda rabbi patronálása alatt dolgozott; amíg nem volt patrónusa, nem alkotott.

Hét pap fúj hét kürtöt Jerichó falai előtt

Illusztrációinkon a Fath Nama kézirat egyik, nem teljes példányának képei láthatók (hiányzik a kolofon, vagyis a zárólap a pontos évszámmal, adományozók és művészek nevével), mely Or 13704-es számmal jelenleg a British Library gyűjteményében található. Festményeinek stílusa, valamint korábbi tulajdonosainak kiléte alapján valószínűleg a VII. század végén – XVIII. század elején készült. Írásán több másoló keze munkája is meglátszik, akik mind a perzsiai zsidók jellegzetes stílusjegyeit mutatják. E könyvnek még egy illusztrált példánya létezik, amely David Solomon Sassoon (1880-1942) bagdadi könyvgyűjtő nagyszerű gyűjteményéből származik.

A zsidók, Jehosua vezetésével, a Frigyládával a kezükben átkelnek a Jordán folyón
Tipikus madár- és virágdíszítés

Forrás: British Library

Megszakítás