Több közvélemény-kutatás is foglalkozott a közelmúltban az izraeliek vallásosságának kérdésével. Ezek adatai szerint az izraeliek 80% – a istenhívő és csak 8% meggyőződéses ateista. Ugyanakkor csupán a megkérdezetteknek 30 százaléka tartja magát vallásosnak, ami más közel-keleti országokhoz képest alacsony.
A WIN/Gallup International április 13-án publikálta a 2014-es év végi, 65 országban felvett közvélemény-kutatásának eredményeit. A mérésben arról kérdezték az embereket, hogy függetlenül attól, járnak-e istentiszteletre, vagy gyakorolják-e a hitüket, mennyire tartják magukat vallásosnak. A megkérdezettek 30 százaléka mondta magát vallásosnak, míg 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem vallásos. Csupán 8 százalék definiálta magát meggyőződéses ateistaként.
Ugyanakkor a The Jerusalem Postnak nyilatkozva az Izraeli Demokrácia Intézet elnök-helyettese, Jedidja Stern professzor elmondta, hogy az ő korábbi kutatásukban a kisebbség, az izraeliek 43 százaléka vallotta magát szekulárisnak. Ugyanakkor 80 százalékuk hisz Istenben, és ha ez alapján értékelünk, akkor Izrael nagyon vallásos országnak tekinthető.
Az eredmények összehasonlítása alapján Afrikában és a MENA régióban (közel-keleti és észak-afrikai országok) tartják a legtöbben vallásosnak magukat: 86, illetve 82 százalék. Az országok közül a tájföldiek 94, az örmények, a bangladesiek és a grúzok 93, a marokkóiak 93 százaléka vallásos. A két legkevésbé vallásos régió Nyugat-Európa és Óceánia, ahol a megkérdezettek fele nem vallásos, vagy ateista. Az országok közül Kína emelkedik ki, ahol 61 százalékos az ateisták aránya, ami közel kétszerese a sorban következő hongkonginak és japánnak.
Az Izraelben mért relatíve alacsony vallásossággal szemben a Palesztin Autonóm Területeken sokkal magasabb, 75 százalék a vallásosak aránya, míg csupán 18 százalék jellemezte magát úgy, hogy nem vallásos.
Izraelben meglehetősen nagy visszhangja volt a kutatás eredményének. Az adatok értelmezésekor azonban szem előtt kell tartani, hogy ha valaki Izraelben egy adott vallási közösséghez tartozik, akkor ezt rögtön összekötik bizonyos kulturális és politikai nézetekkel is, ezért sokan inkább nem definiálják magukat a vallásosként az ilyen kutatásokban.
Munkatársunktól (a WIN/Gallup sajtóközleménye és a The Jerusalem Post cikkei alapján)