Képek az évezredes kincs őrzőiről

„Önkéntes zsidó gettók népe” – ezzel a kényelmetlen érzéseket keltő címmel nyílt kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben hétfő este. A tárlat a jeruzsálemi ortodoxok világába enged bepillantást. Benda Iván fotográfus fényképeit Heller Ágnes filozófus kommentárjaival együtt nézheti, olvashatja, értelmezheti a közönség. Köves Slomó szerint ha ez a közösség nem őrizné a zsidóság évezredes értékeit, akkor ma sem a zsidó nép, sem Izrael Állam nem létezne.

Zsúfolásig telt az Izraeli Kulturális Intézet terme hétfő este, a jeruzsálemi ortodox zsidókról készült fotókat és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokat bemutató kiállítás megnyitóján.

„Az ortodoxok, a haszidok világa zárt világ. Elkülönül a környező világtól. Saját törvényeinek, szabályainak, szokásainak engedelmeskedik. Idekényszerítették a zsidóságot Kelet-Európa és a Közel-Kelet régi gettóiban. Az ortodoxok, a haszidok önszántukból ott maradtak akkor is, mikor már nem kellett volna. Ma is elzárkóznak, New Yorkban, Jeruzsálemben, ahogy Izrael más városaiban is. Izraelben többé nem a „gójok”elől, hanem a szekuláris világ szabályai és törvényei szerint élő izraeli zsidók elől. A képek Izraelben készültek, főképpen Jeruzsálemben. De nem Izraelt szimbolizálják, még Jeruzsálemet sem. A legtöbb kép egyetlen életformát mutat be, az önkéntes zsidó gettók népét a zsidó államon belül.” – írta előzetesen Heller Ágnes a kiállítás ajánlójában, mellyel kapcsolatban érdemes leszögezni, hogy a neves filozófus szövege keveri a meá seárim cháredi közösség zárt világát a haszidizmussal, mely kettő – bár külsőségeiben hasonló – nézeteit tekintve igencsak eltér egymástól.

20150518_180900

A megnyitón Gábor György beszélt. – Mindenek előtt azt kell megvizsgálnunk, hogy Benda Iván megsértette-e a vallási törvényeket vagy sem. Ugyanis a tíz parancsolat képábrázolási tilalmának látszik ellentmondani, hogy Benda képeket készít az intramundiális világról. Márpedig, ha ez így van, nem lennék fiai helyében, hiszen a féltékeny Isten megbünteti az atyák vétkét a fiakon – vezette fel gondolatmenetét a filozófus.

– Csakhogy a Dekalógus szövege a peszel és a tmuná készítését tiltja. A peszel a faragott termék, az ember által készített objektum, amely az imádság tárgyaként szolgál, vagyis egy figuratív istenség, akinek az ember a rabszolgája (eved) lesz. A tmuná képet jelent, minden látható alak reprezentációját. Csakhogy Benda Heller Ágnessel összefogva, ezt hangsúlyozza a képekhez rendelt textus, nem tmunát állít elő, hanem kommentárokat, vagyis a legfontosabb zsidó bölcseleti műfajt folytatják – fejtette ki álláspontját Gábor György a kép és a filozófiai kommentár megjelenített egységéről.

Szerinte a szerzők „a saját véleményükkel, álláspontjukkal egy mozaik kövecskét tesznek hozzá a világ legszebb, legnagyobb, legtökéletesebb, ám sajnálatos láthatatlanságba burkolózó gigantikus mozaikjához, melyet a kabbalisták nyelvén akár rejtőzködő Istennek is nevezhetnénk”. – Ha a Benda-Heller-féle alkotások műfaját kellene meghatároznom, azt mondanám, hogy a látottak és olvasottak végső soron útikönyv kommentárok. Ám még mielőtt valaki végzetesen félre értené az útikönyvre való utalásomat, sietek leszögezni: nem bedekker, azaz nem útikalauz értelmében. Más utazásról van szó: mégpedig utazásról ég és föld között – tette hozzá a szónok.

scan7339

– Benda meg is mutatja ezeket az útikönyveket. A Tánáchról van szó, a Szentírásról, amelynél pontosabban semmi sem igazíthatja el őket, ez számukra az iránytű – mutatott azokra a képekre, amelyeken könyvekkel a kezükben látjuk a szereplőket. Ezen a ponton ért el a címben szereplő „gettóhoz”.

– A képeken látott emberek gettóban élnek. Kívülről nézve a világból kirekesztettek vannak a túloldalon, belülről nézve ők a törvény őrei: a megőrzők és a továbbadók. Szellemi-spirituális gettó ez, nélküle nem létezne az, amihez képest a világi zsidó világiként és tegyük hozzá: zsidóként határozhatná meg önmagát. Az őrzőket nem szokás szeretni, mert szigorúak, ridegek, s mert sokszor velünk szemben állnak őrségben. De a kezükben lévő könyv hiánytalanul jut el a túlsó partra – zárta megnyitó beszédét.

scan6951Megkérdeztük Heller Ágnestől, hogy miért a gettó kifejezést választották, hiszen ez a szó nem semleges szó, a jelentése történelmi terheket hordoz. A filozófus a zsido.com-nak elmondta, hogy a gettó szót nem negatív értelemben használták. Ezt azért tehették meg, mert a képeken szereplő közösségek nem kényszerből, hanem szabadon választották életformájukat. Heller Ágnes elmondta, a gettó szó csak a legújabb kor történetében vált terhelté. Régen egyazon városrészekben gyűlt össze a hasonló életforma szerint élők közössége.

 

Köves Slomó rabbi – a kiállítás témáját adó közösség kapcsán feltett kérdésünkre – elmondta: fontos hangsúlyozni, hogy főleg a Meá Seárimban élő Neturé Kártá („a város örzői”) közösségre jellemző a világtól való elzárkózás, ami „nem minden jeruzsálemi ortodox-cháredi” közösséget jellemez. A jeruzsálemi vallásos közösség (amely egyben a város zsidó lakosságának többségét képzi) nagyon is aktív a helyi gazdasági, kulturális és politikai életben. Például az elmúlt évtizedekben többször is volt a városnak cháredi polgármestere.

„Így általánosítani körülbelül olyan, mintha minden nem-vallásos izraeliről azt mondanánk, hogy a szekularitása egyben vallás-ellenességet is jelent.” – jelentette ki a rabbi. „Ugyanakkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy ha ez a közösség nincs, és nem őrzi a zsidóság évezredes értékeit, akkor ma sem a zsidó nép, sem Izrael Állam nem létezne.” – magyarázta.

Arra a kérdésünkre, hogy mivel tudná érzékeltetni a két irányzat közötti legfontosabb különbséget, Köves Slomó kifejtette: „Ha egy ember valamiben nagyon mély meggyőződéssel hisz, és hitével, erkölcsi-vallási normáival nem összeegyeztethető kísértésektől szeretné magát megóvni, akkor két út áll előtte: vagy elzárkózik a külvilágtól, vagy megpróbál a saját értékei megismertetése által aktívan hatni a környezetére. A chaszid irányzatot – a mozgalom alapítója, a Bál sem Tov tanítása értelmében – az utóbbi útválasztás jellemzi. Ezt az utat követi a chábád irányzat is”.

 

Munkatársunktól

 

A kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben tekinthető meg vasárnaptól csütörtökig 9-21 óráig.

 

 

 

  • Küldés emailben