A heródesi korból származó oszloptörzsön a „Jerusálájim” szó tisztán kiolvasható.
A Jerusálájim, vagyis Jeruzsálem szó eddig ismert legkorábbi – kétezer éves – írásos, héber nyelvű megjelenéséről az oszlopon a jeruzsálemi Izrael Múzeumban tartott sajtótájékoztatón számoltak be a régészek. A második Szentély korából származó, mészkőből készült oszloptöredékre tíz hónappal ezelőtt bukkantak rá egy, a jeruzsálemi Nemzetközi Kongresszusi Központ (Binjánéj HáUmá) közelében folytatott ásatáson. Az oszloptöredékkel együtt egy másik felfedezésről is beszámoltak a sajtótájékoztatón. A Jeruzsálemtől északra folyó ásatások során felfedezett, a polgári időszámítás szerint első századból származó koporsó fedőlapján a „főpap fia” szövegtöredék olvasható.
A kétezer éves feliratot hordozó oszlop egy olyan épület részét képezte, mely a két évezreddel ezelőtti Jeruzsálem bejárata közelében álló, zsidó fazekasok lakta faluban állt. A háromsoros szöveg így szól: „Chánánjá, Dodálosz fia Jeruzsálemből”. A felfedezés előtt a város neve többnyire Jerusálem, vagy Sálem formában szerepelt, ez az első alkalom, hogy a város nevét héber karakterekkel Jerusálájim formában leírva találták meg. Ennél korábban ismerünk ugyan olyan pénzérmeket, melyek ezt a névváltozatot tartalmazzák, de azok arámi nyelven készültek, nem héberül.
Hogy ki lehetett Chánánjá, és miért került az ő, apja és városa neve az oszlopra, még kiderítésre vár. Az Izrael Múzeum régészeti főkurátora, Dudi Mevorách elmondta, hogy „a felirat régészeti kontextusa nem teszi lehetővé számunkra, hogy eldöntsük, hol állt egykor, vagy ki volt Chánánjá, Dodálosz fia. Valószínű azonban, hogy fazekasmester volt, egy fazekasmester fia, aki a görög mitológia hírhedt kézművesétől, Daidalosztól kölcsönözte nevét. Érdekes, hogy nevéhez hozzátette szülővárosát, a közeli Jeruzsálemet.” Mevorách azt is kiemelte, hogy a névválasztás is illusztrálja számunkra, milyen erőteljes mértékben befolyásolta Nagy Sándor korában a görög kultúra a zsidókat. Azt, hogy egy középület dedikációja, vagy Chánánjá saját művészetének megörökítése volt-e a felirat célja, szintén nem tudjuk jelenleg eldönteni.
Az Izrael Múzeum igazgatója, Ido Bruno professzor elmondta: „Jeruzsálemi lakosként igencsak nagy izgalommal tölt el a kétezer évvel ezelőtt íródott [Jeruzsálem] felirat, különösen, amikor arra gondolok, hogy ez a felirat elérhető lesz minden, már olvasni tudó gyermek számára, akik pontosan ugyanazt az írást használják, mint tették azt két évezreddel ezelőtt.”
Dr. Bruno kiemelte múzeuma és az Izraeli Régészeti Hatóság közötti együttműködés fontosságát, mely által lehetőséget biztosítanak a szélesebb közönségnek arra, hogy „megismerkedjenek a nemzedékek során Izraelben élt ősi kultúrákkal”.
A Régészeti Hatóság jeruzsálemi területi régésze, dr. Juvál Báruch, valamint a haifai egyetem professzora, Roni Reich , akik elsőként olvasták el és tanulmányozták a feliratot, megjegyezték, hogy „A Jeruzsálemet említő, első, illetve második Szentély időszakából származó feliratok igen ritkák. De még ennél is különlegesebb az, hogy a [város] teljes, ma ismert nevét kiírták, mivel általában rövidebb változatban fordul csupán elő.” Elmondták továbbá, hogy „Ez az egyetlen olyan, kőbe vésett felirat a második Szentély korából, ahol a teljes név megjelenik. Ezt az alakot csupán egyetlen másik felbukkanásából ismerjük, a rómaiak elleni nagy felkelés idejéből (i.sz. 66-70) származó pénzdarabról. Erről a szokatlan írásmódról a Biblia is tanúskodik, melyben 660-szor fordul elő Jeruzsálem neve, a teljes [Jerusálájim] név azonban csupán ötször, és viszonylag késői iratokban fordul csak elő.”
A régészeti feltárást vezető Dánit Lévi ecsetelte a helyszín jelentőségét: „Ez a legnagyobb ősi kerámiakészítő hely Jeruzsálem körzetében, és a második Szentély korának későbbi szakaszában, különösen Heródes uralkodásának idejében elsősorban főzőedények előállításával foglalatoskodtak itt.” A település azért éppen itt helyezkedett el, mert közel volt a viszonylag sűrűn lakott Jeruzsálemhez, de ugyanakkor elérhető távolságban voltak a szükséges nyersanyagok: kő, víz, fa, melyeket a helyi kézművesek használtak a munkájukhoz.
A feliratos oszloptöredéket a jeruzsálemi Izrael Múzeum új, a fővárosban talált különleges leleteket bemutató kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.
zsido.com