1967 óta ijár hónap 28-án (idén május 22, de a szombat miatt egy nappal előrehozták) ünneplik Izraelben jom Jerusálájimot, azaz Jeruzsálem napját, emlékezve a főváros újraegyesítésére, melyre a hatnapos háborúban került sor. A jeles nap előtt általában közzéteszik a város gazdasági, demográfiai és egyéb mutatóit, alább ezeket tekintjük át.
Jeruzsálem továbbra is Izrael legnépesebb városa, 919 400 ember otthona, egyben a legnagyobb zsidó (569 900) és arab közösség (349 600) lakóhelye is. Népessége Tel-Aviv duplája és Haifa háromszorosa.
A korábbi évek egyik égető problémája, a lakosság elvándorlása már a második éve jelentősen csökken, s a kiköltözők 46%-a a város környéki településeket választja. A fővárosba költözők száma ezzel együtt folyamatosan növekszik, az elmúlt évben 12 800 izraeli döntött Jeruzsálem mellett.
További fontos adat, hogy a zsidó és arab szektor növekedési rátája közötti különbség lecsökkent. Tíz évvel ezelőtt az arab lakosság száma 1.9%-kal haladta meg a zsidókét. Idén ez a szám 0.6%-ra csökkent. A felsőoktatásban egyre több arab diák vesz részt. A Héber Egyetemen 25%-kal, a különböző főiskolákon 52%-kal nőtt a számuk. A koronajárvány előtt az arab lakosság körében egészen alacsony, 3%-os munkanélküliséget mértek.
A jeruzsálemiek magas gyermekvállalási kedve miatt a lakosság átlagéletkora alacsonyabb az országos átlagnál és mindössze 9%-ot tesz ki az idős emberek aránya. Tel-Avivban ez az érték 15%, Haifában pedig 20%.
„A városba költözők számának növekedése örömteli és inspiráló hír. Az elkövetkező években továbbra is jelentős befektetések várhatók Jeruzsálemben. Arra törekszünk, hogy minél kevesebben hagyják el a várost. Szeretnénk minél több fiatal családot és információtechnológiával foglalkozó szakembert a városban látni” – mondta Mose Lion, Jeruzsálem polgármestere. „A közlejövőben továbbra is sokat fektetünk a lakásépítésbe, a gazdaságba, az iparba és az oktatásba. Csak idő kérdése és Jeruzsálem válik Izrael legvonzóbb városává” – tette hozzá.
A főváros elöl jár a nemek közötti munkahelyi bérkülönbségek csökkentésének tekintetében is. Bár Jeruzsálemben is 20%-os differencia mutatható ki a férfiak és a nők fizetése között (a férfiak javára), az országos átlag eléri a 33%-ot, Tel-Avivban pedig 32%-ot mértek. Jeruzsálemben a ma már 405 céget felsorakoztató high-tech ágazatban hasonló számban dolgoznak nők (5.1%) és férfiak (7%), míg más nagyvárosokban általában kétszer annyi férfi munkavállalót találunk ezen a területen. Érdekesség, hogy a Jeruzsálemi high-tech cégekben dolgozó háredi munkavállalók 80%-a nő. Ennek oka, hogy sok háredi háztartásban a nők a családfenntartók, férjeik pedig tóratanulással foglalkoznak és nem vállalnak munkát.
A főváros növekvő gazdasági erejét mutatja, hogy a Jeruzsálembe ingázó tel-aviviak száma 43%-kal nőtt az elmúlt évben, a Tel-Avivban munkát vállaló jeruzsálemiek száma pedig azonos maradt.
A tavalyi évbena turizmus is minden rekordot megdöntött Jeruzsálemben és a szállodai szobák száma (11 100) első alkalommal előzte meg a déli üdülővárost, Éjlátot.
„A különleges demográfiai összetételű Jeruzsálem statisztikai adatait vizsgálva képet kaphatunk a néhány évtized múlva várható országos demográfiai helyzetről. A főváros egyfajta „nemzeti laboratóriumként” is szolgál és modellezhető a Reuvén Rivlin államfő által „négy törzs társadalmának” [háredi-vallásos-szekuláris-arab] nevezett izraeli valóság alakulása” – mondta Lior Schillat társadalomkutató. „A kezünkben a lehetőség, hogy az együttműködés új formáit teremtsük meg, és félretegyük a régi beidegződéseinket. Így teremthetünk élhetőbb jövőt Izrael minden polgára számára” – tette hozzá.
„A kimutatásokból látható, hogy lassú, de pozitív változások zajlanak a városban az elmúlt években. A jeruzsálemi arab közösség egyre nagyobb arányban részesül a felsőoktatásból és a jól fizető állásokból. A high-tech ágazat fejlődik és a fiatalok egyre nagyobb számban döntenek a városban maradás mellett. Azon dolgozunk, hogy a koronavírus lecsengésével minél hamarabb visszatérjünk a normális kerékvágásba, és ismét a megkezdett növekedési pályára állítsuk a várost” – mondta Fleur Hassan-Nahoum, Jeruzsálem polgármester-helyettese.
Reuvén Rivlin szintén a társadalmi csoportok kooperációjában látja a város jövőjét: „Kelet és nyugat, új és régi, vallásos és világi, zsidó és arab – ez az igazi Jeruzsálem, az utca emberének Jeruzsáleme. Ez a város egyfajta mikrokozmoszként mutatja be az izraeli létet. Jeruzsálem népessége jól szimbolizálja Izrael Állam etnikai sokszínűségét. Meg kell találnunk az utat a párbeszédhez, a kapcsolatteremtéshez és az együttműködéshez” – mondta az államfő.
zsido.com
Forrás: JPost