Természetesen nem ezért javasoljuk a használatát, de nem árt tudni.

A zsidó férfiak 13 éves koruktól fogva hétköznap reggelente bőrből készült szíjat – tfilint – tekernek a karjukra és a fejükre, és abban mondják el a reggeli imát, ami azt jelenti, hogy heti hat alkalommal legalább fél órán át hordják a szíjakat. A Cincinnati Egyetem kutatói azt mondják: a szíjak szoros feltekerésének rendszeres gyakorlata hozzájárul a véráramlás javításához, és csökkenti a szívroham kockázatát is.

Dr. Jack Rubinstein, a Cincinnati Egyetem kardiológusa, aki a kutatás résztvevője és az arról szóló tanulmány egyik szerzője, elmondta: „Azt találtuk, hogy azok az emberek, akik hosszabb, vagy rövidebb távon tfilint hordanak, mérhető pozitív hatást jegyeztek fel a véráramlásuk tekintetében. Ez szívbetegségek esetében jobb kilátásokat biztosít.”

Korábbi izraeli kutatások már kimutatták, hogy a vallásos zsidó férfiak az általános népességhez képest kevesebb alkalommal kaptak szívrohamot. Nőknél ugyanez az eltérés nem mutatható ki, és az új amerikai kutatás magyarázatul szolgálhat erre a jelenségre, hiszen a reform mozgalom egyes tagjait kivéve nők nem hordanak tfilint. A mostani tanulmányban harminc zsidó férfi vett részt, akiknek egy része rendszeresen hordott tfilint, más része viszont soha. A résztvevőknek fontos életfunkcióit, vérét és véráramlását is vizsgálták. Azt találták, hogy a tfilint viselő – a vallási szabályok  szerint kevésbé domináns – karban sokkal intenzívebb a véráramlás, és ez arra utal, hogy általában a tfilint naponta felrakó férfiak körében jobb a véráramlás minősége. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a tanulmány keretein belül a tfilint nem rendszeresen hordó, csupán néha feltekerő férfiaknak is javult a vérkeringése. A rendszeresen imaszíjban imádkozó férfiak vérkeringésében a tfilint soha fel nem tevőkhöz képest jóval kevesebb olyan molekula volt kimutatható, melyek gyulladást okozhatnak, és negatív hatással lehetnek a szívre.

A tfilint használók gyakran számolnak be kényelmetlen érzésről a bőrszíjak feltekerése nyomán. Rubinstein professzor szerint ez pozitív jel, és a védelmi mechanizmus része a prekondicíóként érzékelt fájdalom. A kutatók régóta foglalkoznak ezzel a jelenséggel: laboratóriumi körülmények között kisebb szívrohamokat idéztek elő állatoknál, és azt találták, hogy ezek segítették az állatok túlélését a későbbi, nagyobb volumenű szívrohamok esetében. „Emberek esetében az okozza a problémát, hogy nem tudjuk, mikor kap valaki szívrohamot.”- mondta Rubinstein. – „Gyakorlatilag lehetetlen előre felkészíteni, prekondicionálni valakit erre [a szívrohamra], hacsak az illető nem hajlandó valamit naponta megtenni az ügy érdekében. A tfilin használata valóban védelmet jelenthet, hiszen azt szinte minden nap felteszik.”

Nem ez az első tórai parancsolat, melyről bebizonyosodik, hogy jót tesz az egészségünknek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tfilint maga a Tóra jelnek tartja a zsidók számára, a zsidók és Isten közötti szövetség jelének, és a vallásos zsidó férfiak nem az egészségügyi vonatkozásai miatt teszik fel minden hétköznap reggel, ahogy nem a körülmetélés egészségügyi vonzatai lebegnek a szülők szeme előtt, amikor fiaikon nyolc napos korukban elvégzik a brit milát, és a rituális kézmosást sem vezethetjük vissza annak higiénikusságára és egészséget megőrző mivoltára. A parancsolatok betartása valójában soha nem függhet egészségügyi, vagy éppen gazdasági megfontolásoktól, jó azonban tudni, hogy egy-egy micva nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is erősíti.

zsido.com

Forrás: Arutz7

 

 

Megszakítás