Az alkotást ahhoz a faluhoz közel állították fel, ahonnan a Zabhegyező zsidó szerzőjének ősei származnak. Korábban Leonard Cohen is szobrot kapott a balti államban, mert édesanyja Kaunasban született.
Az 1951-ben megjelent bestseller rendkívül népszerű volt a második világháború utáni nemzedék egyetemistái között az Egyesült Államokban, bár sokáig tiltólistán szerepelt.
A Salinger család egykor Sudargasban élt, amely egy kis zsidó stetl volt a lengyel határ közelében, az orosz birodalom szélén. A falu feljegyzései szerint az író dédnagyapja, Hyman Joseph Salinger 1831-ben költözött a településre a közeli Tauragéből. Sudaragasban ma már egyetlen zsidó sem él.
Az Egyesült Államokba a szerző apja vándorolt ki 1881-ben a szülőföldjét sújtó éhínség miatt, és egy szintén Litvániából származó nőt vett el feleségül Pennsylvaniában.
Jerome David Salinger 1919-ben született meg Manhattanben. Tanulmányai után bevonult az amerikai hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban és több koncentrációs tábor felszabadításában. Fő műve a Zabhegyező – mely újabb magyar fordításában az Rozsban a fogó címet kapta -, az ártatlanság elvesztéséről szól. A könyv azonnal hatalmas sikert aratott a nyugati világban. Ezzel együtt több országban és az Egyesült Államok néhány tagállamában is betiltották, elsősorban szabados nyelvhasználata miatt.
Abban az időben Litvánia már szovjet megszállás alatt állt. A Szovjetunióban boldog és prosperáló államról szólt a hivatalos kommunikáció, ahol sokkal szebb az élet, mint a háborúk, sztrájkok és hajléktalanság sújtotta kapitalista világban. „Nálunk nem volt rock ’n’ roll, szabadság és számos olyan dolog, amit az amerikai fiatalok élveztek” – mondta Rolandas Skaisgirys, a szoborállítás egyik kezdeményezője.
Az alkotás egy erdővel körülvett dombtetőn áll és egy üresség felé hajló, emberi sziluettet formáz, melyet fémlemezbe vágtak. Az alak betontalapzaton nyugszik, melyen J. D. Salinger neve olvasható egy rozsföld képe felett.
zsido.com
Forrás: TOI