A mai napon kezdődik a 20. Izraeli Filmhét.

 A 20. Izraeli Filmhéten a 2016-os premierek mellett az elmúlt 20 év legnépszerűbb filmjeit nézhetik meg az érdeklődők december 1-7. között több budapesti helyszínen. A filmek bemutatják, hogy az izraeli társadalomnak  olyan morális kérdésekkel kell megküzdenie, amelyekkel más nemzeteknek csak ritkán kell foglalkozniuk. Újdonság, hogy több ingyenes vetítés is lesz, és két új helyszín is bemutatkozik.

Akik a sajtó híreiből tájékozódnak Izraelről, talán nem látnak egyebet, mint reménytelen etnikai és háborús konfliktusokat. A valóság azonban sokkal komplexebb és sokoldalúbb. Az igaz történetek mindig mélyebbek, mint a főcímek. Az extrém helyzetekkel együtt járó dilemmák hatására pedig megszületett napjaink egyik legérdekesebb filmművészete. 

film-1A 20. Izraeli Filmhéten szereplő filmek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kamerák lencséinek segítségével, árnyaltan lássuk Izraelt: hogyan alakult ki és változott meg a társadalma, hogyan dolgozzák fel az erőszakot az emberek a mindennapokban.

A ma kezdődő 20. Izraeli Filmhetet ingyenes vetítés előzte meg a napokban. Az Oscar-díjra is jelölt „Az izraeli titkosszolgálat titkai”című film készítőit a valóság feltárása ösztönözte arra, hogy filmre vigyék a titkosszolgálat hat korábbi vezetőjének történetét, az élet és halál dilemmáját, valamint az iszlám terrorizmussal folytatott harcot, miközben mindkét oldal megpróbálja megőrizni a normális életét.

A filmek közül az „Apánk” a célirányos erőszak társadalom felé történő terjedését ismerteti, az “Egy hét és egy nap” pedig ennek a következményeit tárja a nézők elé. A filmhét műsorán nem csak drámák, hanem vígjátékok is szerepelnek, mint például a “Csakis New Yorkban”“A világ végén balra”“A méret a lényeg” és a “Nagymama hadművelet”.

Az idei év válogatásának célja az is, hogy tisztelegjen az izraeli modern filmművészet két nagyasszonya, a nemrég elhunyt, nemzetközi hírű rendező és színésznő, Ronit Elkabetz, valamint a díszvendég, Evgenia Dodina előtt.

 A jubileumi izraeli filmhéten a Puskin Mozi mellett két új helyszín is bemutatkozik ingyenes vetítésekkel. A „Dancing Arabs” és az „Apánk” a Mazel Tov étteremben nézhető meg december 4-én. A „Válólevél” pedig  a Francia Intézetben december 5-én.

 

Nagyköveti köszöntő

nagykovetA rendezvénnyel kapcsolatban Yossi Amrani, Izrael nagykövet azt hangsúlyozta, hogy az Izraeli Filmhét megrendezése az évek során hagyománnyá vált. 1996-ban, nem sokkal a két ország diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása után született meg ez az izraeli életet, kultúrát és társadalmat bemutató sorozat, amely az eltelt húsz év alatt büszkeségünkké, önálló eseménnyé nőtte ki magát.

„A filmművészet eszközével igyekszünk közelebb hozni Izraelt a magyar társadalomhoz és a magyar emberekhez. Bízunk abban, hogy a hamarosan bemutatásra kerülő filmek ablakot nyitnak az izraeli életre, valamint azokra az általános érvényű és egyedi kihívásokra, amelyekkel fiatal nemzetünknek szembe kell néznie a jövő építése közben.” – írta a nagykövet, aki elárulta, hogy az idei programot az Izraeli Filmhét sokéves múltra visszatekintő hagyományának tiszteletére állították össze. A filmhét 1996-os születése óta eltelt évek filmfelhozatalából reprezentál alkotásokat, a 2016-os évet pedig új bemutatók képviselik.

A nagykövet levelében külön kiemelte az „Apánk” és az „Egy hét és egy nap” című művet. Mindkét film alkotója a Nouveau Israeli Cinema tagja. „Ez a merész izraeli új hullám gyakran boncolgat kényelmetlen igazságokat, a következményeket pedig kendőzetlen stílusban tárja elénk.  Az érett korba lépett izraeli filmipar ezen ifjú örököseire sokszínű nézőközönség kíváncsi a világ minden táján. Ezt gyakran annak köszönhetik, hogy az életet a maga összetettségében ábrázolják, színpompás és változatos, kihívásokkal és optimizmussal teli nézőpontból, miközben átadják az élet- és csodás tájaink iránt érzett szenvedélyüket.” – fogalmazott Yossi Amrani nagykövet.

A 20. Izraeli Filmhét részletes programja itt olvasható.

Jegyek kaphatók a Puskin Mozi pénztárában és online: www.puskinmozi.hu

 

Válogatás a filmszemle anyagából

Apánk (2016) héber nyelven, magyar felirattalfilmfesztival

színes, dráma, 105 perc

Rendező: Meni Yaesh

Szereplők: Moris Cohen, Rotem Zissman-Cohen

Ovadia a tel-avivi szórakozóhelyek legmarkosabb kidobó embere. Álma, hogy apa legyen, viszont felesége, Rachel már közel 5 éve sikertelenül próbál teherbe esni. Amikor Shalom, egy kisstílű gengszter munkát ajánl neki, Ovadia nagy lehetőséget lát az ötletben, mivel így biztosíthatja feleségének a drága magánkezelést. Amint Rachel teherbe esik, férje úgy dönt, hogy nem dolgozik többet Shalomnak, viszont ez korántsem olyan egyszerű, mint gondolta.

Egy hét és egy nap (2016) héber nyelven, magyar felirattal

színes, dráma, 98 perc

Rendező: Asaph Polonsky

Szereplők: Sharon Alexander, Shai Avivi, Evgenia Dodina

Eyal alig van túl a fia halála utáni egyhetes gyászon, amikor a felesége sürgeti, hogy térjen vissza napi teendőihez. A férfi azonban egy fiatal szomszédjával füvet szív és elhatározza, hogy felkutatja azokat a dolgokat, amelyekért érdemes élni. Ezalatt felesége megpróbál visszatérni a mindennapok kerékvágásába és tanárokkal, kóbor macskákkal, valamint fogászati dolgozókkal birkózik meg.

Palesztina cirkusz (1998) magyar nyelven

színes, játékfilm, 90 perc

Rendező: Eyal Halfon

Szereplők: Evgenia Dodina, Yoram Hattab, Vladimir Friedman

Kitör a botrány, amikor a Palesztina Cirkusz szentföldi turnéjának nyitó előadása előtt elszökik a cirkusz

fő attrakciója: Svejk, az oroszlán. Az állati ösztöneit követő Svejk keresésére hárman indulnak el: Marianna, az orosz állatidomár, Samson Bleiberg, az izraeli katona és egy arab kisfiú. A különös helyzet és a trió tagjainak különbözősége sok mulatságos és ugyanakkor elgondolkodtató helyzetre ad alkalmat…

Beaufort (2007) héber nyelven, magyar felirattalfilmfeszt

színes, filmdráma, 125 perc

Rendező: Joseph Cedar

Szereplők: Alon Abutbul, Eli Altonio, Daniel Brook

Igaz történet egy fiatal fiúról és csapatáról, hónapokkal a 2000-es libanoni kivonulás előtt. A 22 éves Liraz Liberti parancsnok csapatával együtt próbálja túlélni ezt a kegyetlen időszakot. Ez nem a háború, hanem a visszavonulás története. Egy embertelen harc, kézzelfogható ellenség nélkül. Csak egy alaktalan lény zúdítja a bombákat az égből, mialatt a megfélemlített katonák utolsó erejükkel is küldetésüket próbálják végrehajtani. Liraz szemtanúja lesz katonái szellemi és fizikai összeomlásának. A megható történet egyfelől a közel-keleti ország Dél-Libanon feletti hatalmának szimbólumává vált, másfelől egy hősi mítosz. Amelyben rengetegen vesztették életüket, és amelyen generációk nőttek fel.

A Filmfesztivál díszvendége: Evgenia Dodina

diszvendegHa létezne az Izraeli Filmművészet Nagyasszonya cím, akkor Evgenia Dodina lenne a legkézenfekvőbb választás erre a szerepre. A művésznő a ’90-es évek eleje óta díjnyertes izraeli filmek sokaságán dolgozott, kivívta a kritikusok elismerését, valamint díjakat nyert belföldön és külföldön egyaránt. Színes életművel rendelkező, sokoldalú színésznőként tartják számon.

Kiemelt szerepei között említhetjük a 2008-as Ádám feltámadása című filmet, amelyben Jeff Goldblum társszereplőjeként Gretchen Steint alakítja. E szerepet korábban már megformálta a GESHER Színház előadásain.

A 2003-as Nina tragédiájában Galina, legújabban pedig Vicky Spivack szerepében az idei magyarországi Izraeli Filmhét kiemelt bemutatóján az Egy hét és egy nap (Shavua ve Yom) című filmben láthatjuk.

Az idei filmhét Evgenia Dodina karrierje előtt is tiszteleg, a színésznőt öt filmben is láthatjuk az idei eseményen.

 

Izrael filmipara

Az eltelt 68 év alatt Izraelben virágzó filmipar fejlődött ki. Filmjei nemzetközi fesztiválokon vesznek részt, és sorra nyerik a díjakat. Az alig nyolc és félmillió lakosú ország hét nemzetközi filmfesztivál helyszínéül szolgál, az országban tíz filmművészeti iskola is működik.

Az elmúlt években az izraeli filmipar robbanásszerű fejlődésnek indult, filmjeire évente két és félmillió néző kíváncsi. E növekedés a kreatív és vibráló izraeli társadalomnak köszönhető. Az izraeli kormány 2000-ben léptette életbe az Új Filmművészeti Törvényt, amely biztosítja, hogy az izraeli filmipar jobb finanszírozási feltételekhez juthasson. Az ‘50-es évek óta jelentős fejlődésen ment keresztül az izraeli filmkészítés. Az első izraeli rendezésű művek, mint például A 24-es domb nem válaszol, valamint a Tízen voltak, éppoly heroikus hangvételűek voltak, mint az ország kortárs irodalma.

Néhány közelmúltbeli film az izraeli lét lényegében gyökerezik, olyan témákat dolgozva fel, mint például a holokauszt túlélői és gyermekeik élete a Gila Almagor főszereplésével készült Aviya nyarában és A Domim fa alatt című folytatásában. Hasonló téma jelenik meg az újonnan jött bevándorlók sorsát bemutató, Hannah Azoulai és Shmuel Hasfari rendezte Sh’hur-ban, illetve a Dover Koshashvili által készített Késői házasságban.

Más filmek ezzel szemben inkább az ország jelenkori valóságát vizsgálják. Témájuk a zsidó-arab ellentét, mint A citromfa és a Dancing Arabs Eran Riklis rendezésében, valamint Scandar Copti és Yaron Shani filmje, az Ajami.

Az izraeli életet katonai perspektívából tárja elénk Joseph Cedar Beaufort, Samuel Maoz Libanon, Eytan Fox Yossi és Jagger, valamint Ari Folman Libanoni keringő című filmje. Egyfajta univerzalista, némileg elidegenedett és hedonista társadalomképet mutat Eytan Fox A szirén dala és A buborék, Ayelet Menahemi és Nirit Yaron Tel-avivi történetek, valamint Meni Yaish Hamashgichimu és Avinu című műve.

Az izraeli filmipar nemzetközi díjak és nevezések sorával újabb és újabb elismeréseket vív ki magának világszerte.

Tudta? Az elmúlt évtizedben tíznél is több izraeli filmet jelöltek Oscar-díjra vagy a Cannes-i Filmfesztivál díjaira. Ezek közé tartozott a Beaufort (2008), a Libanoni keringő (2009), valamint az Ajami (2010).

Samuel Maoz rendező háborús filmje, a Libanon, 2009-ben megnyerte az Arany Oroszlánt. A történet alapját Moaz személyes tapasztalatai szolgáltatják, amelyeket izraeli kiskatonaként élt át az 1982-es libanoni háború alatt. Az Ajami című arab-izraeli film, amely Jaffa arabok lakta szegénynegyedében játszódik, 2009-ben jelölést nyert a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra. Ez volt az első többségében arab nyelvű film, amelyet Izrael nevezett a díjra, és zsinórban a harmadik év, amikor izraeli film Oscar-díj jelölést nyert el. 2007-ben a Beaufort 12 díjat nyert a Berlini Filmfesztiválon, beleértve a legjobb rendezőnek járót, amelyet Joseph Cedar vihetett haza.

Megszakítás