Izrael válasza a PISA-tesztre

Kreativitás és innováció.

Korábban hírt adtunk már róla, hogy a PISA-teszteken Izrael, Magyarországhoz hasonlóan, meglehetősen lehangoló eredményeket ért el. Az izraeliek azonban mégsem csüggednek, annak ellenére, hogy a matematika és a tudományok terén a mezőny alsó 40 százalékába tartoznak. Az izraeli társadalmat ugyanis start-up nemzetnek is nevezik, nem véletlenül: a világon itt a legmagasabb az egy főre eső start-up vállalatok száma.

Gyökeresen eltérő tudásra van szükség ahhoz, hogy a diákok jól szerepeljenek a standardizált teszteken, illetve az innovációhoz, új vállalkozások és start-upok indításához. Az izraeli oktatás nem teszi lehetővé, hogy az izraeli diákok jól teljesítsenek a standardizált, PISA-jellegű teszteken. És ez a „hiba” motiválja az izraeli gyerekeket, hogy olyan szakmát válasszanak, melyben újat kell alkotni; így lesznek az izraeliek innovátorok és vállalkozók.

Az oktatási rendszerekről általánosan elmondható, hogy a diákoktól elvárják, hogy a már megtanult információt adják vissza, lehetőség szerint annak megkérdőjelezése, illetve továbbfejlesztése nélkül. Az izraeli társadalom azonban nagymértékben elfogadja a szokásostól eltérő gondolkodásmódot, akár az oktatási intézményeken belül is. Izraelben számos informális oktatási program is elérhető, melyek újszerű szemléletükkel ösztönzik a tanítványaikat. Számos olyan, informális oktatási program működik az országban, mely a kiemelkedően tehetséges gyerekeknek nyújt magas színvonalú, nyitott szemléletű kiegészítő foglalkozásokat. A Gváhim (Magaslatok) program például 12-18 év közti, kiemelkedő képességű gyerekeket oktat a tanítási időn kívül. Eredeti célja az volt, hogy izraeli fiatalokat képezzen, akik majd a hadsereg hírszerzésében tudnak tevékenykedni, mára azonban nagy részben innen, illetve az ilyen típusú programok diákjai közül kerülnek ki az ország magasan képzett hi-tech szakemberei.

Ezeken a programokon a gyermekek egyéni képességeiből indulnak ki, és ezt terelik a megfelelő irányba. Igyekeznek olyan feladatok elé állítani a tanulókat, amelyeket nem tudnak rögtön megoldani, és melyekhez korábban is meglevő képességeiket újszerű módon kell felhasználniuk, hogy eredményt érjenek el. Gondolatébresztő kihívások elé állítva tanítványaikat messzemenő hatást érhetnek el az élet minden területén.

A vállalkozások egyik oszlopa az, hogy az ember képes legyen valamit egyedül megoldani. Emellett az is fontos, hogy a tanárt ezekben a programokban nem tekintik a tudás kimeríthetetlen forrásának. A tanár nem tényeket ad át, hanem módszereket tanít. Képesnek kell lennie arra, hogy kimondja: „Nem tudom” – hogy aztán együtt kereshesse a diákjaival a megfejtést. E programok tanárai hisznek abban is, hogy az is fontos hajtóerő a start-upok és vállalkozások világában, ha az ember megtanul meríteni még a sikertelenségeiből és a hibáiból is, és ennek eléréséhez is megvannak a megfelelő módszereik.

Az izraeli gyerekek tehát nem teljesítenek ugyan jól a PISA teszteken, de a kreatív képességek terén az élen járnak. Nem a teszteredmények, hanem a tanulási folyamat válik itt fontossá, nem az az elsődleges, hogy mit tudnak, hanem az, hogy hogyan jutottak ehhez a tudáshoz. Nem baj, ha elakadnak. Mindig tanulhatnak valamit menet közben.

Forrás: israel21c

  • Küldés emailben