Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
Izrael nemzeti ünnepén, a függetlenség napján adják át az ország legrangosabb kitüntetését, az Izrael-díjat. A kilenc díjazott között volt a magyarországi születésű Keleti Ágnes olimpikon, aki Izraelbe vándorlását követően az ország legsikeresebb tornászedzője volt, és sokat tett az iskolai testnevelésórák színvonalának emeléséért. Díjat kapott még Dávid Beer régész, aki a jeruzsálemi Dávid városa negyed kutatásában és a nagyközönség elé tárásában szerzett érdemeket; Cvi Lévi, aki egyedülálló katonák megsegítésére hozott létre alapítványt; Uri Sáked mérnök; Málká Márgálit gyógypedagógus; Jehuda Liebes, a zsidó miszticizmus kutatója; Árje Várdi zongoraművész; Joszef Járden rákkutató és Nili Kohén jogász. A rangos díjat 1953-ban alapították és négy kategóriában osztják ki minden évben, jom háácmáutkor a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében. A megtiszteltetés mellé 75 000 sékel (5.9 millió forint) jutalom is jár.
Válaszlépés az UNESCO határozatára: bezárhatják az ENSZ jeruzsálemi irodáját
Számos válaszlépés született az ENSZ legújabb Izrael-ellenes határozatát követően, melyről korábban beszámoltunk. Netánjáu bejelentette, hogy a zsidó állam egymillió dollárral kevesebb összeggel járul hozzá a világszervezet működéséhez. „A rendszeres zaklatásnak ára van. Izrael nem nézheti tétlenül, hogy az ENSZ elvitatja a Jeruzsálemhez való jogunkat.” – jelentette ki, majd örömét fejezte ki, hogy egyre kevesebb ország áll az Izraelt elítélő határozatok mögé.
A Külügyminisztérium viszont tisztázó beszélgetésre hívatta be Svédország nagykövetét, amiért országa – az európai államok közül egyedüliként – megszavazta a Jeruzsálem és a zsidó nép közötti kapcsolatot elvitató UNESCO-határozatot. „Svédország szisztematikusan Izrael ellen dolgozik.” – hangzott el a megbeszélésen. A skandináv állam politikusai az utóbbi időben számtalan alkalommal tettek Izrael-ellenes vagy antiszemita kijelentéseket, és az ország zsidó közösségét egyaránt támadják a muszlim bevándorlók és a jobboldali radikálisok is.
Miri Regev, kulturális- és sportminiszter további ellenlépéseket sürget. Azt szeretné elérni, hogy az ENSZ jeruzsálemi irodáira lakat kerüljön, mert „ötven év izraeli fennhatóságot követően már nincs szükség ENSZ megfigyelőkre a városban”. A miniszter szerint az Ármon HáNáciv negyedben álló ENSZ-központot állami tulajdonba kell venni. Vizsgálatot rendelt el a területen folyó, engedély nélküli építkezések ügyében is.
Az éppen a függetlenégi nap előestéjén elfogadott határozat ellen az ellenzék vezetői is felszólaltak. „A mai Izrael-ellenes és antiszemita UNESCO-határozat meghazudtolja a zsidó történelmet és a zsidó nép megtörhetetlen kapcsolatát örök fővárosával, Jeruzsálemmel. Ez a minden alapot nélkülöző határozat hamarosan a történelem szemétdombjára kerül, azzal a döntéssel együtt, mely a cionizmust a rasszizmus egyik formájaként bélyegezte meg.” – mondta Jicchák Herzog, a baloldali Munkapárt vezetője.
Dübörög a gazdaság
A Bloomberg gazdasági hírügynökség felmérése szerint Izrael a világ harmadik legszilárdabb gazdasága, csupán Hong-Kong és Dél-Korea volt képes megelőzni. 2016 volt a zsidó állam egyik legsikeresebb pénzügyi éve, az infláció minimális szintre zuhant és alacsony a munkanélküliség is, a gazdaság pedig 4%-ot erősödött, miközben az OECD-országok átlaga csupán 1.7% volt. A zsidó állam kimagaslik a kutatásfejlesztésre fordított kiadásaival és az innováció területén elért sikereivel is. Az egy főre eső GDP 6.3%-kal növekedett 2016-ban, ami jobb a korábbi évek 4% körüli eredményeinél is.
Izraelbe látogat Donald Trump amerikai elnök
A május 22-23-ra tervezett kétnapos látogatásra az elnök mintegy ezerfős küldöttség kíséretében érkezik. Látogatást tesz a Siratófalnál, a Jád Vásem múzeumban és a Herzl-hegyen fekvő nemzeti emlékhelyen is. Elképzelhető, hogy a Holt-tengerrel szemben fekvő Mecádá (Maszada) erődbe is ellátogat, és ott tart beszédet. Izraelben azt remélik, hogy Trump végre bejelenti az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését is, melynek különleges aktualitást adna, hogy Izrael éppen az elnöki látogatást követő napon ünnepli Jeruzsálem újraegyesítésének 50. évfordulóját.
Trump egyszer már járt Izraelben, még üzletemberként, 1989-ben. Akkor Jeruzsálemet, a Holt-tengert, a Negev-sivatagot és Éjlátot járta be, feltehetően azért, hogy ingatlanbefektetési lehetőségeket keressen. Bár üzletet végül nem kötött, útja során egy játszóteret adományozott a Zsidó Nemzeti Alapnak.
