Instagramra vitték egy deportált zsidó lány naplóját

Egy szokatlan kezdeményezés keretében Instagram-profillal és az ott megjelenő bejegyzésekkel, fotókkal és rövidfilmekkel állítanak emléket a holokauszt áldozatainak. A projekt célja, hogy a mai fiatalok nyelvén meséljék el a holokauszt eseményeit egy Magyarországról elhurcolt zsidó lány, Heyman Éva naplójának segítségével.

Éva Nagyváradon született 1931-ben. Naplóját a 13. születésnapján, 1944 februárjában kezdte el írni, az utolsó bejegyzés pedig három hónappal később, május 30-án született, nem sokkal a család deportálása előtt. A több ezer zsidó között a Heyman családot is szállító vagonok úticélja Auschwitz volt, ahol október 17-én Évát és hozzátartozóinak többségét meggyilkolták.

A lány naplóját a gettóba besurranó egykori szakácsnőjükre, Mariskára bízta, aki megőrizte azt az utókornak. A háború után Éva életben maradt édesanyja könyvvé szerkesztette lánya naplóját, és 1947-ben megjelentette Éva lányom címmel. A könyv megjelenése után nem sokkal a gyászoló édesanya önkezével vetett véget életének.

A könyvet később lefordították héber, angol, német, francia, spanyol és olasz nyelvre is, majd 2011-ben ismét kiadták magyarul, A piros bicikli címmel.

A program május 2-án, a holokauszt emléknapon indult el. A csatornára feliratkozók száma jóval meghaladja a 300 ezret.

Az ötlet egy sikeres izraeli befektetőtől, Mati Kochávitól és lányától ered, akik több millió dollárt fektettek a projekt megvalósításába. Az Éva naplóbejegyzései alapján készült rövidfilmeket négyszáz szereplő részvételével az ukrajnai Lvivben forgatták. A csatorna követői a videók, korabeli fotók és az Éva által leírtak alapján ismerhetik meg a Heyman család életét, városuk megszállását, a zsidótörvények következményeit, a gettósítást és a deportálást.

“Ezzel a módszerrel vihetjük közel a holokauszt történetét a mai fiatalokhoz. Manapság a fiatalok közötti eszmecserék mindössze 2.7%-ban kerül szóba a holokauszt, és ez jelentős csökkenést jelent a korábbi évekhez képest. Ebben az időszakban, amikor már alig élnek közöttünk túlélők, az emberek felszínesebben tájékozódnak és folyamatosan új ingerek érik őket, tehát új módszereket kellett találnunk, hogy a történelmi emlékezetet továbbadhassuk” – adott magyarázatot Kochávi formabontó ötletére.

zsido.com

Forrás: Ynet

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

 

  • Küldés emailben