Imádságok a járványok idejére 2. rész

Az imádkozás az Istennel való közvetlen kapcsolatunkat jelenti. „Az Örökkévaló mellettem van, nem félek…” – mondjuk a Zsoltárokban. (118:6.). Az imádkozás a mindennapi zsidó élet alapvető tevékenysége, ám a járvány természetesen erre is, mint életünk minden más vetületére, hatással volt.

A héber betűk egyben számokat is jelölnek. Ezen alapul a gemátria, vagyis az az elmélet, hogy az egyes szavak számértéke is különféle jelentéseket közvetít a számunkra. A gemátriát ismerők számára a helyzet egyértelmű: a „jes pitáron lekoroná” (van megoldás a koronára) kifejezés számértéke (1443) pontosan megegyezik a „tesuvá, tfilá ucedáká” szavak számértékével. Ros hásánákor az imáinkban elmondjuk, hogy az előbbi három dolog: a megtérés, az ima és az adakozás elháríthatják tőlünk a rossz ítéletet. A középsőről beszélünk most.

 

Tehilim

A Dávid király által írt Zsoltárok könyve az évezredek alatt zsidó nemzedékek hosszú sorának jelentett menedéket és spirituális erőforrást. Ma sincs ez másként: a zsoltárok felolvasása ma is a legfontosabb imáink közé tartozik, legyen szó betegségről, háborúról vagy meddőségről. Egy szokás szerint az egész Zsoltárok könyvét felosztják a résztvevők számának megfelelően, és a kívánt esemény bekövetkezése érdekében annyiszor olvassák végig, ahányszor csak lehetséges. Ebben a digitális technika is a segítségünkre van, amire idén jóval nagyobb igény és szükség van, mint eddig bármikor. A Zsoltárok könyvének együttes elmondásához a tehilimyahad című oldal nyújt könnyen áttekinthető és használható platformot több nyelven.

A nagy sebességgel terjedő vírus okán naponta tartanak világszerte egy időben zsoltárolvasást. Fontos,
hogy egyszerre, azonos időben mond­ják minél többen ugyanazt az imát, így ugyanis sokkal nagyobb az ereje, mondják bölcseink. A felhívások különféle internetes csoportokban terjednek, és meghatározzák, hogy melyik zsoltárt és pontosan mikor kell elmondani. Többnyire a 121-es zsoltárt választják, melyet általában bajok, nehézségek esetén szokás mondani. Más helyeken a 91-es és 46-os zsoltárt ajánlják megfelelő szegulaként (védő formula vagy cselekedet). Mindkettő arról szól, hogy hogyan védi meg népének tagjait az Örökkévaló minden csapástól. Megint máshol a 3. és a 91. zsoltárt tartják a legmegfelelőbbnek erre a célra, hivatkozva a jeruzsálemi Talmudra (Sábát 6:2.), mely szerint e két ima az üldözöttek dala. Bölcseink szerint e szövegek jó jelül szolgálnak számunkra a bajtól való megmeneküléshez.

 

Imák járványok ellen

A járványok végigkísérik az emberiség történelmét, és számos olyan imaszöveget ismerünk, melyek az adott korszakban pusztító járványtól való megmenekülésért íródtak. A XVI. századi cfáti kabalista, a szent életű Ári például amuletteket írt a közösségében néhány évente végigsöprő járványok elhárítására.

Az Ostropoliba való ráv Simson, aki ál kidus Hásem, vagyis Isten nevének megszentelésével veszítette életét az 1648-as Hmelnyickij-mészárlás során, korának egyik legnagyszerűbb kabalistája volt, akit az utána következő nemzedékek nagyjai is kiemelt tisztelettel említettek. A járványok elleni szegulája korai írásaiban található. A kabalista rabbi azt javasolta megelőzésként a járványok ellen, hogy a Tóra Onkelosz-féle fordításából (héberül: tárgum) olvassák fel a zsidók sivatagi vándorlásának állomásait Mózes negyedik könyve, a Bámidbár végéről.

Akiva Ejger, világhírű rabbi, korának egyik vezető tóratudósa az 1831-es európai kolerajárvány idején azt javasolta, hogy minjánban mondják el a Szentélyben használt füstölőszer összetevőit felsoroló, pitum háktoret nevű talmudi részletet, mert az jó jel arra nézve, hogy megálljon a járvány. Az imákon túl kiállt amellett is, hogy 15 embernél több ne gyűljön össze egy minjenben a járvány ideje alatt, és fontosnak tartotta az orvosok utasításainak betartását. Ezt napjaink vezető rabbijai is hangsúlyozzák.

Jichák Joszéf, Izrael Állam szfárádi főrabbija lányok és asszonyok számára szerkesztett imát, kifejezetten a koronavírus-járvány megszűnéséért és a betegek mihamarabbi felépüléséért. Az imát a szombatra készített kalács tésztájából levett chálá micvájának teljesítésekor, va­la­mint péntek este, a szombati gyertyagyújtás idején javasolt elmonda­ni. Az ima ismert szövegeket tar­talmaz, elsősorban a bűnbánó (szlichot) imákból, melyeket közösségi böjtnapokon mondanak. A közösségi böjtöket is többnyire a zsidókat veszélyeztető helyzet esetén szokták elrendelni. A chálá levétele közismerten olyan jó cselekedet, melynek érdemében az Örökkévaló gyó­gyulást hozhat betegeknek vagy más, kívánt eredményt érhetünk el általa, akárcsak a zsoltárok felolvasásával.

A járvány kezdetén, amikor még csak Kínából érkeztek aggodalmat keltő hírek, a jeruzsálemi Siratófalhoz hívott össze imádkozó tömeget Cfát főrabbija, Smuél Élijáhu: „A zsidó hagyományok szerint az egyik áldás vonzza a másikat maga után. Amikor Izrael népére sújtott le egy járvány, Dávid király azt tanította, hogy minden egyes dologért, amit az Örökkévalótól kapunk, áldást kell mondani. Ezt követően a járványnak vége szakadt. Dávid király tanítását szeretnénk továbbadni a kínai nép számára. Dávid király azt is tanította, hogy dalban áldjuk az Örökkévalót. Arra kérek minden kreatív alkotót, komponistát, zenészt és énekest, hogy írjanak egy dalt, mely Izrael ajándéka lesz a kínai nép számára. A barátság, az ima és az áldás dala” – tette hozzá. Élijáhu rabbi korábban egy újságcikkben írt arról, hogy a zsidó nép kötelessége a koronavírus áldozatiért imádkozni, tartozzanak azok bármely nemzethez is. Erre a Tórából hozott fel egy példát: Ábrahám Ávimelechért, a filiszteus királyért imádkozott, amikor az uralkodó és háza népe megbetegedett. „Kínát járvány sújtja. A Tóra azt parancsolja, hogy ne legyünk kemény szívűek. Minden egyes embernek imádkoznia kell a fertőzöttekért, amikor a főimát mondja magában és az egész közösségnek is könyörögnie kell a nyitott tóraszekrény előtt” – szólított fel a főrabbi.

 

Orvosok imája

A jelenlegi helyzetben igazán elmondható, hogy az orvosokon a világ szeme. Az orvosoknak a saját szakmai tudásukon és tapasztalataikon kívül isteni segítségre is szükségük van ahhoz, hogy munkájukat a lehető legjobban és legpontosabban végezzék. Markus Herz (1747-1803), németországi zsidó orvos és filozófus tollából származik Az orvos napi fohásza a betegek meglátogatása előtt című imádság. Herz doktor a filozófus Immanuel Kant tanítványa volt, emellett a szintén filozófus Moses Mendelssohn orvosa. Az ima szövegét először 1783-ban publikálta német nyelven. A héber változat néhány évvel később jelent meg. Vannak, akik tévesen a XIII. századi Spanyolországban és Egyiptomban élt rabbinak, orvosnak és filozófusnak, a Rámbámnak (Maimonidész) tulajdonítják a szöveget. Az imádság az Isten által teremtett emberi test csodáját ünnepli, és az Örökkévaló támogatását és áldását kéri a gyógyító munkára. Ezekkel a sorokkal kezdődik az ima: „Mindenható Isten, Te teremtetted végtelen bölcsességeddel az emberi testet. Tízezerszer tízezer szervet egyesítettél benne, melyek megállás nélkül és harmóniában működnek, hogy megőrizzék a halhatatlan lelket körülfogó test egységét a maga szépségében. Mindegyikük tökéletes rendben működik, egybehangzóan és összehangolva. Mégis, amikor a törékeny anyag, vagy a vágyak szabadon engedése elrontja ezt a rendet, vagy megzavarja ezt az összhangot, akkor az erők összecsapnak, és a test szétmorzsálódik azzá az eredeti porrá, melyből jött. Jóindulatú hírnökökként küldesz az embernek betegségeket, hogy előre figyelmeztessenek a közeledő veszélyre, és arra ösztönözzenek, hogy megelőzzük azt.” Hosszas fejtegetés után pedig így végződik: „Mindenható Isten! Kegyelmedben engem választottál, hogy teremtményeid életét és halálát vigyázzam. Nekifogok a munkámnak. Támogass ebben a hatalmas feladatban, hogy az emberiség hasznára legyek, mert a Te segítséged nélkül még a legkisebb dolog sem sikerülhet.”

 

Ima az oltás beadásakor

Végezetül említsük meg, hogy a zsidóságban az élet védelme mindenek felett áll: „venismártem meod lenáfsotéchem” – és vigyázzatok nagyon az életetekre, mondja a Tóra. A járvány kezdetekor rengeteg szó esett az oltásról, ám ez sajnos még mindig nincs a kezünkben. Ha azonban egyszer, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben sikerül megtalálni a megfelelő vakcinát, beadásakor a elmondhatjuk azt az imádságot, melyet Hannah Katsman, izraeli egészségügyi szakértő kifejezetten erre az alkalomra szerkesztett nagyjából egy évvel ezelőtt. Az ima arra kéri Istent, hogy a beadandó oltás „hozzon egészséget, áldást és megváltást, és védjen meg minket a szenvedéstől és borzalmas betegségektől”. Azért is könyörög, hogy az Örökkévaló „hosszú, békés élettel, pénzügyi biztonsággal és sikerrel” áldja meg az oltásokat beadó ápolónőket és az orvosokat.

 

Chana Deutsch írása

  • Küldés emailben