Hogyan született meg Izrael címere éppen 70 évvel ezelőtt?

Ezekben a hetekben a Tóra aktuális hetiszakaszai a pusztai szentély felépítésével és berendezési tárgyaival foglalkoznak, melyek közül a legismertebb az aranyból készült hétágú mécsestartó, a menóra. A menóra alakja jelenik meg Izrael Állam címerében is. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogyan választották ki a modern zsidó állam címerét.

1948-ban, két nappal Izrael kikiáltása előtt döbbentek rá a cionista mozgalom vezetői, hogy még nem döntöttek hivatalosan a születendő állam nevéről. Mint ismeretes, végül az Izrael megnevezést választották, mely olyan versenytársakon kerekedett felül, mint Júdea vagy Cion. A zászló és a címer kérdését sem kapkodták el: három héttel a függetlenség kikiáltása után hirdettek pályázatot a nemzeti szimbólumokról.

Az ideiglenes kormány nem sok megkötéssel élt a pályamunkákat illetően. Azt várták csak el, hogy az égszínkék és a fehér színt mindenképpen használják, de megengedett volt további színek alkalmazása is. A címerrel kapcsolatban a menóra és hét csillag megjelenítését javasolták, de közölték azt is, hogy nyitottak más ötletek elfogadására, ahogy fenntartották a jogot arra is, hogy eredménytelennek nyilvánítsák a kiírást, ha egy terv sem nyeri el a döntőbizottság tetszését.

Az eredeti győztes terv

A leadási határidő 1948. június 14. volt, mely időpontig 164 pályázó összesen 450 munkát nyújtott be. A bizottság mindegyiket visszautasította, és még egy fordulót írt ki. A hosszadalmas eljárást sokan nehezményezték, de Dávid Ben-Gurion miniszterelnök a védelmébe vette a bizottság tagjait: “Nem minden nap választunk nemzeti zászlót és címert”.

Ez alkalommal már győztest hirdettek: Gávriel és Maxim Sámir tervét fogadták el. A címeren szerepelt az előírt menóra és a hét csillag. A tervezők két olajágat adtak még hozzá, és a pajzs alakot választották. “Az volt a célunk, hogy modern szimbólumot hozzunk létre és hanyagoljuk a hagyományos formát. Az olajágat azért választottuk, mert az fejezi ki a legjobban az Izrael népe közötti szeretetet és békét” – magyarázták művüket a tervezők. A Sámir testvérek elmondták, hogy áttanulmányozták a világ összes országának címerét és felfigyeltek rá, hogy sehol sem alkalmaznak mécsestartót, egy Dávid-csillaghoz hasonló formára azonban ráakadtak az egyik ország címerében. A pajzs formát azért választották, mert ez a címerek legelterjedtebb alakja szerte a világon.

Bár a versenyt megnyerték, a bíráló bizottság arra kérte a Sámir testvéreket, hogy némileg módosítsák munkájukat: adják hozzá az “Izrael” feliratot és a modern formájú menóra helyett a Rómában álló Titusz-féle diadalíven ábrázolt menórát használják. Ezen kívül nem ragaszkodtak a hét csillag feltüntetéséhez. A végleges változatot, melyet a bizottság egyhangúlag elfogadott, éppen 70 évvel ezelőtt, 1949. február 10-én mutatták be.

A Sámir testvérek

Néhány hónappal később a tervezők dombormű formájában tárták a nagyközönség elé a munkájukat, mely rengeteg dicséretet és kritikát kapott. Sokan azért fejezték ki nemtetszésüket, mert a menóra a zsidó nép legyőzését és a jeruzsálemi Szentély elpusztítását ünneplő diadalíven használt alakban jelenik meg, mely ráadásul eltér a Tórában leírt formától. “Úgy tűnik, idegen hatások befolyásolták [a tervezést], és a forma nem követi a Szentírásban leírtakat” – mondta Chájim Hálévi Herzog, Izrael főrabbija.

A módosított és véglegesített változat

A Jediot Áchronot napilap a következőket írta: “Mit választanának az alkotóművészek? Egy olyan tervet, melyet elfogadott a bizottság, ám számos kritika éri, vagy egy olyat, melyet visszautasítottak, ám közönségsikert arat? Biztosan állíthatjuk, hogy a Sámir testvérek az előbbit választanák”.

zsido.com

Forrás: NLI

  • Küldés emailben