A rodoszi Kahal Salom zsinagógában, Görögország legrégebbi, ma is aktív zsinagógájában őriztek egy tóratekercset, melyet a XIV. vagy a XV. században írtak Spanyolországban, s minden bizonnyal a kiűzött ibériai zsidók vitték magukkal új hazájukba.
A Spanyolországból 1492-ben elűzött zsidók azután telepedtek le nagyobb számban Rodoszon, hogy a törökök 1522-ben meghódították a szigetet. Annyi bizonyos, hogy a tekercs 1593-tól, a zsinagóga alapításától szolgálta a közösséget. A rodoszi zsidóság a XX. század elején élte fénykorát, ekkor ők alkották a népesség mintegy 25%-át. 1944 júliusában, a náci megszállást követően megindultak a deportálások és csak kevesen élték túl a holokauszt borzalmait. A zsinagóga vezetőinek még volt annyi ideje, hogy az értékes tekercset a sziget muftijánál, Suleyman Kasiloglou sejknél helyezzék biztonságba. A mufti a Murar Reis mecset szószéke alá rejtette a Tórát, ahol a németeknek eszükbe sem jutott kutakodni utána.
Rodoszról 1673 zsidót hurcoltak Auschwitzba. A deportálás előtt a szigeten működő török főkonzul, Sealhattin Ülkümen még meg tudott menteni 50 zsidót a nekik juttatott török személyi okmányok segítségével. Bár csak egy tucatnyian lettek volna erre jogosultak, a főkonzul azt állította, hogy a többiek is Törökország állampolgárai, s ezzel megmentette az életüket.
A második világháború után a Tóra visszakerült a maroknyi túlélőhöz, majd 1999-ben, Moise Soirano, a rodoszi hitközség elnökének kezdeményezésére az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak ajándékozták, hogy emléket állítsanak a rodoszi mártíroknak.
zsido.com
Forrás: NLI