Az idei tanévben egy óriási lehetőség nyílt azon rendelkezés által, mely szerint az első és ötödik évfolyamba járó diákok részére hitoktatást lehet szervezni. Ez ugyanis lehetővé teszi az állami iskolákba járó zsidó gyermekek vallási nevelésének koordinálását.
A magyar iskolákban szeptember óta vált kötelezővé a hit-vagy erkölcstan oktatása. Az egyházak azonnal tisztázták, hogy a kötelezően választható hittan bevezetése nem az ő részükről merült fel igényként. Az érdeklődés mégis felülmúlta a várakozásokat: a szülők 52 százaléka a hittant választotta gyermeke számára 48 százalékukat pedig erkölcstanra íratták be. A hittant tehát többször annyian kérték, mint amennyi a rendszeres vallásgyakorlók aránya a társadalomban.
Mindkét tantárgyat heti egy órában tanítják egyelőre az elsősök és az ötödikesek számára, mivel az oktatást felmenő rendszerben vezetik be. Az EMIH szeptemberben szinte elsőként indította oktatóit mindazokba az iskolákba, ahol erre igény volt. Tanáraik vállalták, hogy akár egyetlen gyerekért is kimennek, hiszen a törvény nem írt elő minimális létszámot. Olyan oktató is akadt, aki nem vette fel a hitoltatásért felkínált tiszteletdíjat.
Nehéz választás
Kezdettől fogva az volt a legnagyobb kérdés, vajon hányan vállalják fel zsidóságukat, oly módon, hogy gyermeküket zsidó hittanra íratják be. A szülőknek nyilatkozni kellett, hogy gyermekeik melyik tárgy óráit látogatják majd, illetve hittan esetén, melyik felekezet vallásóráit választják. Amennyiben az iskola kínálatában nem szerepelt a választani kívánt felekezet hitoktatása, úgy a szülőnek kellett jeleznie igényét az iskola felé.
Az eddigi tapasztalatok szerint a zsidó diákok szülei közül sokan a hittan helyett az erkölcstant választották gyereküknek, mert nem szerették volna nyilvánosságra hozni zsidóságukat. Emiatt egyes kritikák szerint a demokrácia egyik alapelvét, az állam és az egyház szétválasztását sérti a hittan oktatása az állami iskolákban. A kormánypárti oktatáspolitikusok viszont azt mondják, hogy mindenképpen muszáj erkölcsre nevelni a diákokat.
Igaz, hogy a hittant tanuló gyerekek nevét és az osztályuk megnevezését is megkapják az egyházak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), ezért értelmezik szülői és jogvédő szervezetek úgy, hogy az érintettek választásukkal közvetetten nyilatkoznak vallási meggyőződésükről. Azonban az iskolai naplóban, illetve majd a bizonyítványban is az "Erkölcstan/Hit- és erkölcstan" megnevezést kell használni, amiből nem derül ki, hogy azt a tanuló hittanra vagy erkölcstanra járt.
A vallási hovatartozás különösen érzékeny (szenzitív) adatnak számít, ezért, ha a szülők beíratásakor mellőzik a nyilatkozattételt a hitoktatás ügyében, akkor gyerekük erkölcstanra járhat.
Tananyag
Az erkölcstanórák tananyagát kerettanterv szabályozza majd, a hittanóráknak azonban nem lesz központi tananyaguk. Az egyházak tájékoztatást adhatnak az oktatás módszeréről és tartalmáról. Az értékelés módját az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni, és azonosnak kell lennie a hittan-, illetve az erkölcstanórákon.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség lehetővé kívánta tenni, hogy a lehető legtöbb érintett család számára elérhető legyen a zsidó hittan oktatás is, ezért még a kezdet kezdetén megkeresték a kerületi tanfelügyelőkön keresztül Budapest valamennyi iskoláját, és felajánlották részvételüket a hitoktatásban. Képviselőik, tájékoztatták a szülőket az általuk kínált oktatási programról.
Foglakozásaik céljául a mai, élő zsidóság bemutatását és a pozitív zsidó identitás megerősítését tűzték ki célul. A tematikába a zsidóság mindennapjai, a zsidó történelem és kultúra, valamint héber nyelv alapjainak megismerése került bele. Oktatóik olyan képzett vallástanárok, akiknek nagy gyakorlata van abban, hogy a különböző hátterű gyermekek számára egyaránt élvezetes, interaktív formában tudjanak értékes tudást átadni. A foglakozások általános célja, hogy a résztvevők minél több pozitív tapasztalattal és élménnyel gazdagodjanak a zsidó kultúra, vallás és hagyományok terén, egyben egy közösségélményben is legyen részük.
A foglalkozások a zsidóság olyan általános témaköreiben nyújtanak tágabb ismereteket a résztvevő diákoknak, mint tórai-bibliai történetek, zsidó ünnepek, hagyományok, imák, áldások, dalok. A zsidó ünnepek részleteibe, az általános tematikával párhuzamosan a konkrét ünnepek előtt vezetik be a gyerekeket.
Az oktatók különösen arra teszik a hangsúlyt, hogy olyan gyermekek érdeklődését is megnyerjék, akik semmilyen korábbi ismerettel nem rendelkeznek a zsidóságról és a vallásról általában. Az órákon interaktív, játékokkal gazdagított gyermekközpontú foglalkozásokon vehetnek részt a gyerekek.
Kitekintés
Bár a hittan elnevezés sokakban a keresztény hitoktatást asszociációit kelti, zsidó hittan régen is volt Magyarországon. Ahol működött zsidó elemi iskola, a zsidó fiúk és lányok inkább ott tanulták a vallási ismereteket, de az állami iskolában is mindig volt zsidó hittan tanítás.
Az EU országai közül nincs kötelező hitoktatás a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, és Franciaországban.
Kötelező a hittan és az erkölcstan oktatása Ausztriában, Máltán, Cipruson, Dániában, Svájcban, Svédországban, Norvégiában, Írországban és Romániában.
Választható a hittan Magyarországon, Lengyelországban, Andorrában, Horvátországban, Szlovákiában, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Ukrajnában és Luxemburgban. Németországban és Belgiumban választható tárgy, de tartománytól függően beleszámít az átlagba. Portugáliában és Olaszországban is választható a tantárgy, de nem számít bele a tanulmányi átlagba.
Spanyolország:
A spanyol demokratikus átmenet óta egyik kormány sem tudta eltörölni a vallásoktatást az iskolákból, mivel a spanyol alkotmány része a Vatikánnal kötött konkordátum, amellyel a mindenkori kormány vállalta, hogy az iskolákban lehetőséget ad a vallásoktatásra. Aki végképp nem akar hittant hallgatni, az választhatja az állampolgári ismereteket. Sokan élnek ezzel, hiszen világi szervezetek szerint már így is túlságosan erős a katolikus egyház befolyása a spanyol társadalomban. Az általános iskolák jó része ugyanis a katolikus egyház kezelésében van. Ezek az iskolák vonzóak a középosztály számára, mert színvonalasabbak, mint az egyszerű államiak.
Lengyelország:
A lengyel katolikus egyház hatalmas lendülettel harcol a hittan érettségiért, ami igen fontos a katolikus püspöki karnak, hiszen az a vallásoktatás megkoronázása lenne, de a kormány ellenáll. A vallásoktatás Lengyelországban a rendszerváltás után jutott be az iskolákba. Túlnyomórészt római katolikus, a többi felekezet szinte észrevehetetlen. A hitoktatók egy idő után a tantestület tagjaivá lettek, s állami fizetést húznak. Alternatívaként megjelent az etika is, ám ez gyakorlatilag nem létezik, különösen kisebb településeken. A vallásoktatás formálisan ugyan most éppen nem kötelező, de sokak szerint a hittan, értsd a katolikus egyház jelenléte az iskolákban, ellentmond az állam és egyház szétválasztása alkotmányos elvének.
Nagy-Britannia
Nagy-Britanniában négy éves kortól 18 éves korig kötelező a vallásoktatás nevű tárgy, de az elmúlt évek megszorításai miatt kikerült azon tantárgyak közül, amelyekből érettségizni lehet.
Európa határain kívül
Kínában be van tiltva a hittan, de Japánban az oktatási rendszer nagy súlyt helyez az erkölcstanra. Az Egyesült Államokban az alkotmány első módosítása kifejezetten tiltja, hogy bármely vallás vagy felekezet hátrányt szenvedjen vagy előnyt élvezzen a többivel szemben, ezért a közintézmények sem állami, sem szövetségi támogatást hit vagy vallásos oktatás céljára nem kapnak. A lubavitch-i mozgalom azonban rendkívüli fontosságot tulajdonított az oktatásnak. Nem csak a hitoktatásnak, és nem csak a zsidó gyerekek oktatásának.