Az Izraeli Nemzeti Könyvtár archívumában a közelmúltban rábukkantak Heinrich Himmler, az SS vezére által a jeruzsálemi főmuftinak, Amin al-Husszeininek írt levélre.
„Amin al-Husszeini főmufti részére,
A nagy Német Birodalom nemzetiszocialista mozgalma a megalapítása óta a világ zsidósága ellen harcol. Ezen okból közelről figyeljük a szabadságért küzdő arabok harcát a megszálló zsidók ellen, különösen Palesztinában. A közös ellenség és az ellene folytatott közös küzdelem szilárd közösségbe kovácsolja Németországot és a szabadságért küzdő muszlimokat világszerte. Ennek szellemében szívélyesen kívánok önnek – a szörnyű Balfour-deklaráció évfordulóján – további sikereket a harc folytatásához egészen a végső győzelemig.
Heinrich Himmler, Reichsführer-SS”
A zsidókat gyűlölő és folyamatosan ellenük uszító főmufti ellen a térséget uraló brit hatóságok az arab felkelésben játszott szerepéért 1937-ben elfogatóparancsot adtak ki. Ekkor a főmufti Libanonba, majd onnan Irakba menekült, ahol szerepet vállalt az ország nácibarát kormányában és hozzájárult a zsidók elleni pogromok kirobbantásához. A kormány bukása után Olaszországba, majd Németországba menekült és Berlinben telepedett le 1941-ben.
A náci Németország kezdeti katonai sikerein felbuzdulva a főmufti mindenképpen találkozni akart Hitlerrel. Amikor erre sor került, al-Husszeini nemcsak a palesztinai arabok, hanem a teljes muszlim világ képviselőjeként igyekezett lefesteni magát Hitler előtt.
A Muzulmán Testvériség mozgalom tagjaként a főmufti célja az volt, hogy az arab világ lerázza magáról a brit és francia gyarmati uralmat, és egyesítse a világ muszlimjait. A cionizmus elleni harcban az amerikai kolonializmus elleni harc egyik frontját látta, melyhez természetes szövetségesnek tartotta Németországot. A főmufti radikális antiszemitizmusa is jól illeszkedett a náci ideológiához. A Radio Berlin adásában saját műsort kapott, ahol arabul terjesztette zsidóellenes nézeteit.
A főmuftit rendkívül aggasztotta, hogy a zsidóüldözések egyik eredménye a zsidók nagyszámú szentföldi beáramlása lehet – ahol a Balfour-deklaráció államot ígért nekik -, és ez ellen biztosítékokat kért a németektől. A fent idézett, 1943-ben született levélben Heinrich Himmler ígéretet tett arra, hogy Németország az arabok mellett áll a zsidók elleni harcban, s „szörnyűnek” titulálta a Balfour-deklarációt.
„A főmufti végül nem érte el a legtöbb célját. A náci birodalom nem állt ki az arab függetlenség mellett, s a főmuftit csak saját céljaik elérése érdekében használták. Az a törekvése, hogy az egész Közel-Keletre kiterjedő arab felkelést robbantson ki a gyarmatosítók ellen a II. világháború alatt, kudarccal végződött. Annyit tudott elérni, hogy néhány ízben megakadályozta, hogy Európából Izrael felé menekülő zsidók útnak indulhassanak” –mondta Dr. Esther Webman, a Tel-Avivi Egyetem kutatója.
Kudarcai ellenére napjainkban a főmufti az egyik legtöbbre tartott arab történelmi személyiség a Palesztin Autonómia területén, nevét számos intézmény és közterület viseli, eszméit pedig széles körben oktatják az iskolákban.
zsido.com
Forrás: NLI