Hiába emelik a költségvetést, csökken az izraeli betérők száma

Az elmúlt napokban ünnepelt sávuot egyben a betérők ünnepe is.

Egyfelől a színáj-hegyi tóraadást átélő  zsidó népet úgy írják le bölcseink, mint a zsidóságba betérőket, hiszen ekkor vállalták magukra az isteni törvényeket, másfelől ezen az ünnepen olvassák fel a zsinagógákban Rút könyvét, melynek főszereplője a zsidósághoz csatlakozó moábita nő, a zsidóságba betérő emberek archetípusa, aki így fejezi ki elkötelezettségét anyósának, Náominak: “Néped az én népem, Istened az én Istenem” (Rút 1:16).

Ennek kapcsán hozták nyilvánosságra, hogy amíg az izraeli állami betérést elősegítő programok költségvetését jelentősen megemelték, addig a betérési folyamatot sikeresen befejező emberek száma drasztikusan csökkent. Magát a betérési eljárást is kevesebben kezdik el, mint korábban, s a jelentkezőknek kevesebb, mint egyharmada jut el az út végére.

Számokban kifejezve: 2016 és 2018 között az állami betérési hatóság költségvetése 21%-kal emelkedett, a betérők száma viszont 27%-kal csökkent ugyanebben a periódusban.

2014-ben még 3718 taggal gyarapodott a zsidó nép betérés útján, 2018-ra viszont 2588-ra csökkent ez a szám. Különösen a volt Szovjetunióból érkezettek és gyermekeik között volt érezhető a változás: 2008 és 2012 között évente átlagosan 1846-an tértek be közülük, 2014 és 2018 között már csak 698-an. 2014-ben még a folyamatot elkezdők 60%-a járt sikerrel, 2018-ban mindössze 29%-uk. A drámai változás észlelve a kormány jelentősen megnövelte a betérést intéző hivatal költségvetését, és 2018-ban már 53.5 millió sékellel (4.2 milliárd Ft) gazdálkodhattak.

A betérésre vállalkozóknak alaposan ismerniük kell a zsidó vallás törvényeit, elkötelezettséget kell mutatniuk a vallásos zsidó életvitel felé, csatlakozniuk kell egy zsidó közösséghez és vizsgákon kell számot adniuk tudásukról és elhivatottságukról. Férfiak esetén el kell végezni a körülmetélést is. A folyamat végén a betérők mikvében, rituális fürdőben merülnek alá, s onnantól fogva a zsidó nép teljes jogú tagjainak számítanak.

Izraelben jelenleg mintegy 400 000 olyan állampolgár él, akik zsidó felmenőkkel vagy hozzátartozókkal rendelkeznek, ám a zsidó vallásjog szerint nem számítanak zsidónak. A felmérések szerint számuk 12 éven belül eléri a félmilliót.

A zsidó vallás azt tekinti zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, vagy – a megfelelő keretek között – betért a zsidó vallásba (az izraeli rabbinátus csak az ortodox vallási bíróságok betéréseit fogadja el érvényesnek). Ezzel szemben az izraeli visszatérési törvény mindazoknak lehetővé teszi az állampolgárság megszerzését, akik legalább egy zsidó nagyszülővel rendelkeznek, vagy a házastársuk megfelel ennek a követelménynek. Az elmúlt évtizedekben igen nagy számban érkeztek olyan bevándorlók Izraelbe – elsősorban a volt Szovjetunió területéről, illetve más, kelet-európai államokból -, akik a vallási törvények szerint nem számítanak zsidónak. Mivel Izraelben az élet bizonyos területeit (házasság, válás, temetkezés) a vallási törvények irányítják, így az, aki egy vallási közösséghez sem tartozik, számos nehézséggel szembesül élete során.

zsido.com

Forrás: JPost

 

  • Küldés emailben