Röé (פָּרָשָׁת רְאֵה)

Szakaszunk – Röé (5Mózes 11:26–16:17.) – többek között megismétli a tiltott állatok és madarak listáját, és ezzel párhuzamos a leviticusi Smini szakasszal. Figyelmeztet a hamis prófétákra, megismétli a vér élvezetének tilalmát és előírja a bálványimádás megszüntetését ez elfoglalt Kanaánban, amiből ezáltal lesz Izrael Földje (Erec Jiszráél). A szakasz végén a három zarándokünnepet ismétli és részletezi az Írás, hangsúlyozva ezek örömünnep jellegét.

Röé (5Mózes 11:26–16:17.) פָּרָשָׁת רְאֵה

A hetiszakasz tartalmából

  • „Íme lásd,” szól Mózes Izrael népéhez, „én elétek helyezek a mai napon áldást és átkot.” Az áldást arra az esetre, ha teljesítitek Isten parancsolatait, az átkot pedig arra az esetre, ha elhanyagoljátok azokat. Amikor majd a nép átkel a folyón a Szentföldre, az áldást a Gerizim hegyén, az átkot pedig az Ébál hegyén kell kimondania. – 5Mózes 11:26–32. 
  • A zsidóknak megparancsoltatik, hogy ne kövessék a különböző idegen isteneket, hanem pusztítsák el mindazokat a bálványokat, amelyeket az előttük levő népek szolgáltak. Az Örökkévalónak azonban egy Szentélyt kell majd építeni azon a helyen, „amelyet az Örökkévaló, a ti Istenetek kiválaszt, hogy ott lakozzék a neve”, és ahová a népnek majd a Neki szánt áldozatokat kell hoznia; tilos Istennek bárhol máshol áldozatot bemutatni. Állatokat mindazonáltal máshol is lehet előírás szerint levágni, ha nem áldozatnak szánják, hanem a húsukat akarják megenni; a vért azonban (melyet a Szentélyben az oltárra folyatnak) tilos elfogyasztani. – 5Mózes 12. 
  • Az Örökkévaló figyelmezteti a zsidó népet, hogy kövessék a Tóra utasításait, és „ne tegyenek hozzá, és ne vegyenek el belőle”. Továbbá, a hamis prófétát, vagy bárkit, aki másokat bálványimádásra csábít, meg kell ölni; a bálványimádó városokat le kell rombolni. – 5Mózes 13. 
  • Újfent említésre kerülnek a kóser szárazföldi állatok és halak megkülönböztető jegyei, valamint a nem kóser madarak csoportja (amiről először a 3Mózes 11-ben esik szó). Említésre kerül, hogy tilos állat tetemét fogyasztani, illetve „gödölyét az anya tejében” főzni, ami valójában általános tilalom a tejes és a húsos keverésére. – 5Mózes 14:1–21. 
  • Minden termény (második) tizedét Jeruzsálemben kell elfogyasztani, vagy pénzért eladni, a pénzből ott ételt venni, és azt ott elfogyasztani. Bizonyos években a tizedet nem megenni kell, hanem a szegényeknek kell adni. A marhák és juhok elsőszülöttjeit fel kell ajánlani a Szentélyben, a húsukat pedig a kohanitának (a papnak) kell elfogyasztaniuk.– 5Mózes 14:22–29. 
  • A jótékonykodás micvája arra kötelezi a zsidót, hogy adománnyal vagy kölcsönnel segítse meg szűkölködő felebarátját. A szombat-évben (minden hetedik évben) minden tartozást el kell engedni, a zsidó rabszolgákat pedig szabadon kell engedni, és „búcsúajándékokkal” kell ellátni őket.– 5Mózes 15:1–18. 
  • A Tóra megparancsolja, hogy az elsőszülött állatokat Jeruzsálemben áldozzák fel, és húsukat ott fogyasszák el. Továbbá megtiltja, hogy segítségükkel bármilyen munkát végezzenek. – 5Mózes 15:19–23. 
  • A szakasz a három zarándokünnepre – Peszách, Sávuot és Szukkot – vonatkozó törvényekkel zárul; ezek azok az alkalmak, amikor mindenkinek meg kell jelennie Isten előtt a Szentélyben. – 5Mózes 16.

Ajánlott olvasmányok:
A hetiszakasz teljes szövege
Rási kommentárja a hetiszakaszhoz
Naftali Kraus: A hetiszakasz a chászid folklór tükrében
Köves Slomó: A rejtőzködő Isten és az adakozás

  • Küldés emailben