פָּרָשָׁת פִּינְחָס

 

A hetiszakasz tartalmából

l  Áron unokája, Pinchász, jutalomban részesül a simonita törzsvezér, Zimri, és a midjánita nő megölésében tett buzgalmáért: Istentől békeszövetséget és az örökös papság szövetségét kapja. Ezek után az Örökkévaló háborút parancsol a midjániták ellen.   4Mózes 25:10–16.

l  Népszámlálást tartanak a 20 és 60 közötti férfiak között, melynek eredménye 601.730 fő.  4Mózes 26:1–51.

l  Mózes utasítást kap, miképpen ossza fel sorsvetés révén az országot Izrael törzsei és családjai között. Celáfchád öt lánya arra kéri Mózest, hadd kapják meg azt a földet, amely apjuknak járt volna, aki fiú örökös nélkül halt meg; Isten jogosnak ítéli kérelmüket, és ennek megfelelően a Tóra elmondja az öröklésre vonatkozó törvényeket. – 4Mózes 26:52–27:11.

l  Mózes felhatalmazza Józsuát, hogy az örökébe lépjen, és ő vezesse be a népet Izrael földjére. 4Mózes 27:12–23.

l  A hetiszakasz a naponta elvégzendő áldozatok valamint a szombaton, ros chódeskor (újholdkor) és a peszách, sávuot, ros gásáná, jom kippur, szukkot és smini áceret ünnepén hozandó kiegészítő áldozatok részletes felsorolásával fejeződik be.   4Mózes 28.

 

Szemelvények

פִּינְחָס בֶּן אֶלְעָזָר בֶּן אַהֲרֹן הַכֹּהֵן הֵשִׁיב אֶת חֲמָתִי מֵעַל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל בְּקַנְאוֹ אֶת קִנְאָתִי בְּתוֹכָם, וְלֹא כִלִּיתִי אֶת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל בְּקִנְאָתִי. (במדבר כה, יא)

Pinchász, Áron pap fiának, Elázárnak fia elfordította haragomat Izrael fiairól, mikor buzgalommal buzgólkodott érettem közöttük, és ezért nem semmisítettem meg Izrael fiait haragomban. (4Mózes25:11.)

פִּינְחָס בֶּן אֶלְעָזָר בֶּן אַהֲרֹן הַכֹּהֵן – Pinchász, Áron pap fiának, Elázárnak fia… – לְפִי שֶׁהָיוּ הַשְּׁבָטִים מְבַזִּים אוֹתוֹ – Mivel a törzsek lenézték őt, – הַרְאִיתֶם בֶּן פּוּטִי זֶה – [és azt mondták:] „Nézzétek csak, ez Puti[él] (Jitró lányának) gyermeke, – שֶׁפִּטֵּם אֲבִי אִמּוֹ עֲגָלִים – kinek anyjának az apja még borjúkat hizlalt, – לַעֲבוֹדָה זָרָה – hogy bemutassa azokat bálványainak, – וְהָרַג נְשִׂיא שֵׁבֶט מִיִּשְׂרָאֵל – ő pedig most megölte Izrael egy törzsfőjét!”, – לְפִיכָךְ בָּא הַכָּתוּב – ezért jön az Írás, – וְיִחֲסוֹ אַחַר אַהֲרֹן – hogy rámutasson: [Pinchász apai oldalról] Árontól származik .

 

וְהָיְתָה לּוֹ וּלְזַרְעוֹ אַחֲרָיו בְּרִית כְּהֻנַּת עוֹלָם, תַּחַת אֲשֶׁר קִנֵּא לֵאלֹהָיו וַיְכַפֵּר עַל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל. (במדבר כה, יג)

Legyen számára és ivadékai számára örökös papi szövetség, azért, mert buzgólkodott Istenéért, és engesztelést szerzett Izrael fiai számára. (4Mózes 25:13.)

וְהָיְתָה לּוֹ – Legyen számára… – בְּרִיתִי זֹאת – az Én szövetségem

בְּרִית כְּהֻנַּת עוֹלָם – …örökös papi szövetség… – שֶׁאַף עַל פִּי – annak ellenére, – שֶׁכְּבָר נִתְּנָה כְהֻנָּה –hogy már [amúgy is] át lett adva a papság – לְזַרְעוֹ שֶׁל אַהֲרֹן – Áron leszármazottainak. – לֹא נִתְּנָה אֶלָּא לְאַהֲרֹן – Ez azonban csak Áronnak – וּלְבָנָיו שֶׁנִּמְשְׁחוּ עִמּוֹ – és gyermekeinek volt átadva, akik fel lettek kenve [olajjal],[1] – וּלְתוֹלְדוֹתֵיהֶם שֶׁיִּוָּלְדוּ אַחַר הַמְשָׁחָתָן – illetve azoknak a leszármazottaknak, akik a felkenést követően születtek, – אֲבָל פִּינְחָס – de Pinchász, – שֶׁנּוֹלַד קֹדֶם לָכֵן – aki korábban született – וְלֹא נִמְשַׁח – és nem lett felkenve, – לֹא בָא לִכְלַל כְּהֻנָּה – [ere­de­ti-leg] nem lett pap – עַד כַּאן– egészen idáig. – וְכֵן שָׁנִינוּ בִּזְבָחִים – Ugyanígy áll a [Talmud] Zváchim traktátusában:[2] – לֹא נִתְכַּהֵן פִּינְחָס – „Nem lett pappá szentelve Pinchász, – עַד שֶׁהֲרָגוֹ לְזִמְרִי – csak miután megölte Zimrit.”.

 

וְשֵׁם הָאִשָּׁה הַמֻּכָּה הַמִּדְיָנִית כָּזְבִּי בַת צוּר, רֹאשׁ אֻמּוֹת בֵּית אָב בְּמִדְיָן הוּא. (במדבר כה, טו)

És a megölt midjánita nőnek neve: Kozbi, Cur leánya, aki egyik atyai ház nemzetségének feje volt Mid­ján­ban. (4Mózes 25:15.)

וְשֵׁם הָאִשָּׁה הַמֻּכָּה וְגוֹ’ – És a megölt midjánita nőnek neve… – לְהוֹדִיעֲךָ שִׂנְאָתָן שֶׁל מִדְיָנִים – [Azért adja tudtunkra az Írás a nevét,] hogy tudassa a midjániták gyűlöletét [a zsidók iránt], – שֶׁהִפְקִירוּ בַּת מֶלֶךְ לִזְנוּת – hiszen képesek voltak szajhává tenni a király lányát, – כְּדֵי לְהַחֲטִיא אֶת יִשְׂרָאֵל – csak hogy bűnbe vigyék Izraelt.

רֹאשׁ אֻמּוֹת – …nemzetségének feje… – אֶחָד מֵחֲמֵשֶׁת מַלְכֵי מִדְיָן – Egyike Midján öt királyának: – אֶת אֱוִי וְאֶת רֶקֶם וְאֶת צוּר וְגוֹ’ – „Evit, Rekemet, Curt, stb.”[3] – וְהוּא הָיָה חָשׁוּב מִכֻּלָּם – Ő volt mindnyájuk közül a legkimagaslóbb, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – רֹאשׁ אֻמּוֹת – „nemzetségének feje,” – וּלְפִי שֶׁנָּהַג בִּזָּיוֹן בְּעַצְמוֹ – mivel azonban lealacsonyította magát – לְהַפְקִיר בִּתּוֹ – azáltal, hogy hagyta, hogy a lánya [szajhálkodásra adja magát], – מְנָאוֹ שְׁלִישִׁי – [a fentebb idézett versben csupán] harmadikként soroltatik fel.

 

כִּי צֹרְרִים הֵם לָכֶם בְּנִכְלֵיהֶם אֲשֶׁר נִכְּלוּ לָכֶם עַל דְּבַר פְּעוֹר, וְעַל דְּבַר כָּזְבִּי בַת נְשִׂיא מִדְיָן אֲחֹתָם הַמֻּכָּה בְיוֹם הַמַּגֵּפָה עַל דְּבַר פְּעוֹר. (במדבר כה, יח)

Mert szorongatóitok ők fondorlataikkal, amelyekkel fondorkodnak ellenetek a Peor dolgában és a nővérük Kozbi, Midján fejedelmének leánya dolgában, aki meg­ö­letett a csapás napján a Peor dolga miatt. (4Mó­zes 25:18.)

כִּי צֹרְרִים הֵם לָכֶם וְגוֹ’ עַל דְּבַר פְּעוֹר – Mert szorongatóitok ők… a Peor dolgában… – שֶׁהִפְקִירוּ בְּנוֹתֵיהֶם לִזְנוּת – [A midjaniták] megengedték leányaiknak a paráználkodást, – כְּדֵי לְהַטְעוֹתְכֶם אַחַר פְּעוֹר – hogy tévútra vigyenek titeket Peor után. – וְאֶת מוֹאָב לֹא צִוָּה לְהַשְׁמִיד – Isten azonban nem parancsolta meg, hogy Moábot pusztítsák el, – מִפְּנֵי רוּת – Rút miatt, – שֶׁהָיְתָה עֲתִידָה לָצֵאת מֵהֶם – aki tőlük fog származni, – כִּדְאָמְרִינָן בְּבָבָא קַמָּא – ahogy tanultuk a [Talmud] Bává kámá traktátusban.[4]

 

רְאוּבֵן בְּכוֹר יִשְׂרָאֵל, בְּנֵי רְאוּבֵן חֲנוֹךְ מִשְׁפַּחַת הַחֲנֹכִי לְפַלּוּא מִשְׁפַּחַת הַפַּלֻּאִי. (במדבר כו, ה)

Reuvén, Izráel elsőszülöttje. Reuvén fiai, Chánochtól a chánochi család, Pálutól a pálui család.(4Mózes 26:5.)

מִשְׁפַּחַת הַחֲנֹכִי – …a chánochi család… – לְפִי שֶׁהָיוּ הָאֻמּוֹת מְבַזִּין אוֹתָם – Mert a népek leszólták [az izraelitákat], – וְאוֹמְרִים – mondván: – מָה אֵלּוּ מִתְיַחֲסִין עַל שִׁבְטֵיהֶם – „Milyen származást nyilvánítanak ezek törzseiknek? – סְבוּרִין הֵם – Azt hiszik [talán], – שֶׁלֹּא שָׁלְטוּ הַמִּצְרִים בְּאִמּוֹתֵיהֶם – hogy az egyiptomiak nem tettek bármit az anyáikkal? – אִם בְּגוּפָם הָיוּ מוֹשְׁלִים – [Hiszen] ha rajtuk uralkodtak, – קַל וָחֹמֶר בִּנְשׁוֹתֵיהֶם – akkor természetesen az asszonyaikon is [uralkodtak]!” – לְפִיכָךְ הֵטִיל הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Ezért aztán az Örökkévaló hozzáfűzte – שְׁמוֹ עֲלֵיהֶם – Nevét az ő [neveik]hez, – הֵ”א מִצַּד זֶה – A ה ()-t az egyik oldalra, – וְיוּ”ד מִצַּד זֶה – a י (jod)-ot pedig a másikra, – לוֹמַר – [mintegy] kijelentvén: – מֵעִיד אֲנִי – „Tanúsítom – עֲלֵיהֶם – őket illetően, – שֶׁהֵם בְּנֵי אֲבוֹתֵיהֶם – hogy ők az őatyáik fiai.” – וְזֶה הוּא שֶׁמְּפֹרָשׁ עַל יְדֵי דָּוִד – És ezt Dávid [király] is egyértelműen kijelenti:[5] – שִׁבְטֵי יָהּ עֵדוּת לְיִשְׂרָאֵל – „…Isten törzsei, bizonyságául Izráelnek.” – הַשֵּׁם הַזֶּה מֵעִיד עֲלֵיהֶם – Ez a Név tanúskodik nekik – לְשִׁבְטֵיהֶם – törzseiket illetően. – לְפִיכָךְ בְּכֻלָּם כְּתִיב – Ezért említi a Szentírás mindnyájukkal kapcsolatban, hogy – הַחֲנֹכִי הַפַּלֻּאִי – „há­chá­no­chi” („a chánochi”), „hápálui” („a pálui”). – אֲבָל בְּיִמְנָה לֹא הֻצְרַךְ לוֹמַר – Jimná-val kapcsolatban[6] azonban szükségtelen volt azt mondani: – מִשְׁפַּחַת הַיִּמְנִי – „mispáchát hájimni” („a jimnái család”), – לְפִי שֶׁהַשֵּׁם קָבוּעַ בּוֹ – hiszen a Név [már eleve] benne van [ebben a névben], – יוּ”ד בָּרֹאשׁ – a י (jod) az elején, – וְהֵ”א בַסּוֹף – a ה() pedig a végén.

 

וּבְנֵי קֹרַח לֹא מֵתוּ. (במדבר כו, יא)

De Korách fiai nem haltak meg. (4Mózes 26:11.)

וּבְנֵי קֹרַח לֹא מֵתוּ – De Korách fiai nem haltak meg. – הֵם הָיוּ בְּעֵצָה תְּחִלָּה – Eleinte részt vettek az összeesküvésben, – וּבִשְׁעַת הַמַּחֲלֹקֶת – ám a vita során – הִרְהֲרוּ תְּשׁוּבָה בְּלִבָּם – meg­bá­nást tanúsítottak szívükben.[7] – לְפִיכָךְ – Ezért – נִתְבַּצֵּר לָהֶם מָקוֹם גָּבוֹהַּ בַּגֵּיהִנּוֹם – egy megemelt helyetbiztosítottak számukra a gé­­hinom-ban, – וְיָשְׁבוּ שָׁם – és ők ott maradtak.[8]

 

וְאֵלֶּה בְּנֵי שׁוּתָלַח, לְעֵרָן מִשְׁפַּחַת הָעֵרָנִי. (במדבר כו, לו)

És ezek Sutálách fiai: Érántól az éráni család. (4Mózes 26:36)

וְאֵלֶּה בְּנֵי שׁוּתָלַח וְגוֹ’ – És ezek Sutelách fiai… – שְׁאָר בְּנֵי שׁוּתֶלַח – Sutelách többi fiának leszármazottait – נִקְרְאוּ תּוֹלְדוֹתֵיהֶם עַל שֵׁם שׁוּתֶלַח – a Sutelách névvel illették, – וּמֵעֵרָן יָצְאָה מִשְׁפָּחָה רַבָּה – Erántól azonban nagy család származott, – וְנִקְרֵאת עַל שְׁמוֹ – ezért [annak tagjait] az őnevével illették. – וְנֶחְשְׁבוּ בְּנֵי שׁוּתֶלַח לִשְׁתֵּי מִשְׁפָּחוֹת – Ezért Sutelách fiait két családnak tekintették. –צֵא וַחֲשׁוֹב – Menj csak és számolj utána [nem felejtve az előbb elhangzottakat], – וְתִמְצָא בְּפַרְשָׁה זוֹ – és azt találod majd, hogy ebben a fejezetben – חֲמִשִּׁים וְשֶׁבַע מִשְׁפָּחוֹת – ötvenhét családot [számolhatsz össze], – וּמִבְּנֵי לֵוִי שְׁמֹנֶה – és [van még] nyolc [család] Lévi fiaiból; – הֲרֵי שִׁשִּׁים וְחָמֵשׁ – ez [összesen] hatvanöt [család]. – וְזֶהוּ שֶׁנֶּאֱמַר – Ez [a jelentése annak], ami írva van: – כִּי אַתֶּם הַמְעַט וְגוֹ’ – „hiszen ti a legkevesebben (hámeát) vagytok…,”[9] – הֵ”א מְעַט – [a „há­me­át”, szó szerint „a legkevesebb,” két részben van itt olvasva, ה’ מְעַט, azaz ה-vel kevesebben, ami annyit jelent, hogy] „öttel kevesebben.” [Mivel a ה számértéke öt.] – חָמֵשׁ אַתֶּם חֲסֵרִים מִמִּשְׁפְּחוֹת כָּל הָעַמִּים – Öttel kevesebben vagytok, mint a nem-zsidó népek, – שֶׁהֵן שִׁבְעִים – ők ugyanis hetvenen vannak. –אַף זֶה הֵבַנְתִּי מִיסוֹדוֹ שֶׁל רַבִּי מֹשֶׁה הַדַּרְשָׁן – Ezt szintén Mose Hádársán rabbi kommentárjából értettem meg, – אַךְ הֻצְרַכְתִּי לְפָרֵשׁ וּלְהוֹסִיף בִּדְבָרָיו – de [helyenként] kénytelen voltam elvenni illetve hoz­zá­tenni az ő szavaihoz.

 

וְשֵׁם בַּת אָשֵׁר שָׂרַח. (במדבר כו, מו)

Ásér leányának neve pedig Szárách. (4Mózes 26:46.)

וְשֵׁם בַּת אָשֵׁר שָׂרַח – Ásér leányának neve pedig Szárách. [Ez a fejezet felsorolja mindazokat, akik között Izrael földje felosztatik.[10] Szárách nem kapott részt a földből, mivel voltak fivérei, de] – לְפִי שֶׁהָיְתָה קַיֶּמֶת בַּחַיִּים – mivel még mindig élt,[11] – מְנָאָהּ כָּאן – [a Szentírás] itt veszi számba őt.

 

לָרַב תַּרְבֶּה נַחֲלָתוֹ וְלַמְעַט תַּמְעִיט נַחֲלָתוֹ, אִישׁ לְפִי פְקֻדָיו יֻתַּן נַחֲלָתוֹ. (במדבר כו, נד)

A nagyobb számúnak adj nagyobb birtokot, a csekélyebb számúnak adj kisebb birtokot, mindenkinek aszerint adassék a birtoka, amint megszámláltattak. (4Mózes 26:54.)

לָרַב תַּרְבֶּה נַחֲלָתוֹ – A nagyobb számúnak adj nagyobb birtokot… – לְשֵׁבֶט שֶׁהָיָה מְרֻבֶּה בְּאוּכְלוּסִין – A nagyobb lélekszámú törzsnek – נָתְנוּ חֵלֶק רַב – nagyobb részt adtak [a földből].[12]

– וְאַף עַל פִּי שֶׁלֹא הָיוּ הַחֲלָקִים שָׁוִים – Noha az egyes [odaítélt] részek nem voltak egyformák, – שֶׁהֲרֵי – hiszen – הַכֹּל לְפִי רִבּוּי הַשֵּׁבֶט חִלְּקוּ הַחֲלָקִים – mindent az [egyes] törzsek mérete szerint osztottak ki, – לֹא עָשׂוּ אֶלָּא עַל יְדֵי גוֹרָל – a [föld]osztást kizárólag sorshúzás révén hajtották végre – וְהַגּוֹרָל הָיָה עַל פִּי רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – és a sorshúzást az Isteni Ihlet inspirálta, – כְּמוֹ שֶׁמְּפֹרָשׁ בְּבָבָא בַּתְרָא – ahogyan az világosan ki van fejtve a [Talmud] Bává bátrá traktátusban.[13]

– אֶלְעָזָר הַכֹּהֵן הָיָה מְלֻבָּשׁ בְּאוּרִים וְתֻמִּים – Elázár a [fő]pap felöltötte az urimot és a tumimot[14] – וְאוֹמֵר בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ – és azt mondta az Isteni Ihlet sugallatára: – אִם שֵׁבֶט פְּלוֹנִי עוֹלֶה – „Ha ez és ez a törzs kerül kihúzásra, – תְּחוּם פְּלוֹנִי עוֹלֶה עִמּוֹ – akkor ez és ez a körülhatárolt terület húzassék ki vele.” –וְהַשְּׁבָטִים הָיוּ כְּתוּבִים בְּי”ב פְּתָקִין – A törzsek [nevét] felírták tizenkét bilétára – וְי”ב גְּבוּלִין בְּי”ב פְּתָקִין – és a tizenkét [körülhatárolt] területet is tizenkét bilétára. – וּבְלָלוּם בְּקַלְפֵּי – [A bilétákat] összekeverték egy tartályban, – וְהַנָּשִׂיא מַכְנִיס יָדוֹ לְתוֹכָהּ – és egy [adott törzs] fejedelme belenyúlt – וְנוֹטֵל שְׁנֵי פְתָקִין – és kihúzott [belőle] két bilétát. – עוֹלֶה בְּיָדוֹ – Megjelent a kezében – פֶּתֶק שֶׁל שֵׁם שִׁבְטוֹ – a [saját] törzsének nevét [viselő] biléta – וּפֶתֶק שֶׁל גְּבוּל הַמְפֹרָשׁ לוֹ – valamint az ahhoz kijelölt terület [nevét feltüntető] biléta. – וְהַגּוֹרָל עַצְמוֹ הָיָה צוֹוֵחַ וְאוֹמֵר – Maga a sorshúzás kiáltott fel, mondván: – אֲנִי הַגּוֹרָל עָלִיתִי – „Én, a sorshúzás, kihúzattam – לִגְבוּל פְּלוֹנִי – ehhez és ehhez a körülhatárolt [területhez], – לְשֵבֶט פְּלוֹנִי – [amely] ehhez és ehhez a törzshöz tartozik,” – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[15] – עַל פִּי הַגּוֹרָל – „A sorshúzás szava útján…”.

– וְלֹא נִתְחַלְּקָה הָאָרֶץ בְּמִדָּה – A föld nem kiterjedés alapján lett felosztva, – לְפִי שֶׁיֵּשׁ גְּבוּל מְשֻׁבָּח מֵחֲבֵרוֹ – mivel egyes területek különbek voltak másoknál, – אֶלָּא בְּשׁוּמָא – hanem a felbecsült értékük szerint. – בֵּית כּוֹר רַע – Egy hitvány bét kor[16] egyenértékű volt – כְּנֶגֶד בֵּית סָאָה טוֹב – egy különb [minőségű] bét szeá-val.[17] – הַכֹּל לְפִי הַדָּמִים – Minden [terület a termőtalaj] értéke szerint [lett kiosztva].

 

אַךְ בְּגוֹרָל יֵחָלֵק אֶת הָאָרֶץ, לִשְׁמוֹת מַטּוֹת אֲבֹתָם יִנְחָלוּ. (במדבר כו, נה)

De sorshúzás útján osszák el az országot; atyáik törzseinek nevei szerint kapjanak birtokot.(4Mózes 26:55.)

אַךְ בְּגוֹרָל – De (áchsorshúzás útján… – יָצְאוּ יְהוֹשֻׁעַ וְכָלֵב – [Mivel az „ách” korlátozó szó,] ez kizárja Jehósuát és Kálévet. – וְכֵן הוּא אוֹמֵר – És ugyanígy az áll a szövegben:[18] – וַיִּתְּנוּ לְכָלֵב אֶת חֶבְרוֹן כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר מֹשֶׁה – „Chevront Kálévnak adták, ahogyan megmondta Mózes.” [Vagyis nem sorshúzás révén jutott hozzá.] – וְאוֹמֵר – És még azt is mondja [a szöveg]:[19] – עַל פִּי ה’ – „Az Örökkévaló parancsa szerint – נָתְנוּ לוֹ אֶת הָעִיר – adták neki azt a várost, – אֲשֶׁר שָׁאָל – amelyet kért.”

מַטּוֹת אֲבוֹתָם – …atyáik törzseinek… – יָצְאוּ גֵּרִים וַעֲבָדִים – Ez kizárja a betérteket és a [nem-zsidó] szolgákat.

 

וּבְאֵלֶּה לֹא הָיָה אִישׁ מִפְּקוּדֵי מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן הַכֹּהֵן, אֲשֶׁר פָּקְדוּ אֶת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל בְּמִדְבַּר סִינָי. (במדבר כו, סד)

És ezek között nem volt egy férfi sem a Mózes és Áron pap által szám­bavettek közül; akik megszámlálták Izrael fiait Szináj sivatagban. (4Mózes 26:64.)

וּבְאֵלֶּה לֹא הָיָה אִישׁ וְגוֹ’ – És ezek között nem volt egy férfi sem… – אֲבָל עַל הַנָּשִׁים לֹא נִגְזְרָה – De a nőkre nem vonatkozott – גְּזֵרַת הַמְרַגְּלִים – a kémek miatti büntetés, – לְפִי שֶׁהֵן הָיוּ מְחַבְּבוֹת אֶת הָאָרֶץ –mivel ők szerették az országot. – הָאֲנָשִׁים אוֹמְרִים – A férfiak azt mondták:[20] – נִתְּנָה רֹאשׁ וְנָשׁוּבָה מִצְרַיְמָה – „Válasszunk vezért és térjünk vissza Egyiptomba”, – וְהַנָּשִׁים אוֹמְרוֹת – míg a nők így szóltak:[21] – תְּנָה לָּנוּ אֲחֻזָּה – „Adj nekünk birtokot!”. – לְכָךְ נִסְמְכָה פַּרְשַׁת בְּנוֹת צְלָפְחָד לְכָאן – A Celáfchád lányairól szóló rész is ezért áll rögtön ezután.

 

וַתַּעֲמֹדְנָה לִפְנֵי מֹשֶׁה וְלִפְנֵי אֶלְעָזָר הַכֹּהֵן וְלִפְנֵי הַנְּשִׂיאִם וְכָל הָעֵדָה, פֶּתַח אֹהֶל מוֹעֵד לֵאמֹר. (במדבר כז, ב)

És odaálltak Mózes elé és Elázár pap elé és a fejedelmek és az egész közösség elé a Találkozás Sátrának bejáratánál, mondván: (4Mózes 27:2.)

לִפְנֵי מֹשֶׁה וְלִפְנֵי אֶלְעָזָר – És odaálltak Mózes elé és Elázár pap elé… – מַגִּיד – Ebből megtudhatjuk, –שֶׁלֹּא עָמְדוּ לִפְנֵיהֶם אֶלָּא בִּשְׁנַת הָאַרְבָּעִים – hogy csak a sivatagi vándorlás negyvenedik évében álltak eléjük, – אַחַר שֶׁמֵּת אַהֲרֹן – miután Áron meghalt.

לִפְנֵי מֹשֶׁה – …Mózes elé… – וְאַחַר כָּךְ לִפְנֵי אֶלְעָזָר – és utána Elázár elé? – אֶפְשָׁר אִם מֹשֶׁה לֹא יָדַע –Lehetséges volna, hogyha Mózes nem tudta, – אֶלְעָזָר יוֹדֵעַ – Elázár talán tudja?! – אֶלָּא סָרֵס הַמִּקְרָא וְדָרְשֵׁהוּ – Hanem fordítsd csak meg a sorrendet, és úgy értelmezd, – דִּבְרֵי רַבִּי יֹאשִׁיָּה – magyarázza Josijá rabbi. – אַבָּא חָנָן מִשּׁוּם רַבִּי אֱלִיעֶזֶר אוֹמֵר – Ábá Chánán, Elázár rabbi nevében pedig azt mondja:– בְּבֵית הַמִדְרָשׁ הָיוּ יוֹשְׁבִים – a tanházban ültek mind, – וְעָמְדוּ לִפְנֵי כֻלָּם – és őelőttük álltak fel[Celáfchád lányai].

 

וַיַּקְרֵב מֹשֶׁה אֶת מִשְׁפָּטָן לִפְנֵי יהוה. (במדבר כז, ה)

És odavitte Mózes ügyüket az Örökkévaló színe elé. (4Mózes 27:5.)

וַיַּקְרֵב מֹשֶׁה אֶת מִשְׁפָּטָן – És odavitte Mózes ügyüket… – נִתְעַלְּמָה הֲלָכָה מִמֶּנּוּ – A törvény el volt rejtve előle.[22] – וְכַאן נִפְרַע – Itt meg lett büntetve – עַל שֶׁנָּטַל עֲטָרָה לוֹמַר – amiért „koronát vett fel,” [azaz túlzott tekintélyt tulajdonított magának, amikor azt] mondta:[23] – וְהַדָּבָר אֲשֶׁר יִקְשֶׁה מִכֶּם תַּקְרִבוּן אֵלַי – „…és amely dolog nehéz nektek, azt hozzátok elém.”

– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – רְאוּיָה הָיְתָה פַּרְשָׁה זוֹ – Helyénvaló volt, hogy ez a fejezet –לְהִכָּתֵב עַל יְדֵי מֹשֶׁה – Mózes által írassék, – אֶלָּא שֶׁזָּכוּ בְּנוֹת צְלָפְחָד – ám Celáfchád leányai igen érdemdúsak voltak, – וְנִכְתְּבָה עַל יָדָן – és [ezért] általuk íratott meg.

 

וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה עֲלֵה אֶל הַר הָעֲבָרִים הַזֶּה, וּרְאֵה אֶת הָאָרֶץ אֲשֶׁר נָתַתִּי לִבְנֵי יִשְׂרָאֵל. (במדבר כז, יב)

És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj fel erre az Ávárim hegyre, és nézd meg az országot, amelyet adtam Izráel fiainak. (4Mózes 27:12.)

עֲלֵה אֶל הַר הָעֲבָרִים – …Menj fel erre az Ávárim hegyre… – לָמָּה נִסְמְכָה לְכַאן – Miért lett ez [a vers] idehelyezve? [Amikor Mózes csak a Dvárim végén[24] hal meg?] – כֵּיוָן שֶׁאָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Amikor a Örökkévaló azt mondta [Mózesnek]:[25] – נָתֹן תִּתֵּן לָהֶם – „…adja nekik…,” – אָמַר – [Mózes] azt mondta: – אוֹתִי צִוָּה הַמָּקוֹם – „Isten azt parancsolta nekem, – לְהַנְחִיל – hogy adjam oda nekik örökös birtokukat. – שֶׁמָּא הֻתְּרָה הַגְּזֵרָה – Talán vissza lett vonva a rendelet, – וְאֶכָּנֵס לָאָרֶץ – és én [mégis] beléphetek az országba.” – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – A Örökkévaló azt mondta neki: – גְּזֵרָתִי בִּמְקוֹמָהּ עוֹמֶדֶת – „Rendeletem a helyén marad.”

– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – כֵּיוָן שֶׁנִּכְנַס מֹשֶׁה – Amikor Mózes belépett az öröklött birtokra, – לְנַחֲלַת בְּנֵי גָד וּבְנֵי רְאוּבֵן – amely Gád és Reuvén fiainak adatott, – שָׂמַח וְאָמַר – örvendezett és azt mondta: – כִּמְדֻמֶּה לִי שֶׁהֻתַּר נִדְרִי – „Úgy látszik, az engem illető fogadalom visszavonatott.” – מָשָׁל לְמֶלֶךְ – Ez hasonlatos [annak] a királynak [az esetéhez], – שֶׁגָּזַר עַל בְּנוֹ שֶׁלֹּא יִכָּנֵס – aki elrendelte, hogy a fia nem léphet be – לְפֶתַח פַּלָּטִין שֶׁלּוֹ – a palotája ajtaján. – נִכְנַס לַשַּׁעַר – [A király] belépett a [külső] kapun, – וְהוּא אַחֲרָיו – ő (a fia) pedig követte, – לֶחָצֵר וְהוּא אַחֲרָיו – [a király belépett] az udvarba, és ő követte, – לַטְּרַקְלִין וְהוּא אַחֲרָיו – [a király belépett] az előcsarnokba, és ő követte. –כֵּיוָן שֶׁבָּא לְהִכָּנֵס לַקִּיטוֹן – Amikor már éppen készült belépni a [királyi] lakosztályba, – אָמַר לוֹ – [a király] így szólt hozzá: – בְּנִי – „Fiam, – מִכַּאן וָאֵילַךְ אַתָּה אָסוּר לְהִכָּנֵס – innét tovább nem mehetsz!”

 

וַיְדַבֵּר מֹשֶׁה אֶל יהוה לֵאמֹר. (במדבר כז, טו)

És szólt Mózes az Örökkévalóhoz, mondván: (4Mózes 27:15.)

וַיְדַבֵּר מֹשֶׁה אֶל ה’ וְגוֹ’ – És szólt Mózes az Örökkévalóhoz… – לְהוֹדִיעַ שִׁבְחָן שֶׁל צַדִּיקִים – [Ez azért szerepel itt,] hogy tájékoztasson az igazak dicséretre méltóságáról, – כְּשֶׁנִּפְטָרִים מִן הָעוֹלָם – [arról, hogy] amikor távozni készülnek [ebből] a világból, – מַנִּיחִים צָרְכָּן – félreteszik saját dolgaikat –וְעוֹסְקִין בְּצָרְכֵי צִבּוּר – és [inkább] a közösség dolgaival törődnek. [Mózes is saját ügyének további firtatása helyett, arra kérte az Örökkévalót, hogy jelöljön ki helyette a nép számára egy megfelelővezetőt.]

לֵאמֹר – …mondván. – אָמַר לוֹ – [Mózes] azt mondta Neki: – הֲשִׁיבֵנִי – „Felelj nekem! – אִם אַתָּה מְמַנֶּה לָהֶם פַּרְנָס אִם לָאו – Kijelölsz élükre egy vezetőt, vagy sem?” [Mózest annyira nyug­ta­lanította a gondolat, hogy a nép esetleg vezető nélkül marad, hogy azonnali megnyugtatást követelt az Örökkévalótól.]

 

וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה קַח לְךָ אֶת יְהוֹשֻׁעַ בִּן נוּן אִישׁ אֲשֶׁר רוּחַ בּוֹ, וְסָמַכְתָּ אֶת יָדְךָ עָלָיו. (במדבר כז, יח)

És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Vedd magadhoz Józsuát, Nún fiát, a férfiút, akiben megvan a szellem, és tedd reá kezedet… (4Mózes 27:18.)

קַח לְךָ – …Vedd magadhoz… – קָחֶנּוּ בִּדְבָרִים – Vedd őt rá meggyőző szavakkal [nem erőnek erejével]. – אַשְׁרֶיךָ שֶׁזָּכִיתָ – [Mondd neki:] „Szerencsés vagy, hogy kiérdemelted, – לְהַנְהִיג בָּנָיו שֶׁל מָקוֹם – hogy vezetheted a Mindenütt Jelenvaló gyermekeit.”

לְךָ – …magadhoz… [Amikor a Szentírás egy látszólag fölösleges „magad, önmagad” szót használ, az általában értelmezhető úgy, hogy „a magad érdekében”.[26] Itt azonban nem lehet ez a jelentése, hiszen Józsuá kiválasztása nem Mózes érdekében történt, Mózes ugyanis eredetileg a saját fiait akarta volna utódaiul.[27] Ez a „magadhoz” inkább így értelmezendő:] – אֶת שֶׁבָּדוּק לְךָ – Azt, akit már kinéztél magadnak [és alkalmasnak találtál erre], – אֶת זֶה [שֶׁ]אַתָּה מַכִּיר – azt, akit már ismersz.

אֲשֶׁר רוּחַ בּוֹ – …akiben megvan a szellem… – כַּאֲשֶׁר שָׁאַלְתָּ – Amint kérted,[28] – שֶׁיּוּכַל לַהֲלוֹךְ כְּנֶגֶד רוּחוֹ שֶׁל כָּל אֶחָד וְאֶחָד – [olyat, aki] képes mindenki szelleméhez alkalmazkodni.

וְסָמַכְתָּ אֶת יָדְךָ עָלָיו – …és tedd reá kezedet… – תֵּן לוֹ מְתֻרְגְּמָן – Biztosíts számára egy szóvivőt,[29]– שֶׁיִּדְרוֹשׁ בְּחַיֶּיךָ – hogy tarthasson nyilvános törvénymagyarázatokat [még] a te életed során, –שֶׁלֹּא יֹאמְרוּ עָלָיו – hogy aztán ne mondhassák róla, – לֹא הָיָה לוֹ לְהָרִים רֹאשׁ – „[bezzeg] nem emelhette meg a fejét – בִּימֵי מֹשֶׁה – Mózes napjaiban.” [Azaz csupán Mózes halála után ragadta magához a hatalmat.]

 

וַיִּסְמֹךְ אֶת יָדָיו עָלָיו וַיְצַוֵּהוּ, כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר יהוה בְּיַד מֹשֶׁה. (במדבר כז, כג)

És reá tette két kezét, és adott neki parancsokat, amint az Örökkévaló szólt Mózeshez. (4Mózes27:23.)

וַיִּסְמֹךְ אֶת יָדָיו – És reá tette két kezét… – בְּעַיִן יָפֶה – Nagyvonalúan; – יוֹתֵר וְיוֹתֵר – jóval többet [tett], – מִמַּה שֶּׁנִּצְטַוָּה – mint ami megparancsoltatott neki. – שֶׁהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא אָמַר לוֹ – Az Örökkévaló ugyanis [csupán] azt mondta neki:[30] – וְסָמַכְתָּ אֶת יָדְךָ – „tedd reá kezedet,” – וְהוּא עָשָׂה בִּשְׁתֵּי יָדָיו – ő azonban mindkét kezét használta. – וַעֲשָׂאוֹ – És olyanná tette [Józsuát], – כִּכְלִי מָלֵא וְגָדוּשׁ – akár egy edényt, amelyet csordultig töltöttek, – וּמִלְּאוֹ חָכְמָתוֹ בְּעַיִן יָפֶה – megtöltve őt bőkezűen a maga bölcsességével.

כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר ה’ – …amint az Örökkévaló szólt… – אַף לְעִנְיַן הַהוֹד – Még a fenséggel kapcsolatban;[31] – נָתַן מֵהוֹדוֹ עָלָיו – [Mózes] fenségének egy részét átadta neki (Józsuának).

 

צַו אֶת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם, אֶת קָרְבָּנִי לַחְמִי לְאִשַּׁי רֵיחַ נִיחֹחִי תִּשְׁמְרוּ לְהַקְרִיב לִי בְּמוֹעֲדוֹ. (במדבר כח, ב)

Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd nekik: Áldozatomat, kenyeremet égőáldozataim szerint, kellemes illatul számomra vegyétek gondotokba, hogy nekem bemutassátok a maga idejében.(4Mózes 28:2.)

צַו אֶת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל – Parancsold meg Izráel fiainak… – מָה אָמוּר לְמַעְלָה – Mi is hangzik el fentebb? –יִפְקֹד ה’ – „Rendeljen az Örökkévaló…”.[32] – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Az Örökkévaló így szólt hozzá: – עַד שֶׁאַתָּה מְצַוֵּנִי עַל בָּנַי – „Mielőtt utasítanál Engem gyermekeimmel kapcsolatban, – צַוֵּה אֶת בָּנַי עָלָי – utasítsd gyermekeimet velem kapcsolatban.” – מָשָׁל לְבַת מֶלֶךְ – Ez hasonlít annak a hercegnőnek [az esetéhez], – שֶׁהָיְתָה נִפְטֶרֶת מִן הָעוֹלָם – aki távozni készült a világból. – וְהָיְתָה מְפַקֶּדֶת לְבַעְלָהּ – Utasította férjét – עַל בָּנֶיהָ וְכוּ’ – gyermekeiket illetően, stb., – כִּדְאִיתָא בְּסִפְרֵי – ahogyan az a Szifré [midrás]ban áll.[33]

 

עֹלַת שַׁבַּת בְּשַׁבַּתּוֹ, עַל עֹלַת הַתָּמִיד וְנִסְכָּהּ. (במדבר כח, י)

Szombati égőáldozat ez a maga szombatjára, az állandó égőáldozat mellett. (4Mózes 28:10.)

עֹלַת שַׁבַּת בְּשַׁבַּתּוֹ – Szombati égőáldozat ez a maga szombatjára… – וְלֹא עוֹלַת שַׁבָּת בְּשַׁבָּת אַחֶרֶת –de nem égőáldozat egy másik szombatra. – הֲרֵי שֶׁלֹּא הִקְרִיב – Ha nem áldozta fel – בְּשַׁבָּת זוֹ – ezen a szombaton, – שׁוֹמֵעַ אֲנִי – még azt gondolhatnám, – יַקְרִיב שְׁתַּיִם – hogy áldozzon fel kettőt – לַשַּׁבָּת הַבָּאָה – a következő szombaton. – תַּלְמוּד לוֹמַר – Ezért van írva: – בְּשַׁבַּתּוֹ – „a maga szombatjára”, –מַגִּיד – amiből megtanulhatod: – שֶׁאִם עָבַר יוֹמוֹ – ha elmúlt már a[z áldozás] napja, – בָּטֵל קָרְבָּנוֹ –megszűnik a lehetőség az áldozásra.

 

וּשְׂעִיר עִזִּים אֶחָד לְחַטָּאת לַיהוה, עַל עֹלַת הַתָּמִיד יֵעָשֶׂה וְנִסְכּוֹ. (במדבר כח, טו)

És egy kecskebak vétekáldozatul az Örökkévalónak; az állandó égőáldozat mellett készíttessék el és öntőáldozata. (4Mózes 28:15.)

וּשְׂעִיר עִזִּים וְגוֹ’ – És egy kecskebak… [Mi a célja az újholdkor bemutatott vétekáldozatnak?] – כָּל שְׂעִירֵי הַמּוּסָפִין – Az összes muszáf [áldozati] kecskét – בָּאִין לְכַפֵּר – engesztelésül [áldozták fel] – עַל טֻמְאַת מִקְדָּשׁ וְקָדָשָׁיו – a Szentély és a szent áldozati húsnak rituális megszentségtelenítéséért, [amikor egy rituálisan tisztátalan ember belépett a Szentélybe, vagy áldozati húst evett]; – הַכֹּל כְּמוֹ שֶׁמְּפֹרָשׁ בְּמַסֶּכֶת שְׁבוּעוֹת – minden, ahogyan az a [Talmud] Svuot traktátusban el van magyarázva.[34]

– וְנִשְׁתַּנָּה שְׂעִיר רֹאשׁ חֹדֶשׁ – Másként [ír a Tóra] az újholdkor [bemutatott] bakkecskéről, – שֶׁנֶּאֱמַר בּוֹ לַה’ – mert az áll vele kapcsolatban: „…[vétekáldozatul] az Örökkévalónak.” – לְלַמֶּדְךָ – Ebből megtudhatjuk, – שֶׁמְּכַפֵּר – hogy az olyan valaki számára hoz engesztelést, – עַל שֶׁאֵין בּוֹ יְדִיעָה – aki nem bírt tudomással, [arról, hogy rituálisan tisztátalan állapotban tilos belépni a Szentélybe vagy enni az áldozati húsból] – לֹא בַתְּחִלָּה וְלֹא בַסּוֹף – sem az elején, sem a végén, [vagyis sem azelőtt, sem azután, hogy elkövette a vétséget,] – שֶׁאֵין מַכִּיר בַּחֵטְא – mivel senki sem ismeri fel a vétket, –אֶלָּא הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בִּלְבָד – egyedül csakis az Örökkévaló. – וּשְׁאָר הַשְּׂעִירִין לְמֵדִין מִמֶּנּוּ – A többi kecske­ba­kot ebből vezetik le. [Vagyis az ünnepeken vétekáldozatként ho­zott kecskebakok célját az újhold idején hozott kecskebak-áldozat céljából vezetik le.]

– וּמִדְרָשׁוֹ בָּאַגָּדָה – Ennek ágádikus értelmezése is van, [még­pe­dig a következő]: – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Az Örökkévaló azt mondta: – הָבִיאוּ כַּפָּרָה עָלַי – „Hozzatok en­gesz­te­lést Nekem, – עַל שֶׁמִּעַטְתִּי אֶת הַיָּרֵחַ – mert meg­ki­seb­bí­tet­tem a Hol­dat.”[35] [Ezt abból vezeti le a Midrás, hogy írva van: „…vétekáldozat Istennek.”]

עַל עֹלַת הַתָּמִיד יֵעָשֶׂה – …az állandó égőáldozat mellett készíttessék el… – כָּל הַקָּרְבָּן הַזֶּה – Ez a teljes áldozat. [Nem csupán a kecskét, hanem az ökröket, a kost és a juhokat is[36] be kell mutatni az állandó égőáldozat mellett.]

וְנִסְכּוֹ – …és öntőáldozata. – אֵין וְנִסְכּוֹ מוּסָב עַל הַשָּׂעִיר – Az „és öntőáldozata” nem a kecskebakra utal, [hanem a 11. versben említett égőáldozatokra,] – שֶׁאֵין נְסָכִים לְחַטָּאת – mivel a vétekáldozatnak nincs öntőáldozata.

 

וְהִקְרַבְתֶּם אִשֶּׁה עֹלָה לַיהוה פָּרִים בְּנֵי בָקָר שְׁנַיִם וְאַיִל אֶחָד, וְשִׁבְעָה כְבָשִׂים בְּנֵי שָׁנָה תְּמִימִם יִהְיוּ לָכֶם. (במדבר כח, יט)

És mutassatok be tűzáldozatul égőáldozatot az Örökkévalónak; két fiatal tulkot és egy kost és hét egyéves juhot, hibátlanok legyenek számotokra. (4Mózes 28:19.)

פָּרִים – …tulkot… – כְּנֶגֶד אַבְרָהָם – Ez Ábrahám emlékére, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וְאֶל הַבָּקָר רָץ אַבְרָהָם – „És Ábrahám a marhákhoz futott.”[37]

אֵילִים – …kost… – כְּנֶגֶד אֵילוֹ שֶׁל יִצְחָק – Ez az Izsák-féle kos emlékére [azaz annak a kosnak, amely Izsák helyett lett feláldozva].[38]

כְּבָשִׂים – …juhot… – כְּנֶגֶד יַעֲקֹב – Ez Jákob emlékére, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וְהַכְּשָׂבִים הִפְרִיד יַעֲקֹב– „És elkülönítette Jákob a bárányokat…”.[39] – בִּיסוֹדוֹ שֶׁל רַבִּי מֹשֶׁה הַדַּרְשָׁן רָאִיתִי זֹאת – Ezt Mose Hádársán rabbi kommentárjában láttam.

 

מִלְּבַד עֹלַת הַתָּמִיד וּמִנְחָתוֹ תַּעֲשׂוּ, תְּמִימִם יִהְיוּ לָכֶם וְנִסְכֵּיהֶם. (במדבר כח, לא)

Az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán kívül készítsétek el, hibátlanok legyenek; és öntőáldozataikat. (4Mó­zes 28:31.)

תְּמִימִם יִהְיוּ לָכֶם וְנִסְכֵּיהֶם – …hibátlanok legyenek; és öntőáldozataikat. – אַף הַנְּסָכִים יִהְיוּ תְּמִימִים – Az öntőáldozatoknak is hibátlanoknak kell lenniük. – לָמְדוּ רַבּוֹתֵינוּ מִכַּאן – A bölcsek ebből azt vezetik le, – שֶׁהַיַּיִן שֶׁהֶעֱלָה קְמָחִין – hogy a bor, amelynek színén lisztszerű, rothadás-szemcsék jelentek meg, – פָּסוּל לִנְסָכִים – alkalmatlanná vált arra, hogy öntőáldozatot [végezzenek vele].

 

מִלְּבַד עֹלַת הַחֹדֶשׁ וּמִנְחָתָהּ וְעֹלַת הַתָּמִיד וּמִנְחָתָהּ וְנִסְכֵּיהֶם כְּמִשְׁפָּטָם, לְרֵיחַ נִיחֹחַ אִשֶּׁה לַיהוה. (במדבר כט, ו)

Az újhold égőáldozatán és lisztáldozatán és az állandó égőáldozaton és lisztáldozaton és öntőáldozatokon kí­vül törvényeik szerint kellemes illatul legyen tűzáldo­zat az Örökkévalónak.(4Mózes 29:6.)

מִלְּבַד עֹלַת הַחֹדֶשׁ – Az újhold égőáldozatán… kívül… – מוּסְפֵי רֹאשׁ חֹדֶשׁ – Ezek az újhold muszáf-áldozatai, – שֶׁהוּא בְּיוֹם רֹאשׁ הַשָּׁנָה – mivel az [vagyis az újhold napja] egybeesik az újév [napjával].

 

וּמִנְחָתָם וְנִסְכֵּיהֶם לַפָּרִים לָאֵילִם וְלַכְּבָשִׂים בְּמִסְפָּרָם כַּמִּשְׁפָּט. (במדבר כט, יח)

És lisztáldozatuk és öntőáldozataik a tulkokhoz, kosokhoz és a juhokhoz számukhoz képest a törvény szerint. (4Mózes 29:18.)

וּמִנְחָתָם וְנִסְכֵּיהֶם לַפָּרִים – És lisztáldozatuk és öntő­ál­do­za­ta­ik a tulkokhoz… – פָּרֵי הַחַג שִׁבְעִים הֵם– Hetven ünnepi bika [áldoztatott fel], – כְּנֶגֶד שִׁבְעִים אֻמּוֹת – [ezek] jelképezték a [világ] hetven népét, – שֶׁמִּתְמַעֲטִים וְהוֹלְכִים – és [ezeknek a száma] fokozatosan csökkent,[40] – סִימַן כְּלָיָה הוּא לָהֶם– így szimbolizálva [a rossz népek] pusztulását. – וּבִימֵי הַמִּקְדָּשׁ – [Mindazonáltal] a Szentély [fennállásának] idején – הָיוּ מְגִנִּים עֲלֵיהֶם מִן הַיִּסּוּרִין – ezek az áldozatok megóvták őket (a népeket) a szenvedésektől.

וְלַכְּבָשִׂים – …és a juhokhoz… – כְּנֶגֶד יִשְׂרָאֵל – Izráelt jel­ké­pe­zik, – שֶׁנִּקְרְאוּ שֶׂה פְזוּרָה – amelyet „meghajszolt báránynak”[41] nevez [a Szentírás]. – וְהֵם קְבוּעִים – Számuk állandó, – וּמִנְיָנָם תִּשְׁעִים וּשְׁמוֹנָה – összesen kilencvennyolc,[42] – לְכַלּוֹת מֵהֶם – ha­tály­talanítandó – תִּשְׁעִים וּשְׁמוֹנֶה קְלָלוֹת שֶׁבְּמִשְׁנֵה תוֹרָה – a Misné Torá-ban [azaz Mózes 5. könyvében][43] található kilencvennyolc átkot.

– בַּשֵּׁנִי נֶאֱמַר וְנִסְכֵּיהֶם – A második nap[ot illetően] „vöniszkéhem” („és öntőáldozatai”) szerepel [a szövegben][44] – עַל שְׁנֵי תְּמִידֵי הַיּוֹם – a nap két állandó áldozatával összefüggésben. [Szemben az általános kifejezéssel, ahol egyesszámban használja.] – וְלֹא שִׁנָּה הַלָּשׁוֹן אֶלָּא לִדְרֹשׁ – A szóhasználat meg­vál­toz­tatása [a szövegből való] következtetés érdekében történt, – כְּמוֹ שֶׁאָמְרוּ רַבּוֹתֵינוּ זִכְרוֹנָם לִבְרָכָה – ahogyan azt áldott emlékezetű mestereink tanították: [Ezekben a versekben háromszor szerepel valamilyen változtatással a „vöniszká” (öntőáldozata), illetve a „kömispát” (törvénye szerint):] – בַּשֵּׁנִי וְנִסְכֵּיהֶם – A második napon „vöniszkéhem” szerepel [a szövegben. Itt a מ (mem) betű adja az eltérést], – בַּשִּׁשִּׁי וּנְסָכֶיהָ – a hatodikon „unszáchéhá”[45] [itt a י (jod) betű adja az eltérést] – בַּשְּׁבִיעִי כְּמִשְׁפָּטָם – a hetediken „kömispátám” [megint csak a מ (mem) betű adja az eltérést].[46] – מֵ”ם יוּ”ד מֵ”ם הֲרֵי כָּאן מַיִם – [Tehát az eltérést adó betűk, amelyeket a Szentírás használ:] מ״ם, יו״ד, מ״ם, [azaz mem, jud, mem,] amelyek [összeolvasva a] „má­jim”, „víz” [szót adják], – רֶמֶז – és ez utalás – לְנִסּוּךְ הַמַּיִם מִן הַתּוֹרָה בֶּחָג – a Tórából, az ünnepi víz-öntőáldozat parancsára. [Az év egyéb napjain mindig csak bort öntöttek az oltárra. Szukkot ünnepén ezt egy különleges víz-öntőáldozattal egészítették ki.]

 

בַּיּוֹם הַשְּׁמִינִי עֲצֶרֶת תִּהְיֶה לָכֶם, כָּל מְלֶאכֶת עֲבֹדָה לֹא תַעֲשׂוּ. וְהִקְרַבְתֶּם עֹלָה אִשֵּׁה רֵיחַ נִיחֹחַ לַיהוה פַּר אֶחָד אַיִל אֶחָד, כְּבָשִׂים בְּנֵי שָׁנָה שִׁבְעָה תְּמִימִם. (במדבר כט, לה-לו)

A nyolcadik napon megtartóztatás legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek. Mutassatok be égőáldozatot, kellemes illatú tűzáldozatot az Örökkévalónak; egy tulkot, egy kost, hét egyéves juhot, hibátlanokat. (4Mózes 29:35-36.)

עֲצֶרֶת תִּהְיֶה לָכֶם – …megtartóztatás legyen… – עֲצוּרִים בַּעֲשִׂיַּת מְלָאכָה – [Amely napon] tartózkodtok a munkától. – דָּבָר אַחֵר עֲצֶרֶת – A „tartózkodás” egy másik magyarázata: – עִצְרוּ מִלָּצֵאת – tartózkodjatok a távozástól. – מְלַמֵּד – Ebből megtudjuk: – שֶׁטָּעוּן לִינָה – hogy az ünneplőknek éjszakára is ott kellett maradnia.[47]

– וּמִדְרָשׁוֹ בָּאַגָּדָה – Az ágádikus magyarázat pedig [a következő]: – לְפִי שֶׁכָּל יְמוֹת הָרֶגֶל – Mivel az egész ünnep során – הִקְרִיבוּ – [olyan] áldozatokat hoztak, – כְּנֶגֶד שִׁבְעִים אֻמּוֹת – amelyek a hetven népet szimbolizálták, – וּכְשֶׁבָּאִין לָלֶכֶת – [ezért] amikor távozni készültek, – אָמַר לָהֶם הַמָּקוֹם – a Mindenütt Jelenvaló így szólt hozzájuk: – בְּבַקָּשָׁה מִכֶּם – „Kérlek titeket, – עֲשׂוּ לִי סְעֻדָּה קְטַנָּה – készítsetek egy kisebb ünnepi lakomát a kedvemért, – כְּדֵי שֶׁאֵהָנֶה מִכֶּם – hogy élvezhessem [még egy ideig] a társaságotokat.”  –  פַּר  אֶחָד  אַיִל  אֶחָד  –  …egy  tulkot,  egy kost… – אֵלּוּ כְּנֶגֶד יִשְׂרָאֵל – Ezek a zsidó népet szimbolizálják – שֶׁהֵם אֶחָד לְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – akik kivételesek az Örökkévaló számára. – הִתְעַכְּבוּ לִי מְעַט עוֹד – „Maradjatok [itt] még egy kicsit Velem”. – וּלְשׁוֹן חִבָּה הוּא זֶה – Ez szeretetről, ragaszkodásról vall; – כְּבָנִים הַנִּפְטָרִים מֵאֲבִיהֶם – mint amikor a gyermekek távozni készülnek atyjuktól, – וְהוּא אוֹמֵר לָהֶם – és az így fordul hozzájuk: – עַכְּבוּ עִמִּי עוֹד יוֹם אֶחָד – „Maradjatok még egy napig, – קָשָׁה עָלַי פְּרֵדַתְכֶם – mert távozásotok nagyon el­szo­mo­rít engem”. – מָשָׁל לְמֶלֶךְ – Ez hasonlít annak a királynak [az esetéhez], – שֶׁעָשָׂה סְעֻדָּה וְכוּ’ – aki lakomát rendezett, stb.,[48] – כִּדְאִיתָא בְּמַסֶּכֶת סֻכָּה – amint az olvasható a [Talmud] Szukká traktátusban.[49]

– וּבְמִדְרַשׁ רַבִּי תַּנְחוּמָא – A Tánchumá rabbi Midrásában[50] [pedig ezt a magyarázatot adja az ünnepi bikaáldozatok fokozatosan csökkenő számát illetően]: – לִמְּדָה תוֹרָה דֶּרֶךְ אֶרֶץ – A Tóra a helyénvaló viselkedésre oktat. – שֶׁמִּי שֶׁיֵּשׁ לוֹ אַכְסְנַאי – Akinek vendége van, [olyan, aki több napig száll meg nála,] – יוֹם רִאשׁוֹן מַאֲכִילוֹ פְטוּמוֹת – az az első napon kínálja [vendégét] hizlalt szárnyassal, – לְמָחָר יַאֲכִילֶנּוּ דָגִים לְמָחָר יַאֲכִילֶנּוּ בְּשַׂר בְּהֵמָה – másnap hallal etesse, majd etesse marhával, – לְמָחָר מַאֲכִילוֹ קִטְנִיּוֹת – a következő napon hüvelyesekkel, – לְמָחָר מַאֲכִילוֹ יָרָק – az azt követőn pedig zöldségekkel.– פּוֹחֵת וְהוֹלֵךְ כְּפָרֵי הֶחָג – Fokozatos a mérséklés, akár az ünnepi bikák [esetében].

 

[1] Lásd 3Mózes 8:12.

[2] 101b.

[3] 4Mózes 31:8.

[4] 38b.

[5] Zsoltárok 122:4.

[6] 44. vers.

[7] De nem tetteikben. Ezért egyfajta felfüggesztett állapotban maradtak a gé­hi­nom-ban, sem nem voltak élők, se nem holtak, mert „Korách fiai nem haltak meg,” de nem is éltek.

[8] Mindazonáltal a Midrás arról tanúskodik, hogy később elhagyták a gé­hi­nom-ot, letelepedtek Erec Jiszráelben, és próféták lettek belőlük.

[9] „…mind a népek között.” (5Mózes 7:7.)

[10] Lásd az 52. verset.

[11] Mintegy kétszázötven évvel Egyiptomba való megérkeztét követően is. (1Mózes 46:17.)

[12] Rási itt az egyszerű értelmezést követi. A Talmud (Bává bátrá 117b.) azonban, ’a nagyobb népességnek több földet’ magyarázatot túlságosan magától értetődőnek s így feleslegesnek ítélve, kiegészítő magyarázattal szolgál: a „nagyobb törzs” nem a törzs jelenlegi méretére utal, hanem arra a méretre, amely az Egyiptomból való kivonulás idején jellemezte. Erec Jiszráel visszamenő hatállyal azok között lett felosztva, akik részt vettek a kivonulásban, és csak az ő révükön azoknak, akik ténylegesen beléptek az országba a hódítás idején. Ha például tíz fivér hagyta el Egyiptomot, de csupán ötnek a leszármazottjai éltek a hódítás idején, akkor is tíz rész illette őket. „A – kivonulás idején – nagyobb számúnak adj nagyobb birtokot.” Viszont ez fordítva is igaz. Ha öt fivér hagyta el Egyiptomot és tíz leszármazott élt a hódítás idején, azok csupán öt részt kaptak. „A – kivonuláskor – csekélyebb számúnak adj kisebb birtokot.”

[13] 122a.

[14] Ez volt az a főpapi melldíszben elhelyezett kellék (2Mózes 28:30.), amely az Örökkévalótól származó információkat közvetített.

[15] 56. vers.

[16] Kb. 17 km².

[17] A szeá a kor harmincad része. Egy bét szeá az a nagyságú terület, amelyet egy szeávetőmaggal vetnek be.

[18] Bírák 1:20.

[19] Jósuá 19:50.

[20] 4Mózes 14:4.

[21] Uo. 27:4.

[22] Később (uo. 36:5.) Mózes azonnal reagált a Celáfchád birtokával kapcsolatos problémára, itt azonban meg kellett kérdeznie a dologról Istent.

[23] 5Mózes 1:17.

[24] Uo. 13:32-50..

[25] 7. vers.

[26] Pl. 1Mózes 12:1., 22:20.

[27] Mint azt Rási fejtegette a 16. vershez írt kommentárjában.

[28] 16. vers.

[29] A korai időkben egy Tóra-tudós közvetett módon adott elő. Volt egy ún. möturgemán-ja, azaz szóvivője, akinek a közönség jelenlétében halkan és röviden elmondta gondolatait. A möturgemánezt követően fennhangon kifejtette a közönségnek a bölcs gondolatait, elképzeléseit. Azzal, hogy egy möturgemán-t biztosított Józsuá számára, Mózes egyértelműen jelezte, hogy átadta neki a hatalmat.

[30] 18. vers.

[31] 20. vers.

[32] 4Mózes 27:16.

[33] Szifré 142. A Midrás a következőképpen folytatódik: A hercegnő így szólt a férjéhez: „Könyörgök neked, viseld gondját a gyermekeimnek.” A férje erre azt válaszolta: „Ahelyett, hogy utasítanál engem a gyermekeimet illetően, inkább utasítsd őket engem illetően, hogy ne legyenek engedetlenek velem, és ne viselkedjenek velem tiszteletlenül.” Az Örökkévaló ugyanezzel a kéréssel fordul Mózeshez: „Ahelyett, hogy utasítanál engem gyermekeimet illetően, inkább őket utasítsd Engem illetően, hogy ne viselkedjenek Velem tiszteletlenül és ne váltsák fel az Én tiszteletemet idegen istenek tiszteletével.”

[34] 9a.

[35] A Nap és a Hold ugyanolyan fényes égitestek voltak, amikor Isten megteremtette őket, ám amikor a Hold panaszkodott, hogy két uralkodó nem viselheti ugyanazt a koronát, Isten lecsökkentette a méretét. Lásd az 1Mózes 1:16-hoz írt Rási-kommentárt.

[36] 11. vers.

[37] Hogy megvendégelje a nála utazókként megjelent angyalokat. (1Mózes 18:7.)

[38] 1Mózes 22:13.

[39] Elkülönítette a fehéreket a pettyesektől. (1Mózes 30:40.)

[40] Az egyes napokon feláldozott tulkok száma fokozatosan csökkent; az első napon tizenhármat (13. vers), a második napon tizenkettőt (17. vers), a harmadik napon tizenegyet (20. vers), stb. áldoztak fel.

[41] Jeremiás 50:17.

[42] Szukkot mind a hét napján a muszáf-áldozat során tizennégy juhot áldoztak fel, azaz a hét napon összesen kilencvennyolcat.

[43] 28:15-68.

[44] 19. vers.

[45] 31. vers.

[46] 33. vers.

[47] Vagyis az ember nem hagyhatja el Jeruzsálemet rögtön azt követően, ahogy az ünnep este véget ér, hanem az ünnepet követő éjszakát is még Jeruzsálemben kell töltenie.

[48] És az utolsó napon így szólt legbizalmasabb barátjához: „Készíts egy kisebb lakomát számomra, hogy egy ideig még élvezhessem a társaságodat.”

[49] 55b.

[50] 17.

Megszakítás