Ki Tiszá (2Mózes 30:11–34:35.) פרשת כי תשא

A hetiszakasz tartalmából

l  Izrael gyermekei felszólíttatnak, hogy adakozzanak fejenként fél sékel ezüstöt a Szentély részére. Az Örökkévaló utasításokat ad a rézből való víztároló-medence, a felkenéshez használt olaj és a füstölőszer elkészítésére vonatkozólag. Becálélre és Áháliávra, a két „bölcslelkű” mesteremberre ruházza rá az Örökkévaló a Szentély elkészítésének feladatát, és a nép újfent parancsot kap, hogy őrizze és tartsa meg a szombat napját. – 2Mózes 30:11–31:18.

l  Mózes felmegy a hegyre, hogy a Kőtáblákat átvegye Istentől. Amikor Mózes nem tér vissza arra az időre, amikorra várják, a nép aranyborjút készít, és leborul előtte. Az Örökkévaló szándékot érlel, hogy elpusztítja az eltévelyedett népet, Mózes azonban közbenjár nála népéért. Mózes lejön a hegyről a Tízparancsolatot tartalmazó törvénytáblákkal; látván, hogy a nép a bálvány körül táncol, összetöri a kőtáblákat, elpusztítja az aranyborjút, a főbűnösöket pedig kivégezteti. Majd visszatér az Örökkévalóhoz, és azt mondja neki: „…törölj ki engem a Te könyvedből, amelyet írtál”, ha nem vagy képes megbocsátani a nép bűnéért. – 2Mózes 31:18–32:32.

l  Isten megbocsát ugyan, de figyelmeztet, hogy a nép bűne kihatással lesz több nemzedék életére is. Az Örökkévaló először azt ajánlja, hogy ezekután csak angyalát küldi el velük, Mózes azonban ragaszkodik hozzá, hogy az Örökkévaló Maga kísérje el őket az Ígéret Földjére. Mózes még azt is kéri az Örökkévalótól, hogy „Engedd látnom a te dicsőségedet!”, ezt azonban Isten visszautasítja. – 2Mózes 32:33–33:23.

l  Mózes újabb két kőtáblát készít, majd újra felmegy a hegyre, ahol Isten ezekbe a táblákba is belevési a Tízparancsolatot. A hegyen Mózes előtt láthatóvá válik a Könyörületesség Tizenhárom Attribútuma. Amikor visszatér a nép közé, Mózes arca olyan erős fényt áraszt, hogy leplet kell borítani rá, amelyet csak akkor lebbent fel, amikor Istennel beszél, vagy amikor az Örökkévaló törvényeit tanítja a népnek. – 2Mózes 34.

 Szemelvények

כִּי תִשָּׂא אֶת רֹאשׁ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לִפְקֻדֵיהֶם וְנָתְנוּ אִישׁ כֹּפֶר נַפְשׁוֹ לַיהוה בִּפְקֹד אֹתָם, וְלֹא יִהְיֶה בָהֶם נֶגֶף בִּפְקֹד אֹתָם. (שמות ל, יב)

Ha felveszed Izráel fiainak fejszámát megszámlálásuk alkalmával, akkor adja meg mindenki lelkének váltságát az Örökkévalónak, midőn számba veszik őket, és ne legyen rajtuk csapás, midőn megszámlálják őket. (2Mózes 30:12.)

כִּי תִשָּׂא – Ha felveszed (tiszá)… – לְשׁוֹן קַבָּלָה – A „tiszá” szó [bár egyes esetekben azt is jelentheti, hogy „felemeled”, de itt] azt jelenti: „felveszed,” – כְּתַרְגּוּמוֹ – ahogyan Onkelosz [is] fordítja (tökábél). – כְּשֶׁתַּחְפּוֹץ לְקַבֵּל – [Azaz] „Ha venni szeretnéd – סְכוּם מִנְיָנָם – számuk végösszegét, – לָדַעַת כַּמָּה הֵם – hogy megtudjad, mennyien vannak – אַל תִּמְנֵם לַגֻּלְגֹּלֶת – ne tarts népszámlálást, [vagyis ne számold meg őket egyesével,] – אֶלָּא יִתְּנוּ כָּל אֶחָד מַחֲצִית הַשֶּׁקֶל – hanem inkább hadd adjon mindegyikük egy félsékelest, – וְתִמְנֶה אֶת הַשְּׁקָלִים – te pedig számold meg a sékeleket, – וְתֵדַע מִנְיָנָם – és tudni fogod, hányan vannak.”

וְלֹא יִהְיֶה בָהֶם נֶגֶף – …és ne legyen rajtuk csapás… – שֶׁהַמִּנְיָן שׁוֹלֵט בּוֹ עַיִן הָרָע – Mert azokon a dolgokon, amelyeket megszámolnak, könnyen fog a rontás, – וְהַדֶּבֶר בָּא עֲלֵיהֶם – s pestis sújthatja őket, – כְּמוֹ שֶׁמָּצִינוּ בִּימֵי דָּוִד – mint az is, amelyik Dávid napjaiban pusztított.[1]

 

כֹּל הָעֹבֵר עַל הַפְּקֻדִים מִבֶּן עֶשְׂרִים שָׁנָה וָמָעְלָה, יִתֵּן תְּרוּמַת יהוה. (שמות ל, יד)

Mindenki, aki átmegy a számláláson, húsz évestől felfelé, adja meg az Örökkévaló adományát. (2Mózes 30:14.)

מִבֶּן עֶשְׂרִים שָׁנָה וָמָעְלָה – …húsz évestől felfelé… – לִמֶּדְךָ כַּאן – Innen következtethetjük, – שֶׁאֵין פָּחוֹת מִבֶּן עֶשְׂרִים יוֹצֵא לַצָּבָא – hogy 20 évesnél fiatalabbak nem mentek a hadseregbe[2] – וְנִמְנֶה בִּכְלַל אֲנָשִׁים – és nem estek bele a népszámlálásba.

 

וְלָקַחְתָּ אֶת כֶּסֶף הַכִּפֻּרִים מֵאֵת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְנָתַתָּ אֹתוֹ עַל עֲבֹדַת אֹהֶל מוֹעֵד, וְהָיָה לִבְנֵי יִשְׂרָאֵל לְזִכָּרוֹן לִפְנֵי יהוה לְכַפֵּר עַל נַפְשֹׁתֵיכֶם. (שמות ל, טז)

Te pedig vedd át az engesztelés pénzét Izráel fiaitól, és fordítsd azt a Találkozás Sátrának szolgálatára, hogy emlékezésül legyen az Örökkévaló előtt Izráel fiainak, engesztelésre a ti lelketekért. (2Mózes 30:16.)

וְנָתַתָּ אוֹתוֹ עַל עֲבוֹדַת אֹהֶל מוֹעֵד – …és fordítsd azt a Találkozás Sátrának szolgálatára… – לָמַדְתָּ – Ebből megtudhatod, – שֶׁנִּצְטַוּוּ – hogy [Mózesnek] megparancsolta [Isten], – לִמְנוֹתָם – hogy számolja meg őket, – בִּתְחִלַּת נִדְבַת הַמִּשְׁכָּן – [akkortájt,] amikor elkezdtek adakozni a Sátor javára, – אַחַר מַעֲשֶׂה הָעֵגֶל  –  az [arany]borjúval történteket követően,  –  מִפְּנֵי
שֶׁנִּכְנַס בָּהֶם מַגֵּפָה – mert pestis pusztított közöttük, – כְּמוֹ שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[3] – וַיִּגֹּף ה’ אֶת הָעָם – „És az Örökkévaló sújtotta a népet…”. – מָשָׁל לְצֹאן הַחֲבִיבָה עַל בְּעָלֶיהָ – Ehhez hasonló [eset] a birkanyájé, mely nagyon kedves volt tulajdonosa számára, – שֶׁנָּפַל בָּהּ דֶּבֶר – s amely között dögvész pusztított. – וּמִשֶּׁפָּסַק אָמַר לוֹ לָרוֹעֶה – Amint megszűnt [a dögvész], [a tulajdonos] így szólt a pásztorhoz: – בְּבַקָּשָׁה מִמְּךָ מְנֵה אֶת צֹאנִי – „Arra kérlek, számold meg a juhaimat, – וְדַע כַּמָּה נוֹתְרוּ בָהֶם – hogy megtudd, hány maradt meg belőlük.” – לְהוֹדִיעַ שֶׁהִיא חֲבִיבָה עָלָיו – [Azért tette ezt a tulajdonos,] hogy tudassa, hogy [a nyáj] milyen kedves a számára.

– וְאִי אֶפְשָׁר לוֹמַר –Lehetetlen úgy magyarázni, – שֶׁהַמִּנְיָן הַזֶּה הוּא הָאָמוּר – hogy ez a népszámlálás ugyanaz, mint amelyikről – בְּחֹמֶשׁ הַפְּקוּדִים – a Számlálás könyvében (Mózes negyedik könyvében) esik szó, – שֶׁהֲרֵי נֶאֱמַר בּוֹ – ugyanis azzal kapcsolatban ez áll [az Írásban]:[4] – בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ הַשֵּׁנִי – „…a második [azaz ijár] hónap első napján,” – וְהַמִּשְׁכָּן – míg ellenben a Sátrat – הוּקַם בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן – az első [azaz niszán] hónap első napján emelték, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[5] – בְּיוֹם הַחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ תָּקִים וְגוֹמֵר – „Az első hónap első napján állítsd fel [a hajlékot]…,” – וּמֵהַמִּנְיָן הַזֶּה – és [az ebben a részben tárgyalt] népszámlálás – נַעֲשׂוּ הָאֲדָנִים מִשְּׁקָלִים שֶׁלּוֹ – sékeljeiből készültek el [a Sátor] talapzatai, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[6] – וַיְהִי מְאַת כִּכַּר הַכֶּסֶף לָצֶקֶת וְגוֹמֵר – „És száz kikár ezüst szolgált [a Szentély talapzatainak és a függöny talapzatainak] megöntésére…”. [Azaz erre a népszámlálásra még az első hónapnál is korábban kellett hogy sor kerüljön, s így ez a népszámlálás nem lehet ugyanaz, mint amelyikről a negyedik könyvben esik szó.] – הָא לָמַדְתָּ שֶׁשְּׁנַיִם הָיוּ – Imígyen megtudod, hogy ez két [külön népszámlálás] volt, – אֶחָד בִּתְחִלַּת נִדְבָתָן – egy a [Miskán-ra való] adakozásuk kezdetén, – אַחַר יוֹם הַכִּפּוּרִים בְּשָׁנָה רִאשׁוֹנָה – az [egyiptomi kivonulás utáni] első év jom kipurját követően, [amikor Mózes először utasította a népet, hogy vegyenek részt a Miskán megépítésében,] – וְאֶחָד בְּשָׁנָה שְׁנִיָּה בְּאִיָּר – egy pedig a második év ijár [havában], – מִשֶּׁהוּקַם הַמִּשְׁכָּן – miután már felépült a Miskán.

– וְאִם תֹּאמַר – S ha megkérdeznéd: no de lehetséges-e, – וְכִי אֶפְשָׁר שֶׁבִּשְׁנֵיהֶם – hogy a zsidók [száma] mindkét [népszámláláskor] – הָיוּ יִשְׂרָאֵל שָׁוִים – éppen ugyanannyi volt: – שֵׁשׁ מֵאוֹת אֶלֶף וּשְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים וַחֶמֵשׁ מֵאוֹת וַחֲמִשִּׁים – 603.550?! – שֶׁהֲרֵי בְּכֶסֶף – Mert az [összegyűjtött] ezüstnek – פְּקוּדֵי הָעֵדָה נֶאֱמַר כֵּן – a gyülekezet megszámlálásához való felhasználásáról [szóló részben][7] ez áll [vagyis, hogy ennyien voltak]. – וּבְחֹמֶשׁ הַפְּקוּדִים – A Számlálás könyvében pedig – אַף בּוֹ נֶאֱמַר כֵּן – szintén az áll:[8] – וַיִּהְיוּ כָּל הַפְּקוּדִים – „…voltak valamennyien, akiket megszámláltak: – שֵׁשׁ מֵאוֹת אֶלֶף וּשְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים וַחֲמֵשׁ מֵאוֹת וַחֲמִשִּׁים – hatszázháromezer és ötszázötven.” – וַהֲלֹא בִּשְׁתֵּי שָׁנִים הָיוּ – De hát [ezek a népszámlálások] nem két [különböző] évben voltak? – וְאִי אֶפְשָׁר – És lehetetlenség, – שֶׁהָיוּ בִּשְׁעַת מִנְיָן הָרִאשׁוֹן – hogy ne lettek volna az első népszámlálásnál – בְּנֵי י”ט שָׁנָה שֶׁלֹּא נִמְנוּ – olyan tizenkilenc évesek, akiket [ekkor még] nem számoltak meg, [mivel csak a húsz évesnél idősebbeket számolták meg,] – וּבַשְּׁנִיָּה נַעֲשׂוּ בְּנֵי כ’ – de akik a második évben már betöltötték a húszat. [Vagyis a második évben már a huszadik évüket frissen betöltötteket is meg kellett számolni, így nagyobb számot kellett volna kapni.]

– תְּשׁוּבָה לַדָּבָר – A probléma megoldása a következő: – אֵצֶל שְׁנוֹת הָאֲנָשִׁים – Ami az emberek életkorát illeti, – בְּשָׁנָה אַחַת נִמְנוּ –  [úgy tekintjük, hogy] ugyanabban az évben számolták meg őket [mind a kétszer],  – אֲבָל לְמִנְיַן יְצִיאַת מִצְרַיִם – ámde az Egyip-
tomból való kivonulás időpontját alapul véve – הָיוּ שְׁתֵּי שָׁנִים – [ez olyan] mintha két [különböző] évben [történt] volna. – לְפִי שֶׁלִּיצִיאַת מִצְרַיִם – Mégpedig azért, mert az Egyiptomból való kivonulást – מוֹנִין מִנִּיסָן – niszán hónaptól számítjuk, – כְּמוֹ שֶׁשָּׁנִינוּ בְּמַסֶּכֶת רֹאשׁ הַשָּׁנָה – amint azt a [Talmud] Ros hásáná traktátusában[9] is tanultuk, – וְנִבְנָה הַמִּשְׁכָּן בָּרִאשׁוֹנָה – [és ezért beszélünk arról, hogy] a Miskán az első évben készült – וְהוּקַם בַּשְּׁנִיָּה – és a másodikban lett felállítva, – שֶׁנִּתְחַדְּשָׁה שָׁנָה בְּאֶחָד בְּנִיסָן – ugyanis az újév niszán elsején kezdődik, – אֲבָל שְׁנוֹת הָאֲנָשִׁים – míg ellenben az emberek életkorát – מְנוּיִין לְמִנְיַן שְׁנוֹת עוֹלָם – a világ [teremtésének] időpontjához képest számoljuk, – הַמַּתְחִילִין מִתִּשְׁרֵי – s az tisré hónappal kezdődött.[10] – נִמְצְאוּ שְׁנֵי הַמִּנְיָנִים – Következésképp mindkét népszámlálás – בְּשָׁנָה אַחַת – ugyanabban az évben volt. – הַמִּנְיָן הָרִאשׁוֹן הָיָה בְּתִשְׁרֵי – Az első népszámlálás tisré-ben volt, – לְאַחַר יוֹם הַכִּפּוּרִים – jom kipur után, – שֶׁנִּתְרַצָּה הַמָּקוֹם לְיִשְׂרָאֵל – amikor Isten megenyhült az izraeliták iránt, – לִסְלוֹחַ לָהֶם – megbocsátván nekik [az aranyborjúval elkövetett vétkükért], – וְנִצְטַוּוּ – és parancsot kaptak [Tőle] – עַל הַמִּשְׁכָּן – a Miskán [megépítésére]; – וְהַשֵּׁנִי – a második [népszámlálásra] pedig – בְּאֶחָד בְּאִיָּר – [a niszán hónap utáni] ijár elsején került sor.[11]

עַל עֲבוֹדַת אֹהֶל מוֹעֵד – …a Találkozás Sátrának szolgálatára… – הֵן אֲדָנִים שֶׁנַּעֲשׂוּ בוֹ – Ez azokra a talapzatokra utal, amelyek ebből [az ezüstből] készültek.

 

וְרָחֲצוּ אַהֲרֹן וּבָנָיו מִמֶּנּוּ, אֶת יְדֵיהֶם וְאֶת רַגְלֵיהֶם. (שמות ל, יט)

És Áron és fiai mossák meg belőle kezüket és lábukat. (2Mózes 30:19.)

אֶת יְדֵיהֶם וְאֶת רַגְלֵיהֶם – …kezüket és lábukat. – בְּבַת אַחַת הָיָה מְקַדֵּשׁ יָדָיו וְרַגְלָיו – Egyszerre szentelték [mosták] meg lábukat és kezüket. – וְכָךְ שָׁנִינוּ בִּזְבָחִים – Így tanultuk a [Talmud] Zváchim traktátusában:[12] – כֵּיצַד קִדּוּשׁ יָדַיִם וְרַגְלַיִם – hogyan szentelték meg [a kohénok] kezüket és lábukat? – מַנִּיחַ יָדוֹ הַיְמָנִית עַל גַּבֵּי רַגְלוֹ הַיְמָנִית – Ráteszi a jobb kezét a jobb lábára, – וְיָדוֹ הַשְּׂמָאלִית עַל גַּבֵּי רַגְלוֹ הַשְּׂמָאלִית – majd a bal kezét a bal lábára – וּמְקַדֵֹּש – és így szenteli meg.

 

וְקִדָּה חֲמֵשׁ מֵאוֹת בְּשֶׁקֶל הַקֹּדֶשׁ, וְשֶׁמֶן זַיִת הִין. (שמות ל, כד)

És kassziát ötszázat, a szent sékel szerint és egy hin olívaolajat. (2Mózes 30:24.)

וְקִדָּה – …kasszia… – שֵׁם שֹׁרֶשׁ עֵשֶׂב – Ez egy lágyszárú növény gyökerének a neve, – וּבִלְשׁוֹן חֲכָמִים קְצִיעָה – amelyet a [misnai] bölcsek köciá-nak, [kassziahéj,] neveztek.[13]

הִין – …hin… – י”ב לֻגִּין – [Űrmérték:] Tizenkét log-gal egyenlő.[14] – וְנֶחְלְקוּ בוֹ חַכְמֵי יִשְׂרָאֵל – Izráel bölcsei vitatkoztak [az olaj felhasználási módját illetően]: – רַבִּי מֵאִיר אוֹמֵר – Méir rabbi azt mondta, hogy – בּוֹ שָׁלְקוּ אֶת הָעִקָּרִין – a gyökereket abban forralták. – אָמַר לוֹ רַבִּי יְהוּדָה – Mire aztán Jehudá rabbi azt mondta neki: – וַהֲלֹא לָסוּךְ אֶת הָעִקָּרִין – [Ez nem lehetséges,] hiszen még a gyökerek bevonásához – אֵינוֹ סִפֵּק – sem lenne elég ennyi [olaj]! – אֶלָּא – Hanem [a következőre használták]: – שְׁרָאוּם בְּמַיִם – Beáztatták vízbe [a gyökereket, hogy így, vízzel átitatottan] – שֶׁלֹּא יִבְלְעוּ אֶת הַשֶּׁמֶן – ne szívják magukba az olajat, – וְאַחַר כָּךְ – majd – הֵצִיף עֲלֵיהֶם הַשֶּׁמֶן – rájuk öntötték az olajat, – עַד שֶׁקָּלַט הָרֵיחַ – [és rajta hagyták,] míg azok magukba nem szívták az [olaj] aromáját, – וְקִפְּחוֹ לַשֶּׁמֶן מֵעַל הָעִקָּרִין – majd lesúrolták az olajat a gyökerekről.

 

וְאֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל תְּדַבֵּר לֵאמֹר, שֶׁמֶן מִשְׁחַת קֹדֶשׁ יִהְיֶה זֶה לִי לְדֹרֹתֵיכֶם. (שמות ל, לא)

És szólj Izráel fiaihoz, mondván: a szentség kenetolaja legyen ez számomra a ti nemzedékeiteken át. (2Mózes 30:31.)

לְדוֹרוֹתֵיכֶם – …a ti nemzedékeiteken át. – מִכַּאן לָמְדוּ רַבּוֹתֵינוּ – Ebből bölcseink arra következtettek, – לוֹמַר שֶׁכֻּלּוֹ קַיָּם – hogy a teljes [adag kenetolaj] fennmarad – לֶעָתִיד לָבֹא – az eljövendő időkre [azaz a Messiás eljövetelét követő időkre].

זֶה – …ez (ze)… – בְּגִימַטְרִיָּא – A „ze” számértéke [ז=7, ה=5] – תְּרֵיסַר לֻגִּין הֲווּ – megfelel [a kenetolaj] tizenkét log-jának.

 

וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה קַח לְךָ סַמִּים נָטָף וּשְׁחֵלֶת וְחֶלְבְּנָה סַמִּים וּלְבֹנָה זַכָּה, בַּד בְּבַד יִהְיֶה. (שמות ל, לד)

És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Végy magadnak fűszereket, gyantát, ónixot és galbanumot, egyéb fűszereket és tiszta tömjént, mind egyenlő mértékben legyen. (2Mózes 30:34.)

וְחֶלְבְּנָה – …galbanum (chelbáná)… – בֹּשֶׂם שֶׁרֵיחוֹ רַע – Rossz szagú fűszer, – וְקוֹרִין לוֹ גַלְבַּנָא – melynek [ófranciául] neve galbana [a héber chelbana alapján]. – וּמְנָאָהּ הַכָּתוּב בֵּין סַמְּמָנֵי הַקְּטֹרֶת – A Szentírás a [Szentélybeli] füstölőszer fűszerei között tartja számon, – לְלַמְּדֵנוּ שֶׁלֹּא יֵקַל בְּעֵינֵינוּ – arra tanítva bennünket, hogy ne vonakodjunk – לְצָרֵף עִמָּנוּ בַּאֲגֻדַּת תַּעֲנִיּוֹתֵינוּ וּתְפִלּוֹתֵנוּ – böjtjeink és imáink [alkalmával] gyülekezeteinkbe bevonni – אֶת פּוֹשְׁעֵי יִשְׂרָאֵל – Izráel bűnöseit is, – שֶׁיִּהְיוּ נִמְנִין עִמָּנוּ – hogy őket is vegyük számba magunkkal együtt.

 

אִישׁ אֲשֶׁר יַעֲשֶׂה כָמוֹהָ לְהָרִיחַ בָּהּ, וְנִכְרַת מֵעַמָּיו. (שמות ל, לח)

Aki készít hozzá hasonlót, hogy illatát élvezze, irtassék ki népéből! (2Mózes 30:38.)

לְהָרִיחַ בָּהּ – …hogy illatát élvezze… – אֲבָל עוֹשֶׂה אַתָּה – De te elkészítheted – בְּמַתְכֻּנְתָּהּ מִשֶּׁלְּךָ – a megfelelő arányokat [betartva], a sajátodból is, – כְּדֵי לְמָסְרָהּ לַצִּבּוּר – azzal a céllal, hogy átadd a közösségnek, [hogy aztán azt elfüstölögtessék az előírás szerint, a „belső oltár”-on].

 

וָאֲמַלֵּא אֹתוֹ רוּחַ אֱלֹהִים, בְּחָכְמָה וּבִתְבוּנָה וּבְדַעַת וּבְכָל מְלָאכָה. (שמות לא, ג)

És eltöltöttem őt Isten szellemével, bölcsességgel, hozzáértéssel és tudással mindenféle munkára… (2Mózes 31:3.)

בְּחָכְמָה – …bölcsességgel… – מַה שֶּׁאָדָם – [A „bölcsesség”] arra [utal], amit valaki – שׁוֹמֵעַ מֵאֲחֵרִים וְלָמֵד – másoktól hall és magáévá tesz.

וּבִתְבוּנָה – …hozzáértéssel… – מֵבִין דָּבָר מִלִּבּוֹ – [A „hozzáértés” itteni összefüggésben az, amit] magától megért – מִתּוֹךְ דְּבָרִים שֶׁלָּמַד – azon dolgok alapján, amiket már tanult.

וּבְדַעַת – …tudással… – רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – [a „tudás” itteni összefüggésben] az Isteni Ihletre [utal].

 

וְאַתָּה דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לֵאמֹר אַךְ אֶת שַׁבְּתֹתַי תִּשְׁמֹרוּ, כִּי אוֹת הִוא בֵּינִי וּבֵינֵיכֶם לְדֹרֹתֵיכֶם לָדַעַת כִּי אֲנִי יהוה מְקַדִּשְׁכֶם. (שמות לא, יג)

Te pedig beszélj Izráel fiaihoz következőképpen: Csak szombatjaimat őrizzétek meg, mert jel az Közöttem és köztetek, a ti nemzedékeiteken át, hogy tudva legyen: Én az Örökkévaló vagyok a ti megszentelőtök. (2Mózes 31:13.)

וְאַתָּה דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל – Te pedig beszélj Izráel fiaihoz… [1. Miért a hangsúly a „Te pedig”-en? 2. Miért helyezi az Írás a Szombatot a Miskán-építéssel kapcsolatos instrukciók mellé?] – וְאַתָּה אַף עַל פִּי שֶׁהִפְקַדְתִּיךָ – „Te pedig, jóllehet megbíztalak, – לְצַוּוֹתָם עַל מְלֶאכֶת הַמִּשְׁכָּן – hogy utasítsd őket a Miskán-nal kapcsolatos munkák [elvégzésére], – אַל יֵקַל בְּעֵינֶיךָ – [azért] ne vedd könnyedén az ügyet, – לִדְחוֹת אֶת הַשַּׁבָּת – ne hagyd félresodródni a Szombatot – מִפְּנֵי אוֹתָהּ מְלָאכָה – a [Miskán-építési] munkálatok miatt.”[15]

אַךְ אֶת שַׁבְּתוֹתַי תִּשְׁמוֹרוּ – …Csak (ách) szombatjaimat őrizzétek meg… – אַף עַל פִּי שֶׁתִּהְיוּ רְדוּפִין וּזְרִיזִין – Noha talán teljesen leköti figyelmedet – בִּזְרִיזוּת הַמְּלָאכָה – a [Miskán-nal kapcsolatos] lázas munkálkodás, – שַׁבָּת אַל תִּדָּחֶה – a Szombatot mégse hanyagold el – מִפָּנֶיהָ – miatta. [Ezt az értelmezést igazolja az a tény is, hogy] – כָּל אַכִּין וְרַקִּין – valahányszor az „ách” (csak) vagy a „rák” (egyedül) [szócska] olvasható [a szövegben], – מִעוּטִין – [azok mindig] a korlátozás vagy kizárás [elvét hordozzák]. – לְמַעֵט שַׁבָּת – [Itt az „ách” értelme:] kizárja a Szombatot – מִמְּלֶאכֶת הַמִּשְׁכָּן – a Miskán-nal kapcsolatos bármiféle munkavégzésből.

כִּי אוֹת הִיא בֵּינִי וּבֵינֵיכֶם – …mert jel az Közöttem és köztetek… – אוֹת גְּדוֹלָה הִיא בֵּינֵינוּ – Ez becses jele közöttünk annak, – שֶׁבָּחַרְתִּי בָכֶם – hogy kiválasztottalak benneteket, – בְּהַנְחִילִי לָכֶם – azáltal, hogy rátok hagytam – אֶת יוֹם מְנוּחָתִי – az Én pihenőnapomat, – לִמְנוּחָה – hogy azon megpihenjetek.

לָדַעַת – …hogy tudva legyen… – הָאֻמּוֹת בָּהּ – [Hogy] ennek révén [megtudják] a népek, – כִּי אֲנִי ה’ מְקַדִּשְׁכֶם – hogy Én, az Örökkévaló vagyok a ti megszentelőtök.

 

בֵּינִי וּבֵין בְּנֵי יִשְׂרָאֵל אוֹת הִוא לְעֹלָם, כִּי שֵׁשֶׁת יָמִים עָשָׂה יהוה אֶת הַשָּׁמַיִם וְאֶת הָאָרֶץ וּבַיּוֹם הַשְּׁבִיעִי שָׁבַת וַיִּנָּפַשׁ. (שמות לא, יז)

Köztem és Izráel fiai között jel az mindörökre; mivelhogy hat napon át alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, és a hetedik napon szünetet tartott, és megpihent. (2Mózes 31:17.)

וַיִּנָּפַשׁ – …és megpihent (vájináfás). – כְּתַרְגוּמוֹ וְנָח – Ahogyan Onkelosz fordítja: „vönách” (és megpihent). – וְכָל לְשׁוֹן נוֹפֶשׁ הוּא לְשׁוֹן נֶפֶשׁ – A „nofes” minden alakja a „nefes” (lélek) szóból [származik], – שֶׁמֵּשִׁיב נַפְשׁוֹ וּנְשִׁימָתוֹ – vagyis: visszanyeri lelkét és lélegzetét – בְּהַרְגִּיעוֹ מִטּוֹרַח הַמְּלָאכָה – azáltal, hogy fárasztó munkáját [abbahagyva] megpihen. – וּמִי שֶׁכָּתוּב בּוֹ – Mármost Ő, Akiről az áll [az Írásban, hogy]: – לֹא יִיעַף וְלֹא יִיגָע – „Nem ismer fáradtságot, sem bágyadtságot,”[16] – וְכָל פָּעֳלוֹ בְּמַאֲמָר – és minden „munkájának” [elvégzése egyetlen] szavába [kerül], [következésképpen a „pihenés” fogalma Számára elképzelhetetlen] – הִכְתִּיב מְנוּחָה בְּעַצְמוֹ – [csupán] azért vonatkoztatta Magára a „pihenés” [fogalmát], – לְשַׂבֵּר הָאֹזֶן – hogy úgy magyarázza meg [a dolgot az emberi] fülnek, – מַה שֶּׁהִיא יְכוֹלָה לִשְׁמוֹעַ – hogy az meg is hallja [azaz meg is értse].

 

וַיַּרְא הָעָם כִּי בֹשֵׁשׁ מֹשֶׁה לָרֶדֶת מִן הָהָר, וַיִּקָּהֵל הָעָם עַל אַהֲרֹן וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו קוּם עֲשֵׂה לָנוּ אֱלֹהִים אֲשֶׁר יֵלְכוּ לְפָנֵינוּ כִּי זֶה מֹשֶׁה הָאִישׁ אֲשֶׁר הֶעֱלָנוּ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם לֹא יָדַעְנוּ מֶה הָיָה לוֹ. (שמות לב, א)

És látta a nép, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről és összecsoportosult a nép Áron körül és szólottak neki: Kelj fel, készíts nekünk isteneket, akik járni fognak előttünk, mert ez a férfiú, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából – nem tudjuk, mi történt vele. (2Mózes 32:1.)

כִּי בֹשֵׁשׁ מֹשֶׁה – …hogy Mózes késlekedik (bosés)… – כְּתַרְגּוּמוֹ לְשׁוֹן אִיחוּר – [A „bosés” szót úgy kell érteni,] ahogyan Onkelosz fordítja: egy „késés” értelmű kifejezésként. – וְכֵן בֹּשֵׁשׁ רִכְבּוֹ – Hasonlóan: „…késik (bosés) harci kocsija”[17] – וַיָּחִילוּ עַד בּוֹשׁ – [vagy:] „Addig vártak, míg már késő (bos) volt…”[18].

– כִּי כְּשֶׁעָלָה מֹשֶׁה לָהָר – Mert amikor Mózes felment a hegyre, – אָמַר לָהֶם – előtte azt mondta nekik: – לְסוֹף אַרְבָּעִים יוֹם – „Negyven nap elteltével [vagyis a negyvenedik napon] – אֲנִי בָא בְּתוֹךְ שֵׁשׁ שָׁעוֹת – visszatérek [az első] hat órán belül [azaz még a negyvenedik nap délideje előtt].” – כַּסְּבוּרִים הֵם שֶׁאוֹתוֹ יוֹם שֶׁעָלָה – Azt hitték, hogy az a nap, amikor felment, – מִן הַמִּנְיָן הוּא – beleszámít [a negyven napba], – וְהוּא אָמַר לָהֶם שְׁלֵמִים – ő (Mózes) azonban valójában „teljes nap”-okról beszélt nekik, – אַרְבָּעִים יוֹם וְלֵילוֹ עִמּוֹ – [azaz] negyven napról, az előestékkel [együtt]. – וְיוֹם עֲלִיָּתוֹ – Ám felmenetele napjának – אֵין לֵילוֹ עִמּוֹ – estéje nem volt része [a negyven napnak], – שֶׁהֲרֵי בְּז’ בְּסִיוָן עָלָה – mivel sziván 7-én ment fel [kora reggel; s ezért – mivel sziván 7-ének előestéjén még nem volt fenn a hegyen – ez a nap nem számítandó a negyven közé]. – נִמְצָא יוֹם אַרְבָּעִים – Következésképp a tényleges negyvenedik nap – בְּשִׁבְעָה עָשָׂר בְּתַמּוּז – támuz tizenhetedike volt.

– בְּי”ו – [Támuz] tizenhatodikán – בָּא הַשָּׂטָן וְעִרְבֵּב אֶת הָעוֹלָם – jött a Sátán és zűrzavart idézett elő a világban – וְהֶרְאָה דְּמוּת חֹשֶׁךְ וַאֲפֵלָה וְעִרְבּוּבְיָא – azzal, hogy sötétség, ború és fejetlenség látszatát keltette, – לוֹמַר – [hogy ezzel arra indítsa az embereket,] hogy azt mondják: – וַדַּאי מֵת מֹשֶׁה – „Mózes biztos meghalt, – לְכָךְ בָּא עִרְבּוּבְיָא לָעוֹלָם – ezért lett úrrá zűrzavar a világon.” – אָמַר לָהֶם – Azt mondta nekik [a Sátán]: – מֵת מֹשֶׁה – „Mózes [valóban] meghalt, – שֶׁכְּבָר בָּאוּ שֵׁשׁ שָׁעוֹת – mert már eltelt hat óra,[19] – וְלֹא בָּא וְכוּ’ – és ő még mindig nem érkezett meg… [mire aztán nekiláttak és megcsinálták az aranyborjút]”, – כִּדְאִיתָא בְּמַסֶּכֶת שַׁבָּת – amint erről a [Talmud] Sábát traktátusában olvashatunk.[20]

– וְאִי אֶפְשָׁר לוֹמַר – [Kénytelenek vagyunk a fenti értelmezést elfogadni, ugyanis] lehetetlenség azt állítani, – שֶׁלֹא טָעוּ אֶלָּא בַּיּוֹם הַמְּעֻנָּן – hogy [feltételezésük, miszerint Mózesnek tizenhatodikán kell visszaérkezni, alapvetően helyes volt, és] tévedésük csupán egy felhős napnak volt tulajdonítható, – בֵּין קוֹדֶם חֲצוֹת בֵּין לְאַחַר חֲצוֹת – [úgy hogy összekeverték] a délelőttöt a délutánnal, [vagyis csupán abban tévedtek, hogy azt hitték, már elmúlt dél,] – שֶׁהֲרֵי לֹא יָרַד מֹשֶׁה עַד יוֹם הַמָּחֳרָת – Mózes ugyanis csak másnap tért vissza, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[21] – וַיַּשְׁכִּימוּ מִמָּחֳרָת – „Erre másnap [támuz 17-én] korán felkeltek – וַיַּעֲלוּ עֹלֹת – és égőáldozatokat mutattak be…”.

אֲשֶׁר יֵלְכוּ לְפָנֵינוּ – …akik járni fognak előttünk… [Miért a többes szám?]  אֱלֹהוֹת הַרְבֵּה אִוּוּ לָהֶם – Több isten után áhítoztak.

כִּי זֶה מֹשֶׁה הָאִישׁ – …mert ez (ze) a férfiú, Mózes… [A „ze” mutató névmást akkor használják, amikor ténylegesen rámutatnak valamire.] – כְּמִין דְּמוּת מֹשֶׁה הֶרְאָה לָהֶם הַשָּׂטָן – A Sátán megmutatta nekik Mózes [valamiféle] alakmását, – שֶׁנּוֹשְׂאִים אוֹתוֹ בַּאֲוִיר רְקִיעַ הַשָּׁמָיִם – amint vitték magasan fenn az égen [ezzel is demonstrálva számukra, hogy Mózes meghalt].

אֲשֶׁר הֶעֱלָנוּ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם – …aki felhozott bennünket Egyiptom országából… – וְהָיָה מוֹרֶה לָנוּ דֶּרֶךְ אֲשֶׁר נַעֲלֶה בָּהּ – és mutatta nekünk az utat, hogy merre menjünk; – עַתָּה צְרִיכִין אָנוּ לֵאלֹהוּת – most viszont, [hogy meghalt,] istenekre van szükségünk, – אֲשֶׁר יֵלְכוּ לְפָנֵינוּ – akik majd előttünk járnak, [és mutatják az utat]. [Annak ellenére, hogy Mózes nem volt isten, ők mégis arra hivatkoztak, hogy őt csak „istenek” tudják helyettesíteni.]

 

וַיַּרְא אַהֲרֹן וַיִּבֶן מִזְבֵּחַ לְפָנָיו, וַיִּקְרָא אַהֲרֹן וַיֹּאמַר חַג לַיהוה מָחָר. (שמות לב, ה)

És látta Áron, és oltárt épített előtte, és kihirdette Áron, és szólt: holnap ünnep lesz az Örökkévalónak. (2Mózes 32:5.)

וַיַּרְא אַהֲרֹן – És látta Áron… – שֶׁהָיָה בוֹ רוּחַ חַיִּים – hogy az élet szelleme van benne, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[22] – בְּתַבְנִית שׁוֹר אֹכֵל עֵשֶׂב – „[Felcserélték dicsőséges Istenüket] fűevő ökör képmásával” – וְרָאָה שֶׁהִצְלִיחַ מַעֲשֵׂה שָׂטָן – látta tehát, hogy a Sátán terve sikerrel járt – וְלֹא הָיָה לוֹ פֶּה לִדְחוֹתָם לְגַמְרֵי – és nem volt mersze teljesen ellenállni nekik.

וַיִּבֶן מִזְבֵּחַ – …és oltárt épített… – לִדְחוֹתָם – Az idő húzása végett, [hogy átmenetileg el legyenek valamivel foglalva].

וַיֹּאמַר חַג לַה’ מָחָר – …és szólt: holnap ünnep lesz az Örökkévalónak. – וְלֹא הַיּוֹם – És nem ma, – שֶׁמָּא יָבֹא מֹשֶׁה קוֹדֶם שֶׁיַּעַבְדוּהוּ – hátha Mózes visszaérkezik, mielőtt szolgálnák [az aranyborjút], – זֶהוּ פְּשׁוּטוֹ – ez az egyszerű magyarázat.

– וּמִדְרָשׁוֹ בְּוַיִּקְרָא רַבָּה – A Vájikrá rábá midrásban[23] [Áron furcsa együttműködő viselkedésének több más részletére is] magyarázatot kapunk: – דְּבָרִים הַרְבֵּה רָאָה אַהֲרֹן – sok dolgot látott Áron – רָאָה חוּר בֶּן אֲחוֹתוֹ – látta Churt, nővére fiát, – שֶׁהָיָה מוֹכִיחָם – aki megfedte őket – וַהֲרָגוּהוּ – és ezért megölték. – וְזֶהוּ – Ez a jelentése [annak ami írva van]: – וַיִּבֶן מִזְבֵּחַ לְפָנָיו – „…és oltárt (mizbáéch) épített (vájiven) előtte”, – וַיִּבֶן מִזָּבֻחַ לְפָנָיו –[amely szavak a mássalhangzók megtartásával, de másképp pontozva úgy olvashatók], hogy „megértette az előtte megölt példáját” [ha ellenáll, őt is megölik. Eszerint a héber „vájiven” nem építést, hanem megértést; „mizbéách” pedig nem oltárt, hanem megöltet jelent: „mizávuách”]. – וְעוֹד רָאָה וְאָמַר – Még azt is megértette és mondta: – מוּטָב שֶׁיִּתָּלֶה בִי הַסִּרְחוֹן – jobb ha tőlem függ a bűn megteremtése – וְלֹא בָהֶם – és nem tőlük; – וְעוֹד רָאָה וְאָמַר – továbbá: – אִם הֵם בּוֹנִים אֶת הַמִּזְבֵּחַ – ha ők építik fel az oltárt, – זֶה מֵבִיא צְרוֹר וְזֶה מֵבִיא אֶבֶן – az egyik hoz kavicsot, a másik hoz követ – וְנִמְצֵאת מְלַאכְתָּן עָשׂוּי בְּבַת אַחַת – és így egyszerre épül fel. – מִתּוֹךְ שֶׁאֲנִי בּוֹנֶה אוֹתוֹ וּמִתְעַצֵּל בִּמְלַאכְתִּי – Ezzel szemben, ha én építem, és lassan csinálom, – בֵּין כָּךְ וּבֵין כָּךְ מֹשֶׁה בָא – akkor közben megjön Mózes.

חַג לַה’ – …ünnep lesz az Örökkévalónak. – בְּלִבּוֹ הָיָה לַשָּׁמַיִם – A szívében [valójában] az Örökkévalónak szánta [az ünnepet és nem az aranyborjúnak]. – בָּטוּחַ הָיָה – Biztos volt benne, – שֶׁיָּבֹא מֹשֶׁה – hogy Mózes közben meg fog jönni, – וְיַעַבְדוּ אֶת הַמָּקוֹם – és akkor Istennek fognak szolgálni.

 

וַיְדַבֵּר יהוה אֶל מֹשֶׁה, לֶךְ רֵד כִּי שִׁחֵת עַמְּךָ אֲשֶׁר הֶעֱלֵיתָ מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם. (שמות לב, ז)

És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Menj, indulj lefelé, mert romlásnak indult a te néped, melyet fölhoztál Egyiptom országából. (2Mózes 32:7.)

וַיְדַבֵּר – És szólott (vájdábér)… – לְשׁוֹן קוֹשִׁי הוּא – [A „vájdábér”] keménységre, szigorra utaló kifejezés, – כְּמוֹ וַיְדַבֵּר אִתָּם קָשׁוֹת – mint [a következő versben is]:[24] „…és keményen beszélt (vájdábér) velük…”.[25]

לֶךְ רֵד – …Menj, indulj lefelé… – מִגְּדֻלָתְךָ – [Azaz: „Szállj alá] emelkedett állapotodból. – לֹא נָתַתִּי לְךָ גְּדֻלָּה – Nem [magadért] ruháztalak fel ranggal, – אֶלָּא בִּשְׁבִילָם – csupán miattuk.” – בְּאוֹתָהּ שָׁעָה נִתְנַדָּה מֹשֶׁה – Ekkor Mózest kiutasította – מִפִּי בֵּית דִּין שֶׁל מַעְלָה – a Mennyei Törvényszék. [Ez az a keménység és szigor, amelyre az előző Rási-kommentár utal.]

שִׁחֵת עַמְּךָ – …mert romlásnak indult a te néped… – שִׁחֵת הָעָם לֹא נֶאֱמַר – Nem az áll [a szövegben], hogy: „…romlásnak indult a nép”, – אֶלָּא עַמְּךָ – hanem [az, hogy]: „…a te néped”; – עֵרֶב רַב שֶׁקִּבַּלְתָּ מֵעַצְמְךָ – a gyülevész tömeg, akiket befogadtál [Egyiptomból kiszabadulva][26] saját elhatározásodból, – וְגִיַּרְתָּם – és betérítetted őket – וְלֹא נִמְלַכְתָּ בִּי – anélkül, hogy Engem előbb megkérdeztél volna, – וְאָמַרְתָּ טוֹב – és jónak láttad, – שֶׁיִּדְבְּקוּ גֵרִים בַּשְּׁכִינָה – hogy prozeliták csatlakozzanak a Söchiná-hoz (az isteni dicsfényhez). – הֵם שִׁחֲתוּ – Ők elzüllöttek – וְהִשְׁחִיתוּ – és a többieket is elzüllesztették.

 

זְכֹר לְאַבְרָהָם לְיִצְחָק וּלְיִשְׂרָאֵל עֲבָדֶיךָ אֲשֶׁר נִשְׁבַּעְתָּ לָהֶם בָּךְ וַתְּדַבֵּר אֲלֵהֶם אַרְבֶּה אֶת זַרְעֲכֶם כְּכוֹכְבֵי הַשָּׁמָיִם, וְכָל הָאָרֶץ הַזֹּאת אֲשֶׁר אָמַרְתִּי אֶתֵּן לְזַרְעֲכֶם וְנָחֲלוּ לְעֹלָם. (שמות לב, יג)

Emlékezzél Ábrahám, Izsák és Jákob szolgáidra, akiknek önmagadra esküdtél meg, és kijelentetted nekik: megszaporítom a ti ivadékaitokat, mint az égbolt csillagait, és ezt az egész földet, amelyről szóltam, ivadékaitoknak fogom adni, és birtokolni fogják örökre. (2Mózes 32:13.)

זְכֹר לְאַבְרָהָם – Emlékezzél Ábrahámra… – אִם עָבְרוּ עַל עֲשֶׂרֶת הַדִּבְּרוֹת – Ha [a zsidók] át is hágták a Tízparancsolatot, – אַבְרָהָם אֲבִיהֶם נִתְנַסָּה בְּעֶשֶׂר נִסְיוֹנוֹת – de Ábrahám ősapjuk megpróbáltatott 10 kísértésben[27] – וַעֲדַיִן לֹא קִבֵּל שְׂכָרוֹ – és még nem kapta meg érte jutalmát, – תְּנֵהוּ לוֹ – add meg neki – וְיֵצְאוּ עֶשֶׂר בְּעֶשֶׂר – és legyen tíz a tíz ellenében.

לְאַבְרָהָם לְיִצְחָק וּלְיִשְׂרָאֵל – …Ábrahám, Izsák és Jákob szolgáidra… – אִם לִשְׂרֵפָה הֵם – Ha elégetnéd őket, – זְכוֹר לְאַבְרָהָם שֶׁמָּסַר עַצְמוֹ לְהִשָּׂרֵף עָלֶיךָ בְּאוּר כַּשְׂדִים – emlékezz Ábrahámra, aki átadta magát, hogy elégessék Ur-Kászdimba.[28] – אִם לַהֲרִיגָה – Ha megölnéd őket, – זְכוֹר לְיִצְחָק שֶׁפָּשַׁט צַוָּארוֹ לַעֲקֵדָה – emlékezz Izsákra, aki odatartotta nyakát, hogy feláldozza magát.[29] – אִם לְגָלוּת – Ha száműzetésbe küldenéd őket, – זְכוֹר לְיַעֲקֹב שֶׁגָּלָה לְחָרָן – emlékezz Jákobra, aki Cháránba vándorolt.[30] – וְאִם אֵינָן נִצּוֹלִין בִּזְכוּתָן – És ha nem menekülhetnek meg [a három ősapa] érdemei révén, – מָה אַתָּה אוֹמֵר לִי וְאֶעֱשֶה אוֹתְךָ לְגוֹי גָּדוֹל – miért mondtad nekem:[31] „…nagy nemzetté teszlek téged”? – וְאִם כִּסֵּא שֶׁל שָׁלֹשׁ רַגְלַיִם – Ha egy háromlábú szék [az ősapák érdemei] – אֵינוֹ עוֹמֵד לְפָנֶיךָ בִּשְׁעַת כַּעַסְךָ – nem áll meg előtted haragod idejében, – קַל וָחֹמֶר לְכִסֵּא שֶׁל רֶגֶל אַחַת – annál inkább nem áll meg egy egylábú szék [Mózes érdeme]!

 

וַיְהִי כַּאֲשֶׁר קָרַב אֶל הַמַּחֲנֶה וַיַּרְא אֶת הָעֵגֶל וּמְחֹלֹת, וַיִּחַר אַף מֹשֶׁה וַיַּשְׁלֵךְ מִיָּדָיו אֶת הַלֻּחֹת וַיְשַׁבֵּר אֹתָם תַּחַת הָהָר. (שמות לב, יט)

És történt, midőn közeledett a táborhoz, megpillantotta a borjúbálványt és a körtáncokat, és föllobbant Mózes haragja, és eldobta kezéből a táblákat, és összetörte őket a hegy alatt. (2Mózes 32:19.)

וַיַּשְׁלֵךְ מִיָּדָיו וְגוֹמֵר – …és eldobta kezéből… – אָמַר – Azt gondolta magában: – מַה פֶּסַח – Ha még a korbán peszách-hal [kapcsolatban] is, – שֶׁהוּא אֶחָד מִן הַמִּצְוֹת – amely pedig csupán egyetlen micva [a Tórából], – אָמְרָה תוֹרָה – azt mondja a Tóra:[32] – כָּל בֶּן נֵכָר לֹא יֹאכַל בּוֹ – „…senki idegen ne egyék belőle”; – הַתּוֹרָה כֻלָּהּ כַּאן – akkor [mitévő legyek] most, hogy itt van az egész Tóra [a kőtáblákon][33] – וְכָל יִשְׂרָאֵל מְשֻׁמָּדִים – és az összes zsidó hitehagyottá vált; – וְאֶתְּנֶנָּה לָהֶם – hogyan is adhatnám oda nekik?!

תַּחַת הָהָר – …a hegy alatt. – לְרַגְלֵי הָהָר – Azaz a hegy lábánál.

 

וַיָּשָׁב מֹשֶׁה אֶל יהוה וַיֹּאמַר, אָנָּא חָטָא הָעָם הַזֶּה חֲטָאָה גְדֹלָה וַיַּעֲשׂוּ לָהֶם אֱלֹהֵי זָהָב. (שמות לב, לא)

És visszatért Mózes az Örökkévaló elé és szólott: Ó, könyörülj, nagy vétket követett el ez a nép, midőn aranyból istent alkotott magának. (2Mózes 32:31.)

אֱלֹהֵי זָהָב – …aranyból istent… [Miért lényeges, hogy aranyból?] – אַתָּה הוּא – „Te (Isten) vagy Az, – שֶׁגָּרַמְתָּ לָהֶם – Aki ezt előidézte, – שֶׁהִשְׁפַּעְתָּ לָהֶם זָהָב וְכָל חֶפְצָם – mert Te adtál nekik tömérdek aranyat, és bármit, amit megkívántak. – מַה יַּעֲשׂוּ שֶׁלֹּא יֶחֶטְאוּ – Hogy is lettek volna képesek nem vétkezni?” – מָשָׁל לְמֶלֶךְ – Akár a király, – שֶׁהָיָה מַאֲכִיל וּמַשְׁקֶה אֶת בְּנוֹ – aki etette-itatta fiát, – וּמְקַשְּׁטוֹ – felékszerezte őt – וְתוֹלֶה לוֹ כִּיס בְּצַוָּארוֹ – és [pénzzel teli] erszényt akasztott a nyakába, – וּמַעֲמִידוֹ בְּפֶתַח בֵּית זוֹנוֹת – és odaállította egy bordélyház ajtajába; – מַה יַּעֲשֶׂה הַבֵּן שֶׁלֹּא יֶחֱטָא – hogy is lett volna képes nem vétkezni a fiú?

 

וְעַתָּה אִם תִּשָּׂא חַטָּאתָם, וְאִם אַיִן מְחֵנִי נָא מִסִּפְרְךָ אֲשֶׁר כָּתָבְתָּ. (שמות לב, לב)

És most, ha megbocsátod bűnüket!… ha pedig nem, törölj ki engem a Te könyvedből, amelyet írtál. (2Mózes 32:32.)

מִסִּפְרְךָ – …a Te könyvedből… – מִכָּל הַתּוֹרָה כֻלָּהּ – [Azaz] az egész Tórából, – שֶׁלֹּא יֹאמְרוּ עָלַי – hogy ne mondassék rólam, – שֶׁלֹּא הָיִיתִי כְּדַאי – nem voltam eléggé méltó – לְבַקֵּשׁ עֲלֵיהֶם רַחֲמִים – könyörületét esengeni az ő részükre.

 

וַיְדַבֵּר יהוה אֶל מֹשֶׁה לֵךְ עֲלֵה מִזֶּה אַתָּה וְהָעָם אֲשֶׁר הֶעֱלִיתָ מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם, אֶל הָאָרֶץ אֲשֶׁר נִשְׁבַּעְתִּי לְאַבְרָהָם לְיִצְחָק וּלְיַעֲקֹב לֵאמֹר לְזַרְעֲךָ אֶתְּנֶנָּה. (שמות לג, א)

És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Indulj, menj föl innen te meg a nép, melyet felhoztál Egyiptom országából abba az országba, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván: a te ivadékaidnak fogom adni. (2Mózes 33:1.)

לֵךְ עֲלֵה מִזֶּה – …Indulj, menj föl innen… – אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל גָּבוֹהַּ מִכָּל הָאֲרָצוֹת – Erec Jiszráel minden ország közül a legmagasabb. – לְכָךְ נֶאֱמַר עֲלֵה – Ezért mondja [az Írás]: „…menj föl.” – דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – כְּלַפֵּי שֶׁאָמַר לוֹ – Ellentétben azzal, amit akkor mondott neki [az Örökkévaló], – בִּשְׁעַת הַכַּעַס – amikor dühös volt: – לֶךְ רֵד – „…indulj lefelé,”[34] – אָמַר לוֹ בִּשְׁעַת רָצוֹן לֵךְ עֲלֵה – [most,] kegyes hangulatában így szólt hozzá: „…menj föl.”

אַתָּה וְהָעָם – …te meg a nép… – כַּאן לֹא אָמַר וְעַמְּךָ – Itt nem azt mondta: „meg a te néped” [ahogyan dühében korábban[35] fogalmazott.]

 

וְהָיָה כְּצֵאת מֹשֶׁה אֶל הָאֹהֶל יָקוּמוּ כָּל הָעָם וְנִצְּבוּ אִישׁ פֶּתַח אָהֳלוֹ, וְהִבִּיטוּ אַחֲרֵי מֹשֶׁה עַד בֹּאוֹ הָאֹהֱלָה. (שמות לג, ח)

És valahányszor Mózes kiment a Sátorhoz, az egész nép felkelt és állott mindenki sátra ajtajában és bámultak Mózes után, míg elért a Sátorba. (2Mózes 33:8.)

וְהָיָה – …valahányszor… – לְשׁוֹן הֹוֶה – [A „vöhájá” kifejezés itt nem az általános „történt egyszer”-t jelenti, hanem folyamatos] jelen időben van [„mindig, amikor kiment”].

כְּצֵאת מֹשֶׁה – …Mózes kiment… – מִן הַמַּחֲנֶה לָלֶכֶת אֶל הָאֹהֶל – a táborból, hogy a Sátorhoz menjen.

יָקוּמוּ כָּל הָעָם – …az egész nép felkelt… – עוֹמְדִים מִפָּנָיו – Jelenlétében felálltak, – וְאֵין יוֹשְׁבִין עַד שֶׁנִּתְכַּסֶּה מֵהֶם – és nem ültek le addig, míg el nem tűnt a szemük elől.

וְהִבִּיטוּ אַחֲרֵי מֹשֶׁה – És bámultak Mózes után. – לָשֶׁבַח – Dicséretét jelezve [mintha csak azt mondanák]: – אַשְׁרֵי יְלוּד אִשָּׁה – „Mily szerencsés az az asszony-fia [vagyis halandó ember], – שֶׁכָּךְ מֻבְטָח – aki biztos lehet abban, – שֶׁהַשְּׁכִינָה תִּכָּנֵס אַחֲרָיו – hogy a Söchiná (az isteni dicsfény) követni fogja – לְפֶתַח אָהֳלוֹ – a Sátor bejáratán túlra [azaz a Sátor belsejébe].”

 

וַיֹּאמֶר אֲנִי אַעֲבִיר כָּל טוּבִי עַל פָּנֶיךָ וְקָרָאתִי בְשֵׁם יהוה לְפָנֶיךָ, וְחַנֹּתִי אֶת אֲשֶׁר אָחֹן וְרִחַמְתִּי אֶת אֲשֶׁר אֲרַחֵם. (שמות לג, יט)

És szólott: Én elvonultatom minden jóságomat színed előtt és kimondom előtted az Irgalmas Örökkévaló nevet, és irgalmat gyakorlok azon, akinek irgalmazok, és könyörületet gyakorlok azon, akin megkönyörülök. (2Mózes 33:19.)

וַיֹּאמֶר אֲנִי אַעֲבִיר וְגוֹמֵר – És szólott: Én elvonultatom minden jóságomat… – הִגִּיעָה שָׁעָה שֶׁתִּרְאֶה בִּכְבוֹדִי – [Vagyis:] „Elérkezett az idő, hogy lásd az Én Dicsőségemet, – מַה שֶּׁאַרְשֶׁה אוֹתְךָ לִרְאוֹת – azt, amelyet engedlek látni, – לְפִי שֶׁאֲנִי צָרִיךְ לְלַמֶּדְךָ – mert meg kell tanítsalak – סֵדֶר תְּפִלָּה – az ima rendjére. – שֶׁכְּשֶנִּצְרַכְתָּ לְבַקֵּשׁ רַחֲמִים – Mert amikor könyörületért kellett esedezz – עַל יִשְׂרָאֵל – a zsidók számára, – הִזְכַּרְתָּ לִי זְכוּת אָבוֹת – emlékeztettél Engem az ősatyák érdemére. – כְּסָבוּר אַתָּה שֶׁאִם תַּמָּה זְכוּת אָבוֹת – Azt hitted, ha elévülne az ősatyák érdeme, – אֵין עוֹד תִּקְוָה – nem maradna többé [az izraeliták számára] remény. – אֲנִי אַעֲבִיר – …Én elvonultatom – כָּל מִדַּת טוּבִי לְפָנֶיךָ – jóságom minden attribútumát színed előtt – עַל הַצּוּר וְאַתָּה נָתוּן בַּמְּעָרָה – a sziklán, míg te az üregben rejtezel.[36] – וְקָרָאתִי בְשֵׁם ה’ לְפָנֶיךָ – és kimondom előtted az Irgalmas Örökkévaló Nevet… – לְלַמֶּדְךָ סֵדֶר בַּקָּשַׁת רַחֲמִים – Hogy megtanítsalak a könyörületért való fohász rendjére, – אַף אִם תִּכְלֶה זְכוּת אָבוֹת  –  még ha [közben] elévülne is  az ősatyák érde-
me. – וְכַסֵּדֶר זֶה שֶׁאַתָּה רוֹאֶה אוֹתִי – Ebben a [sor]rendben, ahogyan [most] Engem látsz, – מְעֻטָּף – tálitba burkoltan – וְקוֹרֵא י”ג מִדּוֹת – s kijelentve közben „a tizenhárom attribútumot” [azaz Isten könyörületességének tizenhárom attribútuma],[37] – הֱוֵי מְלַמֵּד אֶת יִשְׂרָאֵל לַעֲשׂוֹת כֵּן – tanítsd meg Izraelnek, hogy ugyanígy cselekedjenek. – וְעַל יְדֵי שֶׁיַּזְכִּירוּ לְפָנַי – És azáltal, hogy megemlítitek Előttem – רַחוּם וְחַנּוּן – [attribútumaimat:] „Irgalmas Isten! Kegyes Isten!…”, – יִהְיוּ נַעֲנִין – választ [is] nyertek rá [Tőlem], – כִּי רַחֲמַי לֹא כָלִים – mert [ha az ősatyák érdeme véges is,] az Én könyörületem kimeríthetetlen.

 

וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה פְּסָל לְךָ שְׁנֵי לֻחֹת אֲבָנִים כָּרִאשֹׁנִים, וְכָתַבְתִּי עַל הַלֻּחֹת אֶת הַדְּבָרִים אֲשֶׁר הָיוּ עַל הַלֻּחֹת הָרִאשֹׁנִים אֲשֶׁר שִׁבַּרְתָּ. (שמות לד, א)

És szólott az Örökkévaló Mózesnek: Faragj magadnak két kőtáblát, amilyenek az elsők voltak, és én ráírom a táblákra az igéket, melyek az első táblákon voltak, amelyeket összetörtél. (2Mózes 34:1.)

פְּסָל לְךָ – …Faragj (pszál) magadnak… [Miért „magadnak”?] – הֶרְאָהוּ מַחְצַב סַנְפִּירִינוֹן – [Isten] mutatott neki egy zafír drágakő-fejtő[-helyet] – מִתּוֹךְ אָהֳלוֹ – a sátrán belül, – וְאָמַר לוֹ – és azt mondta neki: – הַפְּסוֹלֶת  – A szilánkok (pszolet) – יִהְיֶה שֶׁלְּךָ – a tiéd lesznek. – מִשָּׁם נִתְעַשֵּׁר מֹשֶׁה הַרְבֵּה – Ebből Mózes rendkívüli gazdagságra tett szert.

פְּסָל לְךָ – …Faragj magadnak… [Nem úgy, mint az első pár kőtábla esetében, amelyeket Maga Isten faragott ki.[38] Miért?] – אַתָּה שִׁבַּרְתָּ הָרִאשׁוֹנוֹת – [Mivel] te összetörted az első [pár kőtáblát], – אַתָּה פְּסָל לְךָ אֲחֵרוֹת – magad faragj újakat [helyettük]. – מָשָׁל – Egy példázat: [hasonló ez] – לְמֶלֶךְ שֶׁהָלַךְ לִמְדִינַת הַיָּם – ahhoz a királyhoz, aki [egyszer] elutazott egy messzi vidékre – וְהִנִּיחַ אֲרוּסָתוֹ עִם הַשְּׁפָחוֹת – és jegyesét a szolgálólányok társaságában [otthon] hagyta. – מִתּוֹךְ קִלְקוּל הַשְּׁפָחוֹת – A szolgálók erkölcstelen viselkedése következtében – יָצָא עָלֶיהָ שֵׁם רָע – [a mátka] jó hírnevén folt esett. – עָמַד שׁוּשְׁבִינָהּ וְקָרַע כְּתֻבָּתָהּ – A vőfély erre fogta magát és összetépte a házassági levelét, – אָמַר אִם יֹאמַר הַמֶּלֶךְ לְהוֹרְגָהּ – mondván: „Ha a király úgy döntene, hogy halálra ítéli [mátkáját], – אוֹמַר לוֹ עֲדַיִן אֵינָהּ אִשְׁתְּךָ – én majd azt mondom neki: ťŐ még nem is a feleségedŤ.” – בָּדַק הַמֶּלֶךְ וּמָצָא – [Ezek után] a király kivizsgálta [az ügyet] és azt találta, – שֶׁלֹּא הָיָה הַקִּלְקוּל אֶלָּא מִן הַשְּׁפָחוֹת – hogy erkölcstelen viselkedés csupán a szolgálók részéről történt. – נִתְרַצָּה לָהּ – Megbékült hát mátkájával, – אָמַר לוֹ שׁוּשְׁבִינָהּ – mire a vőfély ezzel fordult hozzá (a királyhoz): – כְּתוֹב לָהּ כְּתֻבָּה אַחֶרֶת – „Írj neki egy másik házassági levelet, – שֶׁנִּקְרְעָה הָרִאשׁוֹנָה – mert az első össze lett tépve.” – אָמַר לוֹ הַמֶּלֶךְ – A király erre azt felelte neki: – אַתָּה קָרַעְתָּ אוֹתָהּ – „Te tépted össze. – אַתָּה קְנֵה לָהּ נְיָר אַחֵר – Vegyél egy másik [ív] papírost, – וַאֲנִי אֶכְתּוֹב לָהּ בִּכְתַב יָדִי – én pedig a saját kézírásommal megírok neki (a menyasszonyomnak) egy [másik házassági levelet].” – כֵּן הַמֶּלֶךְ זֶה הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – E [konkrét] esetben a király Isten, – הַשְּׁפָחוֹת אֵלּוּ עֵרֶב רַב – a szolgálók a gyülevész népség, – וְהַשּׁוּשְׁבִין זֶה מֹשֶׁה – a vőfély Mózes, – אֲרוּסָתוֹ שֶׁל הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא אֵלּוּ יִשְׂרָאֵל – Isten eljegyzettje [pedig] Izrael. – לְכָךְ נֶאֱמַר פְּסָל לְךָ – Ezért áll [az Írásban]: „…Faragj magadnak.”

 

נֹצֵר חֶסֶד לָאֲלָפִים נֹשֵׂא עָוֹן וָפֶשַׁע וְחַטָּאָה, וְנַקֵּה לֹא יְנַקֶּה פֹּקֵד עֲוֹן אָבוֹת עַל בָּנִים וְעַל בְּנֵי בָנִים עַל שִׁלֵּשִׁים וְעַל רִבֵּעִים. (שמות לד, ז)

Megőrzi a kegyelmet kétezredízig, megbocsátja a bűnt, az elpártolást és a vétket, de teljes felmentést nem ad, megemlékezik az atyák bűnéről a fiakon és unokákon harmadíziglen és negyedíziglen is. (2Mózes 34:7.)

פּוֹקֵד עֲוֹן אָבוֹת עַל בָּנִים – …megemlékezik az atyák bűnéről a fiakon… [De hát nem áll ugyanakkor az is az Írásban,[39] hogy „…a gyermekek ne ölessenek meg az atyák [bűnei] miatt”?!] – כְּשֶׁאוֹחֲזִים מַעֲשֵׂה אֲבוֹתֵיהֶם בִּידֵיהֶם  – Amikor azok (a fiak) megőrzik atyáik cselekedeteit, [azaz követik őket a bűnös cselekedetekben,] – שֶׁכְּבָר פֵּרַשׁ – ahogyan az már tisztázva lett – בְּמִקְרָא אַחֵר – egy másik versben:[40] – לְשׂוֹנְאָי – „[Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig,] ha gyűlölnek Engem.” [Vagyis csak ha a fiúk maguk is gyűlölik Őt, bünteti meg őket az Örökkévaló atyáik bűnei miatt.]

וְעַל רִבֵּעִים – …és negyedíziglen is. – דּוֹר רְבִיעִי – [Vagyis:] a negyedik nemzedéken is. – נִמְצֵאת מִדָּה טוֹבָה – Ebből az következik, hogy a Jóság attribútuma [azaz a jutalom] – מְרֻבָּה עַל מִדַּת פֻּרְעָנוּת – nagyobb, mint a Megtorlás attribútuma, – אַחַת לַחֲמֵשׁ מֵאוֹת – [méghozzá] ötszázszor [nagyobb], – שֶׁבְּמִדָּה טוֹבָה הוּא אוֹמֵר – ugyanis a Jóság attribútumával kapcsolatban ez áll [az Írásban]: – נוֹצֵר חֶסֶד לָאֲלָפִים – „A jóságot megőrzi kétezer nemzedéken át.”

 

וּפֶטֶר חֲמוֹר תִּפְדֶּה בְשֶׂה וְאִם לֹא תִפְדֶּה וַעֲרַפְתּוֹ, כֹּל בְּכוֹר בָּנֶיךָ תִּפְדֶּה וְלֹא יֵרָאוּ פָנַי רֵיקָם. (שמות לד, כ)

Azonban a szamárnak első ellését váltsd meg báránnyal, ha pedig nem váltod meg, szegd nyakát. Fiaid között minden elsőszülöttet válts meg, és senki se jelenjen meg színem előtt üresen. (2Mózes 34:20.)

וּפֶטֶר חֲמוֹר – …a szamárnak első ellését… – וְלֹא שְׁאָר בְּהֵמָה טְמֵאָה – De semmilyen egyéb tisztátalan állatot.

תִּפְדֶה בְשֶׂה – …váltsd meg báránnyal… – נוֹתֵן שֶׂה לַכֹּהֵן – Egy bárányt kell adnia a kohén-nak, – וְהוּא חֻלִּין בְּיַד כֹּהֵן – és az megszenteletlen marad a kohén birtokában.[41] – וּפֶטֶר חֲמוֹר – A szamár elsőszülöttjét – מֻתָּר בַּעֲבוֹדָה לַבְּעָלִים – ezt követően a tulajdonos munkára foghatja.

וַעֲרַפְתּוֹ – …szegd nyakát… – עוֹרְפוֹ בְּקוֹפִיץ – Egy nagy késsel kell nyakát szegnie. – הוּא הִפְסִיד מָמוֹן כֹּהֵן – Anyagi veszteséget okozott a kohén-nak, [mivel nem váltotta meg nála a szamár elsőszülöttjét,] – לְפִיכָךְ יֻפְסַד מָמוֹנוֹ – ezért neki is anyagi veszteséget kell szenvednie.

כֹּל בְּכוֹר בָּנֶיךָ תִּפְדֶה – …Fiaid között minden elsőszülöttet válts meg… – חֲמִשָּׁה סְלָעִים פִּדְיוֹנוֹ קָצוּב – [Az elsőszülött fiú] megváltásának [összege] öt szláim-ban[42] lett megállapítva, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[43] – וּפְדוּיָו – „A megváltása pedig: – מִבֶּן חֹדֶשׁ תִּפְדֶה וְגוֹמֵר – egy hónapostól kezdve váltsd meg [becslés szerint öt ezüst sékellel].”

 

רֵאשִׁית בִּכּוּרֵי אַדְמָתְךָ תָּבִיא בֵּית יהוה אֱלֹהֶיךָ, לֹא תְבַשֵּׁל גְּדִי בַּחֲלֵב אִמּוֹ. (שמות לד, כו)

Földed zsengéjének elejét vidd Örökkévaló Istened házába. Ne főzd a gödölyét anyjának tejében. (2Mózes 34:26.)

רֵאשִׁית בִּכּוּרֵי אַדְמָתְךָ – Földed zsengéjének elejét… – מִשִּׁבְעַת הַמִּינִין – [A zsengék beszolgáltatása egyedül] abból a hét fajtából [kötelező], – הָאֲמוּרִים בְּשֶׁבַח אַרְצְךָ – amely országod dicséretekor felsoroltatik:[44] – אֶרֶץ חִטָּה וּשְׂעוֹרָה וְגֶפֶן וְגוֹמֵר וּדְבָשׁ – „…búza és árpa, szőlő, [füge és gránátalma országába, olajfa] és méz országába.” – הוּא דְּבַשׁ תְּמָרִים – [A „méz” a felsorolásban] a datolyamézre utal.

לֹא תְבַשֵּׁל גְּדִי – …Ne főzd a gödölyét… – אַזְהָרָה לְבָשָׂר בֶּחָלָב – Figyelmeztetés ez a tejes és húsos összekeverésének tilalmára. – וּשְׁלֹשָׁה פְעָמִים כָּתוּב בַּתּוֹרָה – Háromszor szerepel ez a tilalom a Tórában,[45] – אֶחָד לַאֲכִילָה – az egyik az evésére vonatkozik, – וְאֶחָד לְהַנָּאָה – a másik a haszonszerzésre, – וְאֶחָד לְאִסּוּר בִּשּׁוּל – a harmadik a főzésére.

גְּדִי – …a gödölyét (gdi)… – כָּל וָלָד רַךְ בְּמַשְׁמָע – Bármilyen fiatal állat ideértendő, – וְאַף עֵגֶל וָכֶבֶשׂ – [lehet] akár borjú vagy bárány. – מִמַּה שֶּׁהֻצְרַךְ לְפָרֵשׁ בְּכַמָּה מְקוֹמוֹת – [Ez] onnét [tudható], hogy [a Tórának külön] tisztáznia kell több helyen: – גְּדִי עִזִּים – „kecskegida”,[46] – לָמַדְתָּ – [s ebből] arra következtethetünk, – שֶׁגְּדִי סְתָם – hogy a „gdi” önmagában – כָּל יוֹנְקִים בְּמַשְׁמָע – bármely szopós [állatra] vonatkozhat.[47]

בַּחֲלֵב אִמּוֹ – …anyjának tejében. – פְּרָט לָעוֹף שֶׁאֵין לוֹ חֲלֵב אֵם – Kizárva a szárnyast is, amelynek nincs anyateje, – שֶׁאֵין אִסּוּרוֹ מִן הַתּוֹרָה – és amelynek [tejjel együtt főzésének illetve fogyasztásának] tilalma nem bibliai [eredetű] tilalom, – אֶלָּא מִדִּבְרֵי סוֹפְרִים – hanem rabbinikus rendelkezés.

 

וַיְהִי בְּרֶדֶת מֹשֶׁה מֵהַר סִינַי וּשְׁנֵי לֻחֹת הָעֵדֻת בְּיַד מֹשֶׁה בְּרִדְתּוֹ מִן הָהָר, וּמֹשֶׁה לֹא יָדַע כִּי קָרַן עוֹר פָּנָיו בְּדַבְּרוֹ אִתּוֹ. (שמות לד, כט)

És történt, hogy midőn leszállott Mózes a Szináj hegyéről, és a bizonyság két táblája Mózes kezében volt, midőn leszállott a hegyről: Mózes nem tudta, hogy sugárzott arcának bőre, mivel beszélt Vele. (2Mózes 34:29.)

וַיְהִי בְּרֶדֶת מֹשֶׁה – …midőn leszállott Mózes… – כְּשֶׁהֵבִיא לוּחוֹת אַחֲרוֹנִים בְּיוֹם הַכִּפּוּרִים – Amikor lehozta a második pár Törvénytáblát jom kipur napján.

כִּי קָרַן – …hogy sugárzott (kárán)… – לְשׁוֹן קַרְנַיִם – [A „kárán” olyan kifejezés, amelynek] közös a gyökere a „kárnájim” (szarvak) szóval, – שֶׁהָאוֹר מַבְהִיק וּבוֹלֵט – mert a fény úgy sugárzott és vetült ki [homlokának síkjából], – כְּמִין קֶרֶן – akár egyfajta „szarv”. – וּמֵהֵיכָן זָכָה מֹשֶׁה – És hol érdemelte ki Mózes – לְקַרְנֵי הַהוֹד – ezeket a fenséges fénysugarakat [amelyben az első táblák átvételekor még nem volt része]? – רַבּוֹתֵינוּ אָמְרוּ – Bölcseink azt mondják, [hogy] – מִן הַמְּעָרָה שֶׁנָּתַן הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא יָדוֹ עַל פָּנָיו – a sziklaüregben, ahol Isten [Mózes] arcára tette Kezét, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[48] – וְשַׂכּוֹתִי כַפִּי – „…és reád borítom Kezemet.”

 

וְאַחֲרֵי כֵן נִגְּשׁוּ כָּל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל, וַיְצַוֵּם אֵת כָּל אֲשֶׁר דִּבֶּר יהוה אִתּוֹ בְּהַר סִינָי. (שמות לד, לב)

Azután közeledtek hozzá Izráel fiai és Mózes megparancsolta nékik mindazt, amit az Örökkévaló beszélt vele a Szináj hegyén. (2Mózes 34:32.)

וְאַחֲרֵי כֵן נִגְּשׁוּ – Azután közeledtek hozzá… – אַחַר שֶׁלִּמֵּד לַזְּקֵנִים – [Azaz] miután megtanította a véneknek, – חוֹזֵר וּמְלַמֵּד הַפַּרְשָׁה – újra megtanította azt a szakaszt – אוֹ הַהֲלָכָה – vagy azt a törvényt – לְיִשְׂרָאֵל – egész Izraelnek. – תָּנוּ רַבָּנָן – Bölcseink így tanították: – כֵּיצַד סֵדֶר הַמִּשְׁנָה – Milyen volt a [Tóra-]tanítás [sor]rendje? – מֹשֶׁה הָיָה לוֹמֵד מִפִּי הַגְּבוּרָה – Mózes megtanulta a Mindenhatótól. – נִכְנַס אַהֲרֹן – Aztán bejött Áron, – שָׁנָה לוֹ מֹשֶׁה פִּרְקוֹ – és Mózes megtanította neki az ő részét. – נִסְתַּלֵּק אַהֲרֹן וְיָשַׁב לוֹ לִשְׂמֹאל מֹשֶׁה – Áron [ezt követően] félrehúzódott, és leült Mózes baljára. – נִכְנְסוּ בָנָיו – Majd beléptek [Áron] fiai, – שָׁנָה לָהֶם מֹשֶׁה פִּרְקָם – és Mózes megtanította nekik az ő részüket. – נִסְתַּלְּקוּ הֵם – Ezután ők [is] félrehúzódtak, – יָשַׁב אֶלְעָזָר לִימִין מֹשֶׁה – és Elázár leült Mózes jobbjára, – וְאִיתָמָר לִשְׂמֹאל אַהֲרֹן – Itámár pedig Áron baljára. – נִכְנְסוּ זְקֵנִים – Majd beléptek a vének – שָׁנָה לָהֶם מֹשֶׁה פִּרְקָם – és Mózes megtanította nekik az ő részüket. – נִסְתַּלְּקוּ זְקֵנִים – A vének félrehúzódtak, – יָשְׁבוּ לַצְּדָדִין – és leültek a két oldalon. – נִכְנְסוּ כָּל הָעָם – majd belépett az egész nép, – שָׁנָה לָהֶם מֹשֶׁה פִּרְקָם – és Mózes megtanította nekik a részüket. – נִמְצָא – Következésképpen – בְּיַד כָּל הָעָם אֶחָד – [az ismeretanyag] egyszer került a nép birtokába, – בְּיַד הַזְּקֵנִים שְׁנַיִם – kétszer a vének birtokába, – בְּיַד בְּנֵי אַהֲרֹן שְׁלֹשָׁה – háromszor Áron fiainak a birtokába – בְּיַד אַהֲרֹן אַרְבָּעָה וְכוּ’ – és négyszer Áron birtokába, – כִּדְאִיתָא בְּעֵרוּבִין – ahogyan azt a [Talmud] Éruvin traktátusa[49] említi.

 

[1] Dávid utasította hadvezérét, Joávot, hogy tartson népszámlálást Izrael fiai között, minekutána pestis sújtotta a népet, hetvenezer áldozatot szedve közülük (2Sámuel 24.).

[2] Lásd 4Mózes 1:3.

[3] 2Mózes 32:35.

[4] 4Mózes 1:1.

[5] 2Mózes 40:2.

[6] Uo. 38:27.

[7] Uo. 38:26.

[8] 4Mózes 1:46.

[9] 2b.

[10] Magyarán a népszámlálás szempontjából minden egyes ember életéveinek száma tisré hónap elsején „ugrik” egyet. Ily módon az a személy, aki egy adott év chesván havában született, valamint az, aki tíz hónappal később, elul-ban, egyaránt csak a következő tisré hónap elsején, vagyis ros hásáná napján fog második életévébe lépni. Azokat tehát, akik 19 évesek voltak jom kipurt követően, amikor az első számlálást tartották, még nem tekintették 20 évesnek ijár hónapban, amikor a második számlálást végezték, jóllehet tisré és ijár között születtek.

[11] Náchmánidész a következőt veti fel: Először is elképzelhetetlen, hogy a két népszámlálás között eltelt időben egyetlen ember se halt volna meg egy ilyen népes embercsoporton belül. Másodszor, sehol sem találunk arra vonatkozó utalást, miszerint minden egyes ember életéveinek száma éppen ros hásáná napján „ugrana” előre eggyel. Számos Rási-kommentár olyan megoldást kínál, amellyel Rási elképzelését támasztja alá.

[12] 19b.

[13] Krétot 6a., lásd Sámuel imája – Zsidó imakönyv 24. l.

[14] 1 log = kb. 0,55 l.

[15] Lásd még a 2Mózes 35:2-höz írt Rási-kommentárt.

[16] Jesájá 40:28.

[17] Bírák 5:28.

[18] Uo. 3:25.

[19] Ez a „bosés”-ből van levezetve: „báu ses” – „hat óra eljött (eltelt)” (Talmud, uo.).

[20] 89a.

[21] 2Mózes 32:6.

[22] Zsoltárok 106:20.

[23] 10:3.

[24] 1Mózes 42:7.

[25] Ez nem azt jelenti, hogy a „keménység” minden „vájdábér” kifejezésnél igaz, hanem csupán valahányszor a „dibur” kifejezés úgy szerepel a szövegben, hogy nem követi az „ámirá”, úgy mint: „És szólott (vájdábér) az Örökkévaló Mózeshez, mondván (lémor)” (pl. 2Mózes 6:10.), valamiféle szigorú kijelentésre utal.

[26] Uo. 12:38.

[27] Atyák bölcs tanításai 5:3.

[28] Lásd az 1Mózes 11:28-höz és 14:1-höz írt Rási-kommentárt.

[29] Uo. 22.

[30] Uo. 28:10.

[31] 2Mózes 32:10.

[32] Uo. 12:43. Rási ezzel a verssel kapcsolatban kifejti, hogy a „ben néchár”, az „idegen” ugyanúgy jelenti a nem-zsidót, mint a hitehagyottat.

[33] Rási fent (2Mózes 24:12.) kifejti, hogy az egész Tóra benne foglaltatik a Tízparancsolatban.

[34] Uo. 32:7.

[35] Uo. Lásd még Rási ott.

[36] Lásd a 21-22. vers.

[37] Uo. 34:6-7.

[38] Uo. 32:16.

[39] 5Mózes 24:16.

[40] 2Mózes 20:5.

[41] Ellentétben egyéb megváltás gyanánt adott dolgokkal, amelyek ezáltal „megszenteltté” válnak.

[42] Összege kb. 96 g ezüst.

[43] 4Mózes 18:16.

[44] 5Mózes 8:8.

[45] Itt, 2Mózes 23:19. (lásd Rási uo.), 5Mózes 14:21.

[46] 1Mózes 38:17.

[47] Lásd még a 2Mózes 23:19-höz írt Rási-kommentárt.

[48] Uo. 33:22.

[49] 54b.

Megszakítás