A hetiszakasz földrajza: Hevron

A Chájé Szárá hetiszakasz szombatján szerte a világon felolvassák a zsinagógákban a Máchpélá-barlang megvásárlásának történetét. Ez alkalomból zsidók tízezrei gyűlnek össze a városba.

És meghalt Szárá Kirját Árbában, az Hevron, Kánaán országában; és eljött Ávráhám, hogy gyászolja Szárát és sirassa. (M.I. 23:2)

A zsidóság a középkortól fogva négy szent várost tart nyilván Izrael Földjén, ezek: Jeruzsálem, Hevron, Cfát és Tverjá (Tibériás). Hevronban található majdnem minden ősapa és ősanya temetkezési helye, a Máchpélá-barlang, melyet különlegessé tesz egyrészt az a tény, hogy hollétében egészen bizonyosak vagyunk, másrészt pedig az, hogy azon helyszínek közé tartozik, melyeket – a Chájé Szárá hetiszakasz tanúsága szerint – a zsidók pénzen vásároltak meg maguknak örök birtokul. Ez a tény különösen fontos az elmúlt időszak UNESCO-határozatainak fényében, melyeknek célja az volt, hogy Hevront elszakítsák a zsidó néptől.

És meghajolt Ávráhám az ország népe előtt. És szólt Efrónhoz az ország népének füle hallatára, mondván: Bárcsak meghallgatnál engem: megadom a pénzt a mezőért, vedd el tőlem, hogy hadd temessem el halottamat oda. És felelt Efrón Ávráhámnak, mondván neki:  Uram, hallgass meg engem! Egy föld négyszáz sékel ezüstért, köztem és közted, mi az? Halottadat pedig temesd el. És elértette Ávráhám Efrónt és lemérte Ávráhám Efrónnak az ezüstöt, amelyről szólt Chet fiainak füle hallatára, négyszáz sékel ezüstöt, kelendőt a kereskedőnél. Így maradt Efrón mezeje, mely Máchpélában van, mely Mámré előtt van, a mező és a barlang, mely benne van és minden fa, mely a mezőn van, egész határában, köröskörül, Ávráhámé vétel gyanánt, Chet fiai szeme előtt, mindazok előtt, akik bemennek az ő városának kapuján. (M.I. 23:12-18)

A Jeruzsálemtől délre fekvő Hevron ma csaknem kizárólag arabok lakta nagyváros – mindössze néhány száz elszánt zsidó család lakik szorosan őrzött blokkokban a régi városrész egyes házaiban. Zsidók elsősorban a Hevron mellett fekvő Kiriját Árbá nevű településen – melyet a Tóra Hevronnal azonos városként említ – laknak. A stratégiai helyen épült, történelmi Hevron középpontja a ma Tel Rumeidának nevezett domb körül terült el. Itt építette fel palotáját Dávid király, és évszázadokkal később Hordosz (Heródes) is nagy figyelmet szentelt a városnak. A település iszlám, keresztes, mameluk, majd ottomán uralom alatt állt, végül 1917-ben brit fennhatóság alá került. A zsidó lakosságot időnként érték támadások, mind közül a legvéresebb az 1929-es hevroni mészárlás volt, melynek során majdnem hetven zsidó férfit, nőt és gyermeket gyilkolt meg a feldühödött arab tömeg, és további hatvanan sebesültek meg. A zsidók csak évtizedekkel később tértek vissza a szent városba.

Ásatás – Tel Rumeida

A Máchpélá-barlang – ahogyan a tórai szöveg is említi, Ávráhám lakhelye, Mamré tölgyesei előtt helyezkedik el. Mai formájában a Nagy Heródes király által a polgári időszámítás kezdete előtti első században épített falak veszik körül – a vastag kőfal az egyetlen, mely Heródes építkezéseiből érintetlenül maradt meg. A hely neve a héber káful – kettős szóból származik; ennek magyarázata részint az, hogy maga a barlang kettős, felső és alsó részből áll, másrészt pedig mert párokban temetkeztek oda a zsidó nép ősei (kivétel ez alól Ráchel, aki Betlehemben nyugszik): Ádám és Chává (Éva), Ávráhám és Szárá, Jicchák és Rivka, Jáákov és Lea, valamint itt van eltemetve Észáv (Ézsau) feje is.

A Midrás szerint Ávráhám az isteni Gondviselés segítségével bukkant a barlangra. Amikor a körülmetélése után meglátogatták őt az angyalok, a borjú, amit fel akart nekik szolgálni, elszaladt, és ahogy kergette, hirtelen megbotlott egy kőben. Egy barlangot látott, melyben gyertyák égtek, és melyből különleges illat áradt. Az Édenkert bejáratát látta…

Az egyik barlang bejárata (Noám Árnon felvétele)

Magát a barlangot egyetlen ember kivételével soha senki nem járta meg – aki lejutott, az nem jött fel többé. A legenda szerint egyetlen rabbi, Ávráhám Ázuláj tette meg az utat oda-vissza egyetlenegyszer, mintegy 300 évvel ezelőtt. A török szultán kardja véletlenül a barlangba esett, és miután néhány katonája már odaveszett, az uralkodó megparancsolta a zsidó közösségnek, hogy egy önként jelentkezőt küldjenek le az értékes fegyver megmentésére. Az idős Ázuláj rabbi jelentkezett, kiemelte onnan a kardot, majd két hétre rá meghalt.

A heródesi falakon belül a középkor során mecset épült, és évszázadokon keresztül csak muszlimok látgathatták az egyes termeket. Zsidók az épülethez vezető hosszú lépcsősor ötödik, később hetedik lépcsőjéig mehettek fel csupán. Bizonyos termeket a mai napig csak muszlimok látogathatnak. A tiltást a jordán megszállást megszüntető hatnapos háború (1967) után oldották fel, amikor a zsidók visszaköltözhettek Hevronba.

Noám Árnon térképe a barlangról

A barlangba levezető bejáratot a polgári időszámítás szerinti XV. század végén lezárták, és azóta is zárva tartják. A barlang folyosói bejárásának kalandos történetéről – közvetlenül a hatnapos háború után, majd az 1980-as évek elején – már korábban írtunk. Az épületben mecset és zsinagóga is üzemel; egyes termek azonban csak meghatározott rend szerint látogathatók, mivel a barlangot körülvevő épület legnagyobb része továbbra is muszlim kézen van. A barlang a turisták és látogatók előtt nyitva áll, Jeruzsálemből menetrend szerinti busszal is elérhető látványosság, és a helyi közösség rendezésében felemelő sábátokon is részt vehetnek az érdeklődők. A városban Dáni és Bátsevá Kohén vezetésével Chábád központ is működik.

Az Ohel Jicchák, vagyis Jicchák terme, melyben az egyetlen, ma ismert lejárat található, mindössze az év tíz napján látogatható a zsidók számára. Ezek egyike a Chájé Szárá hetiszakasz szombatja, amikor szerte a világon felolvassák a zsinagógákban a Máchpélá-barlang megvásárlásának történetét. Ez alkalomból zsidók tízezrei gyűlnek a városba, és ahogyan a Szentély idejében Jeruzsálem lakosai a zarándokok előtt, úgy nyitják meg a zsidó lakosok otthonaikat a Hevronba érkezők előtt.

Jicchák terme (Menachem Kuchar fényképe)

Az elmúlt szombaton rekordszámú látogató, 35 ezer zsidó töltötte a szent városban a szombatot. Kiriját Árbá és Hevron utcáit sátrak és lakókocsik töltötték meg, hogy az Izraelből és a világ más országaiból érkező zsidók egyaránt a Máchpélá-barlangban ünnepelhessék a Chájé Szárá hetiszakasz szombatját. A Chábád központ által felállított hatalmas sátorban több mint háromezren étkeztek az ünnepnapon. A látogatók között vezető politikai személyiségek, például Uri Áriel mezőgazdasági, Gila Gámliel szociális egyenlőségi miniszter, és Zeev Elkin helyettes védelmi miniszter mellett híres rabbik, közszereplők és külföldi vendégek is voltak.

Az eseményt az izraeli hadsereg és a titkosszolgálat biztosította. „Különleges nap ez a hevroni zsidó közösség és a világ zsidósága számára egyaránt”- mondta Uri Kárzán. „Isten segítségével hamarosan a Chizkijá negyedben tervezett új épületekben fogjuk megvendégelni a látogatókat.” Dáni Kohén, a hevroni Chábád központ igazgatója szerint „A Chábád mindig is kiemelten fontosnak találta, hogy a hevroni zsidó közösség mellett álljon. Boldogok vagyunk, hogy a világ legnagyobb szombati étkezését a Máchpélá-barlang mellett tarthatjuk meg, a Hevront meglátogató zsidók ezreivel együtt.”

Az épület ma

A hevroni zsidó közösség az elmúlt napokban kezdte meg a Máchpélá-akciót, hogy előmozdítsák a város zsidó közösségeinek újjáépítését. A tervek között harminc új lakás felépítése szerepel a Sávéj Hevron jesiva közelében, azokon a területeken, melyeket a Chábád nagyjából száz évvel ezelőtt vásárolt meg, a zsidó Hevron újjáépítésének reményében.

 

  • Küldés emailben