A héber nyelv csodájának megörökítése

Ötvenezer ősi héber szót és kifejezést gyűjtöttek össze a kutatók a Holt-tengeri tekercsekből és más ősi szövegekből. Jelenleg a munka második része, a magyarázatok megírása folyik.

Szemüveges férfi, két tollal a zsebében, őszülő haján fekete kipa – a 66 éves Gabriel Birnbaum az egyik vezetője annak a projektnek, melynek célja, hogy az ősi héber szövegektől egészen a modern izraeli írók (például Ámosz Oz) kortárs novelláiig összegyűjtse és definiálja az összes, valaha használt héber szót.

Régi héber szöveg

A Történelmi Szótárprojekt nevű, hatalmas ívű munka 1959 óta folyik az izraeli Héber Nyelv Akadémiáján, és előreláthatóan még éveken át tart. Ha egyszer készen lesz, felbecsülhetetlen értékű forrásként szolgál majd a tudósok, írók és nyelvészek számára. A munka eddig elkészült része a közönség számára is elérhető az interneten.

Birnbaum már 13 éve részese a projektnek. „A kutatók tudják, hogy a zsidó nép számára, és általában a nyelvészek számára is nagyon fontos ügyön dolgozunk, mert ez önmagában egy óriási nyelvészeti projekt” – mondja, ahogy megmutatja a számítógépes rendszer működését. Az asztal szó héber megfelelőjére például majdnem 3000 találatot ad ki a gép, többek közt a Smot (M.II.) könyvének egy mondatát, melyben Isten megparancsolja Mózesnek a Szentély elkészítését.

Gabriel Birnbaum

Bár más nyelveken léteznek már ilyen átfogó szótárak, a héber nyelv helyzete különleges jelentőséggel ruházza fel a projektet. A nyelv korábbi változatát beszélték a mai Izrael területén egykor fekvő, ősi zsidó közösségekben. A szétszóratás nyomán a héber mint beszélt nyelv jelentősége elhalványult, bár írásos formája továbbra is használatban maradt. Mintegy 1700 évvel később éledt fel újra, amikor a XIX. század végén a cionista zsidók visszatértek őseik földjére.

A héber ma Izrael Állam hivatalos nyelve, és az egyetlen olyan nyelv, mely ilyen drámai mértékű újjáéledésen ment keresztül. „Ez egy csoda”- mondja az ötgyerekes Birnbaum, aki hatéves korában érkezett Magyarországról Izraelbe. A férfi irodájában Eliézer Ben-Jehuda, a modern héber nyelv atyjának bútorai és könyvei is megtalálhatók. Az 1922-ben elhunyt Ben-Jehuda kezdte meg az első modern héber szótár munkálatait. Papírcetlikre írott szócikkei is részét képezik a projekthez tartozó gyűjteménynek.

A szótárprojekten jelenleg mintegy 25-en dolgoznak. 1959-ben, az induláskor csupán öt résztvevő volt, és kezdetleges számítógépeket használtak a munkájukhoz. A legtöbb ősi kézirat és felirat Izraelen kívül található, ezért a kutatóknak elsősorban fényképfelvételekre kell támaszkodniuk. Napjainkban ezek jelentős része már digitalizálva van, és ez megkönnyíti a munkát. Ezek közé tartozik például a gezeri naptár, melyet sokan a legkorábbi ismert héber feliratnak tartanak a polgári időszámítás előtti X. századból.

Gezeri naptár

Míg a korábbi szövegek közül mindent felhasználnak – a fellelhető források kis száma miatt -, a későbbi korokból csupán egyes példákat válogatnak ki. Kezdetben a Biblia helyett inkább a Talmud szövegét részesítették előnyben (mivel már léteznek átfogó bibliai szótárak), de később a bibliai szövegeket is bevonták a kutatásba.

Eddig mintegy 50 ezer szócikk készült el. 2005 fordulópontot jelentett a kutatók számára: ekkor kezdték hozzáadni a szócikkekhez a nyelvészeti elemzéseket és a definíciókat. A végső cél pedig egy elektronikus adatbázis létrehozása.

Eliezer Ben-Jehuda

Birnbaum igen büszke arra, hogy Ben-Jehuda munkásságának folytatója lehet. Egy, az irodájában függő plakettra mutat, mely valaha Ben-Jehuda asztala fölött lógott. Felirata egyben munkásságuk összefoglalója is: „A nap rövid és a munka nagy” (Pirké Ávot, 2:15).

Gabriel Birnbaum a számítógépe előtt

Forrás: Arutz7

  • Küldés emailben