A hávdálá – Szombat búcsúztatás

A Hávdálá jelentése „elválasztás”. Amikor beköszönt a Sábesz vagy az ünnep, egy pohár borra mondott kiddussal jelezzük, hogy valami különleges és szent kezdődött. Amikor vége a Sábesznak vagy az ünnepnek, a Hávdálával emlékezünk rá, hogy különbséget kell tenni a szent és a mindennapi, a világosság és a sötétség, a zsidó nép és többi népek, a szombat és a hétköznapok között. A Hávdálá tehát ugyanolyan fontos része a sábeszi szertartásoknak, mint a kiddus.

A Hávdálá szertartáskor meggyújtjuk a több szálból font gyertyát, elmondjuk a Hiné Él J’súáti” (“Íme, szabadulásom Istene”) kezdetű imát és Eszter könyvéből egy sort, majd áldást mondunk a borra, a jó illatú fűszerekre (amelyeket meg is szagolunk) és a világosságra (a hávdálá gyertya fényénél megszemléljük, hogyan tükröződik a fény a körmeinken). Végül elmondjuk a szombat és a hétköznap elválasztásának imáját (Hámávdil). Megisszuk a bort, majd egy kis maradékkal eloltjuk a gyertyát.

A nők is kötelesek kiddust és hávdálát hallgatni, s ha mástól nem hallhatják, akkor saját maguknak kell elvégezniük ezt a szertartást.

  • Küldés emailben