Határmegnyitás nem, humanitárius segítség igen

Heti izraeli hírösszefoglaló.

Az Ásszád elnökhöz hű kormánycsapatok és a velük szövetséges orosz légierő támadásai miatt 220 000 szír menekült el az ország déli területéről, és közülük 70 ezren az izraeli határ felé vették az irányt, mert azt remélik, hogy az izraeli válaszcsapástól tartva ott nem támadják őket. Izrael továbbra sem nyitja meg határait a menekültáradat előtt, és újabb katonai egységekkel erősítették meg a Golán-fennsíkot. Ezzel együtt Izrael továbbra is igyekszik enyhíteni a harcok elől menekülő emberek szenvedésein. Egy éjszakai akció keretében a zsidó állam katonái 300 sátrat, 13 tonna élelmiszert, 15 tonna bébiételt, 30 tonna ruhaneműt és lábbelit, illetve nagy mennyiségű gyógyszert és egészségügyi felszerelést vittek át a határ szír oldalára. Ezen felül több súlyosan sérült felnőttet és gyermeket evakuáltak és szállítottak izraeli gyógykezelésre. Az elmúlt években közel 5000 szír állampolgár kapott orvosi segítséget Izraelben, elsősorban a cfáti Ziv kórházban. Ezen felül a határ dél részén egy tábori kórházat is felállítottak, ahol már 6000 szír kapott segítséget. A mostani segítségnyújtás nem az első eset: a Cáhál a „Jószomszéd-program” keretében már évek óta segíti a polgárháborútól szenvedőket, és eddig több mint 1500 tonna élelmiszert, közel egymillió liter üzemanyagot, generátorokat, ruházatot és gyógyszereket juttatott át a határon. A költségekhez hozzájárul néhány izraeli, illetve amerikai zsidó alapítvány, illetve olyan arab országok is, melyek nem fedik fel kilétüket, nehogy az Izraellel való együttműködés vádja érje őket.

Sérült szír gyereket visznek izraeli kezelésre

Nincs több nyomás Izraelen

„Az Egyesült Államok nem akarja többet Izraelt arra kényszeríteni, hogy engedményeket és gesztusokat tegyen a palesztinok felé” – nyilatkozott egy magas rangú izraeli diplomata. Az elmúlt évtizedekben az amerikai kormányzat – legyen republikánus vagy demokrata vezetésű – folyamatosan nyomás alatt tartotta a zsidó államot, hogy az területeket adjon fel Júdeában és Somronban, és készüljön fel Jeruzsálem felosztására is egy, a palesztinokkal kötendő végleges békemegállapodás reményében. Ezen felül az 1993-ban kötött, és azóta több ezer halálos áldozatot követelő oslói szerződés megkötése után folyamatosan különböző, a Palesztin Hatóságnak kedvező engedményeket csikartak ki Izraeltől, melyek között szerepelt elítélt terroristák szabadon engedése, további területek átadása és  zsidókat sújtó építkezési korlátozások.  „Az amerikaiak már nem beszélnek engedményekről.  Próbálják kipuhatolni, hogy miben lennénk rugalmasak, de minden jel arra mutat, hogy nem várnak el semmilyen egyoldalú lépést, amíg a palesztinok vissza nem ülnek a tárgyalóasztalhoz. [Ők azonban] egyelőre még Amerikával sem állnak szóba, nemhogy Izraellel” – mondta a diplomata.

A Palesztin Hatóság akkor döntött az Egyesült Államokkal való kapcsolat megszakítása mellett, amikor az amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe költöztették. Azóta az amerikaiak csak humanitárius és gazdasági programokat működtetnek a palesztin területeken, bár nem zavartalanul: különböző, palesztin felügyelet alatt álló városokban több alkalommal kőzápor és lincselési kísérlet fogadta az amerikai diplomáciai rendszámmal ellátott gépkocsikat. A készülő amerikai béketervről Ábbász elnök pedig látatlanban kijelentette, hogy nem érdeklődik iránta.

Netánjáhu és Kushner

„Ők gyújtogatnak – mi ültetünk”

Ezzel a címmel kezdett faültetési akcióba az elsősorban Izrael erdősítésével foglalkozó Zsidó Nemzeti Alap (KKL) a Gáza-övezet térségében, ahol az arabok által átreptetett, gyúlékony anyaggal és robbanószerekkel felszerelt papírsárkányok és ballonok már hatalmas területen semmisítették meg a növény- és állatvilágot. A kezdeményezés nemcsak az ökológiai károkat kívánja mérsékelni, hanem üzenetet is közvetít: amíg a gázaiak gyújtogatnak és pusztítanak, addig a környéken élő kibucok tagjai újra életet és reményt hoznak, és nem törnek meg a lelki és anyagi nyomás alatt. Az akcióhoz nem várt helyről érkezett támogatás: a német törvényhozás, a Bundestag küldöttsége is csatlakozott az akcióhoz. A Dietmar Bartsch képviselő vezette csoport eredetileg szolidaritási úton vett részt Izraelben, de nem elégedtek meg a szokásos protokolláris programmal, hanem elutaztak a Gáza-övezet deli határához közeli Szufá kibucba, mely talán a legtöbbet szenvedte az elmúlt időszak légiriadóitól, és ott facsemetéket ültettek. Ez úgynevezett „biztonsági ültetés” volt, melynek célja, hogy természetes takarást nyújtson a település házainak, útjainak és művelés alatt álló földjeinek a közeli határ másik oldalán lesben álló terroristák ellen. „Nagy örömünkre szolgál, hogy kis, de határozott segítséget nyújtunk Izrael számára, és ezzel elősegítjük [az ország] biztonságát és fejlődését. Nagyra értékeljük a KKL munkáját, mellyel egyszerre védik az emberi életet és a természetet.”

 A kibuc mindössze egy kilométerre fekszik a határtól, földjei pedig a határkerítésig érnek. Rengeteg aknagránát és rakéta csapódott be a településen, két házat közvetlen találat is ért. A kilövés után a helyieknek mindössze öt másodperc áll a rendelkezésére, hogy védett helyre rohanjanak.  Ezen felül állandó a készültség egy esetleges behatolás kivédésére.  „A szirénákat általában egy kicsit később halljuk meg, mint a becsapódó lövedék robaját. Ezek a fák elrejtenek minket az ellenség szeme elől, és némi biztonságérzetet nyújtanak. De nem csak védelmet jelentenek, hanem zöldebbé teszik a környezetet és még árnyékot is adnak” – mondta Dani Kastenbaum, Szufá egyik lakója.

A Bundestag tagjai fát ültetnek Szufá kibucban

zsido.com

  • Küldés emailben