A hamisítóművész, aki 350 gyerek életét mentette meg

A holland hatóságok azt gondolták, hogy lehetetlen a személyi igazolványukat hamisítani. Valakinek mégis sikerült.

Alice Cohn egy Utrechtben működő ellenálló csoporthoz csatlakozott, hogy dokumentumhamisítási tudományát kamatoztassa. Az általuk készített hamis személyigazolványok és élelmiszerjegyek segítségével összesen 350 gyermek életét tudták megóvni, a háború végén pedig számos holland fiatalembert mentettek meg attól, hogy németországi kényszermunkára hurcolják őket.

Alice Cohn és a dokumentumhamisítás történetét egy időszaki kiállítás eleveníti fel az amszterdami Nemzeti Holokauszt Múzeumban. A tárlat sok személyes tárgyat is bemutat Cohntól, aki 2000-ben hunyt el. A múzeum tájékoztatása szerint a kiállítás egyik fő célja az volt, hogy megváltoztassák a holland zsidók passzív hozzáállásáról kialakult, széles körben elterjedt, ám valótlan szemléletet.

Alice Cohn Breslauban született 1914-ben. Bútorkészítést tanult, amit 1933-ban, a nácik hatalomra jutásakor félbe kellett hagynia. A zsidó diákoknak megtiltották, hogy részt vegyenek a vizsgákon és mesterdarabot mutassanak be. A lány ekkor Berlinbe költözött, ahol grafikát kezdett tanulni. Miután a németországi zsidók helyzete egyre inkább tarthatatlanná vált, Alice diákvízumot szerzett és a biztosabb jövőt reményében Hollandiába vándorolt. Hamar megtanulta a nyelvet, és több megbízást kapott plakáttervezésre, később pedig gyermekjátékok készítésével foglalkozott.

A nácik által megszállt országok közük Hollandiának volt a legfejlettebb népesség-nyilvántartó rendszere. Ennek működését Jacob Lentz felügyelte, és az ő nevéhez köthető az országban bevezetett, elvileg hamisíthatatlan személyi igazolvány is. A megszállás alatt Lentz – a hatóságok legnagyobb megelégedésére -, továbbfejlesztette a rendszert.

Az igazolványok tartalmazták a tulajdonos ujjlenyomatát, és az adatokat egy központi nyilvántartóban őrizték. Mindez rendkívül megnehezítette, hogy egy hamisított igazolványt sikerrel lehessen használni. A kiállítás összehasonlítja Cohen és Lentz különleges képességeit. Amíg Cohn célja emberi életek megmentése volt, addig Lentz minden tehetségét a gonosz szolgálatába állította.

1941-től a törvény minden holland állampolgárt arra kötelezett, hogy személyi igazolványukat állandóan maguknál tartsák. A zsidók igazolványának mindkét oldalára nagyméretű J betűt (jood – zsidó) pecsételtek. 1942-ben megkezdődtek a letartóztatások és deportálások, melyek kivitelezésében nagy segítséget jelentett a pontos nyilvántartás. Hirtelen hatalmas igény mutatkozott a hamisított dokumentumokra, ám ezek előállításához fel kellett törni Lentz bombabiztos rendszerét.

Mielőtt Alice Cohn bujkálni kényszerült volna, orvosi asszisztensként dolgozott a zsidó hitközségen. Munkaköréből adódóan viszonylag nagy mozgástérrel rendelkezett, és képes volt a 3 éves Lonnie Lessert kicsempészni a deprotálásra összegyűjtött zsidókat őrző épületből. Később ő is búvóhelyet talált magának az Amszterdamtól délre fekvő Utrechtben. Két évig egy pincében élt és véghezvitte azt, amiről mindenki azt gondolta, hogy lehetetlen: valósághű holland személyigazolványokat gyártott. A hamisításhoz használt eszközei – tollak, kések, noteszek – megtekinthetők a kiállításon.

 

Cohn az Utrechti Gyermekbizottság nevű ellenállócsoport tagja lett, mely 350 gyermeket mentett meg a deportálástól és a kivégzéstől. A hamisított élelmiszerjegyek segítségével az éhezést is enyhíteni tudták.

A háború után Alice értesült arról, hogy breslaui rokonságából senki sem maradt életben. Mint a legtöbb hollandiai túlélőnek, a semmiből kellett új életet felépítenie. Megélhetését ruhák és játékok készítésével biztosította, melyekhez az anyagot egy liechtensteini kereskedőtől, Rudolf Bermanntól kapta. A munkakapcsolatból később szerelem született, és 1947-ben Alice férjhez ment Bermannhoz. Haláláig Liechtensteinben élt, ahol mentőtevékenységéért poszthumusz kitüntetésben részesítették. A díjat fia és lánya, Michael és Evelyne vették át a család nevében.

“Nagyon sok ember menekült meg a deportálástól a hamis személyi igazolványának köszönhetően. Azok az emberek, akik képesek voltak e dokumentumokat előállítani, nagy részben a mai napig ismeretlenek előttünk.” – mondta Annemiek Gringold, a kiállítás kurátora.

zsido.com

Forrás TOI

 

  • Küldés emailben