Hadd nőjünk fel békében!

Heti izraeli hírösszefoglaló

6000 fiatal gyalogolt el a Gáza-övezet vidékéről Jeruzsálembe, hogy a Kneszetben demonstráljanak azért, mert a kormány nem ad megfelelő választ a palesztin területről érkező támadásokra. A menet a leginkább veszélyeztetett városból, Szderotból indult, ahol 100 gimnazista kezdte meg a gyaloglást. A 90 km-es menetelés során sokan csatlakoztak a tüntetőkhöz. A demonstráció jelszava a következő volt: “Hadd nőjünk fel békében”.

“Elegünk van a jelenlegi biztonsági helyzetből. Mióta megszülettünk, az egyik háború éri a másikat. Békét akarunk a Gáza-övezet vidékén élők számára” – mondta Roi Ráháf, a számos rakétatámadást és gyújtogatást elszenvedett Mefálszim kibucból. A diákokat Reuvén Rivlin államelnök fogadta, aki a támogatásáról biztosította a menetelőket. Eközben egy másik demonstráció során a Gáza környéki lakosok lezárták a határátkelőkhöz vezető utakat, hogy az övezetbe tartó, áruval megrakott kamionok ne léphessenek be a Hámász terrorszervezet uralta térségbe.”Tűrhetetlen, hogy a helyzet normalizálódásáról és az erőszak csökkenéséről beszélnek, és erre hivatkozva adnak egyre több kedvezményt a terroristáknak. Folyamatosak a gyújtogató akciók és a katonáinkat nap, mint nap robbanóanyagokkal és lőfegyverekkel támadják a határ túlsó oldaláról. Ennek akarunk véget vetni” – mondta az egyik tiltakozó.

A napokban az állítólagos nyugalomra hivatkozva az izraeli kormány engedélyezte, hogy egy katari küldött több millió dollárt vigyen bőröndökben Gázába, hogy legyen miből kifizetni az állami alkalmazottakat, akiknek a fizetését Mahmud Ábász azért tartotta vissza, hogy a rivális terrorszervezet helyzettét megingassa. A Hámász ennek fejében a nyugalom helyreállítását ígérte, ám ebből nem lett semmi. A határnál ismét erőszakos tüntetések zajlottak, egy gázai terrorista pedig átszökött a kerítésen, és felgyújtott egy mezőgazdasági területet Netiv Háászárá kibucban, jelentős anyagi kárt okozva.

Disznófejet akasztottak egy zsinagóga bejáratára

A Rámát Hásáron-i Szukát Saul zsinagóga első, 5:45-kor kezdődő reggeli imáján résztvevők még rendben találták az épületet. Amikor 7 órakor megérkeztek a következő minján tagjai, egy frissen levágott sertés feje fogadta őket. “Szégyellje magát az elkövető! Először el sem akartam hinni, hogy megtörténhet ilyesmi, és azt gondoltam, hogy egy bábut akasztottak a bejáratra. Közelebb érve azonban láttam, hogy egy valódi disznófejről van szó, melyből még csöpögött a vér” – mondta Eli Almadi, a zsinagóga elöljárója. A rendőrség nyomozásba kezdett, egyelőre eredmény nélkül.

Egyes vélemények szerint a városba egyre nagyobb számban beköltöző szigorúan ortodox, haredi közösség ellen szólt az akció, és egy radikális, a város szekuláris jellegét megóvni akaró csoport követhette el a bűntényt. Az is igaz azonban, hogy a célba vett zsinagógát nem haredi zsidók látogatják, és az évtizedek óta működő intézmény integráns része a városnak, és hívei sem álltak haragban senkivel.

Az eset számos politikust felháborított. Netánjáhu miniszterelnök így foglalta össze véleményét: “Határozottan elítélem, ami a Rámát Hásáron-i zsinagógában történt. A rendőrség meg fogja találni a tetteseket, akik a bíróság előtt felelnek majd. Nem tűrhetjük az ilyen szégyenletes bűncselekményeket az izraeli zsinagógák és vallási intézmények ellen”.

Náfátáli Benet oktatásügyi miniszter meglátása szerint a vallási épületek elleni erőszak egyik oka az az ellenzék által terjesztett vád, mely szerint Izraelben kötelező jelleggel erőszakolják a vallást az emberekre. “Ez az oktalan feltételezés őrült tettekre késztet bizonyos embereket. Azonban az ilyen tettek nem képviselik az izraeli szekuláris közösséget, még annak egy kis szeletét sem” – mondta Benet.

Áradások kísérik a hatalmas esőzést

Az Izrael északi és déli határait összekötő, közel 500 km hosszú 90-es út Holt-tenger mellett futó szakaszán, a Kidron-patak medrében lezúduló víztömeg átszakította az utat és egy hatalmas lyukat hagyott maga után. A térségben minden évben jelentős károkat okoz az áradás, mely ellen különböző építészeti megoldásokkal próbálják felvenni a küzdelmet, több-kevesebb sikerrel. A talajréteg nélküli, köves, sivatagi vidéken a víz nem szivárog le a mélybe, hanem zavartalanul folytatja útját. A víztömeg sebességét növeli, hogy a 800 méter tengerszint feletti magasságban fekvő jeruzsálemi hegyekből a -400 méter mélyen fekvő Holt-tenger medencéjébe ömlik, és ezt a jelentős szintkülönbséget mindössze 20-30 km alatt teszi meg.

A hirtelen megjelenő ár ismét kirándulók életét veszélyeztette. Négyüket az Og-patak medréből kellett katonai helikopterekkel kimenteni, mert egy barlangban ragadtak, melyet az emelkedő vízszint miatt nem tudtak elhagyni.

A 90-es út sajnálatos módon nemcsak az áradások miatt került a hírekbe. Az elmúlt három hétben 17-en vesztették az életüket ezen a jobbára kétszer egy sávos úton. Az egyik balesetben a pszágoti Átár család mind a nyolc tagja veszett oda, amikor a velük szemben közlekedő gépkocsi áttért a másik sávba és nekik ütközött. Néhány nappal később egy arab munkásokat szállító kisbuszba hajtott egy kamion, hat ember halálát okozva. Ezt megelőzően egy házaspár és kisgyermekük vesztette életét, amikor karamboloztak. Jáákov Katz közlekedési miniszter elmondta, hogy már évek óta folyamatosan fejlesztik ezt az utat, de a balesetek elkerüléséhez legalább ennyire fontos az emberi tényező, ezért a közlekedési szabályok szigorúbb betartatásában látja a megoldást.

zsido.com

  • Küldés emailben