Gombászni ment, ősi ló szobrot talált

A leletet az eső mosta ki a földből Izraelben.

A régész civilben is régész. Ájelet Goldberg-Kéjdár, az Izraeli Régészeti Hivatal munkatársa gombászni indult két lányával, Hádásszal és Majával a Jordán völgyében fekvő Kfár Rupin kibuc környékén. Gombát ugyan nem találtak, de ráleltek egy 2800 évvel ezelőtt készült agyag lófigurára. A régész azonnal tudta, hogy jelentős felfedezésről van szó. “Nagyon izgatottak voltunk. Ez egy különleges és rendkívül szép tárgy. Rögtön tudtam, hogy vaskori leletre bukkantunk, az izraeli királyság idejéből.” – emlékezett vissza. A lófejet szépen kidolgozta készítője – kantárt, sörényt, fület mintázott és halványan vörös csíkokat is meg lehet figyelni. A ló nyakán látható a lovas kezének egy darabja.  A család nem először akadt különlegességre kirándulás közben. Két évvel ezelőtt Nir Dávid kibuc mellett találtak egy 2200 éves olajlámpást egy tarajos sül odújának a bejáratánál.

Érdekes módon a múlt héten talált egy kiránduló a tengerparton, az északon fekvő Tel Akkó közelében egy másik lófigurára. Ez a szobor is sörénnyel és hámmal ábrázolja az állatot, de a hellenisztikus korból származik, tehát mintegy 2200 éves.

“Nem ritka, hogy a heves esőzések következtében számos lelet kerül a felszínre. A vadállatok is  gyakran értékes tárgyakat ásnak ki a földből. A tarajos sülök különösen kedvelik a régészeti lelőhelyeket, mert az emberi tevékenység miatt ott lazább a föld.” – mondta Nir Distelfeld, a hatóság lopás elleni osztályának nyomozója, aki felhívta az izraeli túrázók figyelmét arra, hogy minden leletet kötelesek bejelenteni. A régészeti leletek a régészeti hatóságot illetik, a megtaláló azonban díszoklevélben részesül. Fontos az is, hogy a tárgyakat az eredeti helyen hagyják, mert így sokkal több információhoz jutnak a szakemberek.

A vaskori lófejet Dr. Ádi Erlich, a Haifai Egyetem művészettörténész-régésze vetette tüzetesebb vizsgálat alá. Elmondta, hogy az effajta lófigurák a vaskorban terjedtek el Izraelben, mert ekkor kezdték el széles körben háziasítani a lovakat. “Ebben az időszakban gyakran díszítették az edényeket is lovakkal – néha lovassal együtt, néha anélkül. Érdekesség, hogy a mi régiónkban csak férfiakat ábrázoltak lovon ülve. A női szobrok kizárólag a termékenységgel, az anyasággal és a nemiséggel hozhatók összefüggésbe, ami a nemi szerepek határozott elkülönüléséről tanúskodik a vaskori társadalomban” – magyarázta Ehrlich, és hozzátette, hogy éppen a lelet felfedezésekor olvasták azt a szöveget a Bírák könyvéből a zsinagógákban, mely Dvora (Debóra) és Bárák csatáját írja le Sziszerával, akinek serege lóvontatta harci szekerekből állt.

zsido.com

Forrás: TOI

  • Küldés emailben